Üzleti tippek

Case Solvers: a fiatal magyar cég, amely évente duplázza a bevételeit világszerte

Van olyan hazai cég, amely Kasza Tibit hívja el az eseményeire, hogy az egyetemisták között toborozzon munkaerőt. Mi nemzetközi alapokra építve más módszert választottunk

– mondja Ábrahám Zsolt (29) és Juhász István (26), a Case Solvers alapítói, akik egyetemi esettanulmány-versenyek szervezésével kezdték, ma már évi 20 millió forintos árbevételt elérő céget vezetnek úgy, hogy évente duplázzák a bevételüket, és mára több mint ötezer diáknak tartottak képzést a világ huszonhat országában.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Vállalkozásuk lényegében klasszikus munkaerő-kiválasztást és toborzást nyújt, de új módon.

Esettanulmányokon keresztül kötik össze a legtehetségesebb diákokat azokkal a nagyvállalatokkal, amelyek a kiváló képességű munkavállalókat akarnak találni. Bár a módszer nem új, valószínűleg ők az első a világon, akik az esettanulmányokra építve, saját szakmai tartalommal reformálják meg a munkaerő-kiválasztást.

Mi az esettanulmány-verseny?

Az esettanulmány versenyeket a Harvard egyetemen találták ki száz éve. A lényeg, hogy üzleti vagy jogi problémákat kell megoldaniuk a hallgatóknak komplex módon. Például Bill Gates szerepében amellett kell érvelniük „üzleti terv” formájában, hogy miként tudnának bejutni a kínai piacra.  A Case Solvers ezt a módszertant fejlesztette tovább kifejezetten a nagyvállalatokra szabva. Versenyeiken és tréningjeiken a csapatokban dolgozó diákoknak valós vagy fiktív üzleti helyzetet kell elemezniük, kidolgozni a problémára egy javaslatot, majd azt prezentálni a zsűri előtt, vagyis a versenyek az üzleti tanácsadást szimulálják.

Full employer branding solution

Szerintük a munkaerőpiaci trendek megváltoztak az utóbbi években, és ma már a cégek versenyeznek a legtehetségesebb diákokért és nem fordítva. A vállalatoknak kihívás hatékonyan megszólítani és elérni a legjobb képességű tanulókat, ezért fordulnak egyre többen hozzánk, mondja Ábrahám Zsolt.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A diákoknak azért jó a szolgáltatás, mert a tréningeken, versenyeken keresztül minden eddiginél közelebb kerülnek egy cég működéséhez. Juhász István szerint bár azok a diákok jönnek hozzájuk, akik tanulni akarnak, számukra a tréningek elvégzése után sokkal könnyebbé válik az álláskeresés is. Hiszen lényegében lefedik egy diák karrierpályáját az egyetem második évétől kezdve.

A cégeknek pedig azért jó a szolgáltatás, mert munka közben látják a jelölteket, és a kiválasztási szakaszhoz érve a megfelelő jelöltet tudják felvenni. Továbbá üzletfejlesztési inspirációkat nyerhetnek a friss szellemiségű egyetemistáktól, illetve márkakommunikációra is használhatják az eseményeket. A módszer ugyanakkor nemcsak nagyvállalatoknak hasznos, hanem minden gazdálkodó szervezetnek, adott esetben alapítványoknak is.

A kezdetek

Zsolt és István a Corvinus Egyetemre jártak, és diákként imádták az esettanulmány versenyeket, nem egyen első helyezést is elértek. Innen jött az ötlet, hogy a felhalmozott tudásukat tőkésíteni kellene. A Case Solverst 2013-ban alapították, s bár akkor még hárman voltak, az Indiában tanuló harmadik alapító később kiszállt. Az első saját tréningjüket négy éve tartották, amire húsz embert vártak, de kétszer annyian jelentkeztek, köztük olyanok is, akiket nem ismertek személyesen.

Közben párhuzamosan blogoltak is a témában, ám a diplomaszerzés után külföldre költöztek munkát vállalni. Zsolt Belgiumban üzletfejlesztő gyakornokként szabadalmakat értékelt és üzleti terveket gyártott rá. Jelenleg a doktoriját készíti az esetmódszertanból, üzletfejlesztés témában. István Svájcban tanult, most egy stratégiai tanácsadó cégnél dolgozik.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Első ügyfél Németországban

Kérdésemre, hogy a külföldi tartózkodás előny volt-e vagy hátrány a vállalkozás építésében, azt válaszolták, hogy mindenképpen előny. Azt rögtön érzékelték, hogy itthon is erős kereslet lenne az esetversenyekre, de kínálat szinte alig volt, hiszen akkor még külföldön sem foglalkoztak ilyesmivel. István akkori egyetemén, a svájci St. Gallen-i Egyetemen, amely évek óta a Financial Times nemzetközi egyetemlistájának első helyén áll, az ott tanuló diákok sosem vettek részt esetversenyeken. István tréningje után viszont nem sokkal nemzetközi versenyt nyertek Németországban. Zsolt szerint az is jellemző adat, hogy 2013-ban hazánkban csak tíz esetversenyt rendeztek, tavaly már harminchetet.

Mivel az alapításkor mindketten külföldön tartózkodtak, adta magát, hogy először külföldi ügyfeleket keressenek fel. Megnézték a top20 európai egyetem rangsorát, majd célzottan megkeresték azokat az egyetemi embereket, akiket érdekelhet a szolgáltatásuk. Amúgy is külföldi piacokban gondolkodtak, erős hazai fókusszal. A CS első nagyobb külföldi megrendelőjeg a DHL egyik leányvállalata volt a németországi Bonnban. Abban segítettek nekik, hogy fiatal tehetségeket tudjanak bevonzani Közép-Európából. Ma már évente tíz esettanulmány tréninget szerveznek csak a DHL-nek, összesen évi ötvenet.

Duplázódó bevételek

A versenyekre felkészítő és a vállalati tréningek mellett saját versenyeket is szerveznek, valamint üzleti tanácsadással és toborzással is segítik a problémájukkal hozzájuk forduló vállalkozásokat. Rendezvényeik 80 százalékát vállalatok szponzorálják, amelyek hajlandók komoly összegeket is kifizetni azért, hogy elérjék a legtehetségesebb hallgatókat.

A sikert jól jelzi, hogy az alapítástól kezdve, évente két-háromszoros szorzóval tudott növekedni a cég. A tavalyi évet 20 millió forintos bevétellel zárták, amelynek 70 százaléka nagyvállatoktól jött, a maradék egyetemektől. Idén már 55 millió forintos bevételt tűztek ki célul. Huszonhárom fős csapatuk trénerekből és gyakornokokból áll, terveik szerint a munkatársak létszáma idén harmincra fog nőni.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A cél: ötmillió oktatott diák

Árazásuk eseményalapú, azaz a megszervezett esettréningek és versenyek után kérnek díjazást, általában 1500-3000 euró között. E mellett a céges munkaerő-kiválasztásból is származik bevételük, ez sikerdíjas, a felvételt nyert munkaerő egyhavi fizetését kérik a cégtől, ami egy külföldi közvetítés esetén, nagyjából 3000 euró környékén alakul.

Hosszú távú céljaikról szólva azt mondják: az eddigi ötezer oktatott diákok számát ötmillióra szeretnék növelni, amihez az eddigiektől eltérően online megoldásokat fognak keresni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik