Üzleti tippek

A NAV csodafegyvere jövő nyáron érkezik

Egy éve van a cégeknek a számlázóprogramok online bekötésére.

Bő egy hónapja jelent meg a vállalkozások számlázással kapcsolatos kötelezettségeinek módosulásáról szóló jogszabály tervezete – hívta fel a figyelmet Soós László, a Grant Thornton könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég adóigazgatója. Eszerint a cégeknek jövő júliusig kell számlázóprogramjaikat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz online bekötniük. A szaktárca szerint a változás csökkenti a cégek adminisztratív költségeit.

A Nemzetgazdasági Minisztérium június végén feltette a honlapjára a „számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM-rendelet módosításáról” szóló tervezetét.

A dokumentum szerint 2018. július elsejétől a számlázóprogramoknak képesnek kell lenniük a 100 ezer forint feletti áfát tartalmazó számlák adatainak elektronikus küldésére.

A korábbi tervek szerint már idén júliusban kellett volna a vállalkozásoknak számlázóprogramjaikat beköttetniük az adóhivatalhoz.

A cégeknek a számla adatainak programban való véglegesítését, illetve lezárását követően 24 órán belül kell majd továbbítaniuk az adóhivatal számára. Így a hatóság már a kiállítást követő napon ismerni fogja az adózók számláinak áfatartalmát az említett nagyságrend felett. A kötelezettség a sztornó és módosító számlákat is érinti.

A tervezet alapján az elektronikus adatszolgáltatást adózói regisztrációt követően lehet majd elkezdeni. A regisztráció nem váltja ki a számlázóprogramok eddig is hatályos bejelentési kötelezettségét, mert online adatszolgáltatás csak a 100 ezer forint áfát meghaladó számláknál szükséges. Így előfordulhat olyan adózó, amely számláit ugyan számlázóprogrammal állítja ki, ám azok áfatartalma az összeghatárt nem haladja meg, ezért online adatszolgáltatásra nem lesz köteles.

A rendeletmódosítás tervezete 120 oldalas, abból 117 oldal az adatszolgáltatás sémaállományának kódnyelvét tartalmazza. A szaktárca a tervezettel együtt a módosítás hatásvizsgálatát is ismertette. Eszerint az adatszolgáltatási rendszer fejlesztésére 18,5 milliárd forintot kell fordítani a központi költségvetésből. A változtatás emellett évente 300 millió forint, valamint 1,22 milliárd forint üzemeltetési költséget is igényel.

Állítólag nem növekednek az adminisztrációs terhek

A hatásvizsgálat szerint a rendszer a beruházási költségeken túl nem jelent adminisztratív tehernövekedést a vállalkozásnak. Sőt, csökkenti a cégek terheit, mert kiváltja a számlákkal kapcsolatos utólagos adatszolgáltatást. A rendszer bevezetésének előnye lehet még, hogy elektronikus számlázás esetén a számlát befogadó vállalkozás is valós időben értesülhet a számára kiállított számla tartalmáról, ami megkönnyítheti és felgyorsíthatja a bejövő számlákkal kapcsolatos ügyintézést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy áprilisi közleménye szerint az intézkedés bevezetésének köszönhetően az adóhatóság a cégek teljes forgalmára rálát, és az adatok összegzését követően azonnal ki tudja szűrni a csalárd vállalkozásokat.

A rendszer bevezetésével megszűnik majd a számlázóprogrammal kiállított kimenő számlákra vonatkozó tételes áfa nyilatkozattételi kötelezettség, ami csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit.

Kérdés ugyanakkor, hogy például a befogadott számlák esetén továbbra is az áfabevallás részét képező M lapon kell-e majd teljesíteni partnerenként és számlánként az adatszolgáltatást, ami bizonyos esetekben többletterhet jelenthet az adózók számára – összegezte közleményében a Grant Thornton.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik