Üzleti tippek
Gyõr, 2016. augusztus 2.
Egy munkás dolgozik a pályaszerkezet építésén a Gyõrt keletrõl elkerülõ 813-as fõút építésének második ütemén a város határában 2016. augusztus 2-án. A második ütemben épülõ útszakasz 3,329 milliárd forintból 2016 végére készül el, hossza 3,8 kilométer és kétszer egysávos lesz, három körforgalmat és egy felüljárót foglal magába. A beruházó Nemzeti Infrastruktúrafejlesztõ Zrt. (NIF Zrt.) tájékoztatása szerint a teljes, 13,4 kilométer hosszú, Gyõrt elkerülõ út 2017 év végére fog elkészülni, amely összeköti az M1-es autópályát a 14-es úttal.
MTI Fotó: Krizsán Csaba

A kkv-k ötöde tervez beruházást

24.hu
24.hu

2017. 06. 27. 13:32

A 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozások ötödénél van napirendben, hogy a következő egy évben beruházást indítanak – derül ki a Budapest Bank kutatásából.
Korábban a témában:

Azok a cégek, amelyek fejlesztenek, jóval magasabb arányban számítanak árbevétel-növekedésre. A legnagyobb beruházók az agrárvállalkozások és a magasabb árbevétellel rendelkező kkv-k. A beruházások értékének egynegyedét finanszírozzák banki forrásból a cégek, emellett fokozatosan nő az uniós források szerepe is. A Budapest Bank országos kutatása a kis- és középvállalkozások elmúlt 12 hónapban indított és a következő 12 hónapra tervezett projektjeit vizsgálta.

Fókuszban a mezőgazdasági gépbeszerzések

  • A kkv-k csaknem negyede kezdett beruházásba az elmúlt egy évben, az erre fordított átlagos összeg 102 millió forint volt (a válaszadók 80%-a 6 és 200 millió forint közötti értékű beruházásokat valósított meg).
  • A legtöbb cég gépet, berendezést szerzett be, ez a fejlesztések 63%-át érintette.
  • Minden harmadik beruházó vállalkozás fogott gépjármű, haszonjármű beszerzésébe, ingatlan építésébe vagy felújításába, illetve informatikai eszköz beszerzésébe.

A felmérés szerint felülreprezentáltak voltak a nagyobb, 3-15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalatok: közülük 40% indított valamilyen beruházási projektet, míg a kicsiknél (200-700 millió forint közötti árbevétel) ez az arány csak 20%-os.

Regionálisan Nyugat-Magyarországon indult a legtöbb fejlesztés (31%), de ettől nem sokkal maradtak le a kelet-magyarországi régió vállalkozásai sem (28%). Közép-Magyarországon viszont mindössze 16%-os volt a beruházók aránya. Iparág szerint a mezőgazdasági vállalkozások voltak a beruházások éllovasai (40%), a kereskedelmi és szolgáltató szektor ettől messze elmaradt (16%).

Kelet-Magyarországon a legaktívabbak a cégek

A következő 12 hónapban is kitarthat még a kkv-k lendülete: minden ötödik cégnek van beruházási terve erre az időszakra, leggyakrabban 30 millió, átlagosan 109 millió forint értékben (a válaszadók 80%-a 4 és 230 millió forint közötti értékben tervez beruházást). A beruházó vállalkozások 48%-a gép vagy berendezés beszerzésébe fogna, amit továbbra is a gépjárművek, haszonjárművek beszerzése, az ingatlanépítés illetve -felújítás, valamint az informatikai eszközök beszerzése követ.

A tavalyi beruházási láz Nyugat-Magyarországon alábbhagyni látszik (20%), a kelet-magyarországi régióban viszont továbbra is 28% a beruházni kívánók aránya. A legtöbb beruházást ezúttal is a mezőgazdasági cégek tervezik (30%). A legnagyobb visszaesés a tavalyi eredményekhez képest a nagyobb, 3-15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégeknél mutatkozik.

A kedvező hitellehetőségek is segítenek

A tervezett projektek mögött leginkább a meglévő eszközök elhasználódása, értékcsökkenése áll (76%). Ez az arány különösen magas abban az esetben, ha a beruházás összértéke relatíve csekély, maximum 24 millió forint (86%). Jó hír, hogy sok cég törekszik a minőségi fejlesztésre is: a kapacitásbővítés, a belföldi piacokon való terjeszkedés is gyakori indoka a tervezett beruházásnak. A finanszírozási lehetőségek is jelentős szerepet játszanak: a vállalkozások fele mondta, hogy az igénybe vehető hitelek kedvező feltételei döntő hatással bírnak.

A nagy értékű, 100 millió forint feletti beruházások mögött jellemzően kapacitásbővítési szándék áll, illetve az értékesítés támogatása. Ilyen nagyságrendű projekt esetén már az exportpiaci bővülés is számottevő súllyal bír (58%), megközelíti a hazai piaci terjeszkedését (60%). Ezeknél a beruházásoknál magas, 60% azok aránya, akik azt mondták, hogy a kedvező hitellehetőségek is befolyásolják a beruházás elindítása melletti döntést.

A fejlesztéseket a vállalatok 60%-ban saját forrásból finanszírozzák. Az elmúlt évben 28% volt a bankhitelek illetve lízing aránya (a növekedési hitelprogramnak – NHP-nak – is köszönhetően), a következő évre vonatkozó terveket a cégek 22%-os arányban valósítanák meg banki forrásból, ezzel párhuzamosan az EU-s támogatások felhasználásának aránya 8%-ról 11%-ra nőtt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.