Üzleti tippek
Debrecen, 2016. január 4.
A megújított húszezer forintos bankjegy részlete.  Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.

Óvatosak a hitelfelvétellel a cégek

24.hu
24.hu

2017. 03. 21. 20:04

Az alacsony kamatkörnyezet ellenére visszafogott hitelkereslet és növekvő betétállomány jellemzi a vállalati szektort, az egyre inkább a beruházási döntések szempontjává váló vissza nem térítendő támogatások pedig kiszorítják a hagyományos banki hitelfinanszírozást.
Korábban a témában:

Elsősorban az ingatlanfinanszírozás területén élénkül a hitelkereslet, az év második felétől pedig a 2017-ben megnyíló uniós források támaszthatnak új hiteligényt az önkormányzati beruházások esetében, ennek hatása azonban ez év vége, illetve 2018 első negyedévénél korábban nem várható – ismertette a K&H Bank.

Hodina Péter, a pénzintézet vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője szerint a magyar vállalati hitelpiacon 2008 óta csökkenő tendencia figyelhető meg. Ez jól látszik a vállalkozások megváltozott forrásszerkezetében is: a saját tőke általi finanszírozás aránya a korábbi 47 százalékról 56 százalékra nőtt, kiszorítva a rövid és hosszú lejáratú (főleg) banki forrású finanszírozást.

Az új beruházások esetében a korábban tapasztalt 30-70 százalékos saját forrás-hitel aránnyal szemben a vállalkozások átlagosan 20-25 százalékban támaszkodnak saját forrásaikra, 35-40 százalékban támogatásra, és csak 40-45 százalékban bankhitelre, ezáltal jelentős az uniós és kormányzati támogatások bankhitelt kiszorító hatása.

Az alacsony kamatkörnyezet és a növekvő vállalati pénzeszközök arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy forgóeszközeiket minél kevésbé bankhitelből finanszírozzák, ennek hatására a rövid lejáratú banki hitelek kihasználtsága a korábbi 65 százalékról 50 százalék alá csökkent. Ezt a tendenciát középtávon a növekvő beruházási aktivitás által generált többlet működő tőke iránti igény változtathatja meg.

Generációváltás a cégeknél

Hodina Péter szerint középtávon az M&A (összeolvadási és felvásárlási piac) élénkülése is várható, egyre több családi tulajdonban lévő vállalkozás életében jön el ugyanis az a stratégiai döntés, hogy az alapító első generáció átadja sikeres vállalkozását a következő generációnak.

Magyarországon a mikrovállalkozások 95 százaléka, míg a közepes és nagyvállalatok 20 százaléka minősül családi vállalkozásnak – amelyek az ország GDP-jének 50-60 százalékát termelik meg.

A legfrissebb felmérések szerint a hazai családi vállalkozások kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy a cég a család tulajdonában és vezetése alatt marad az első generáció távozását követően is. Nemzetközi adatok szerint azonban az első generációról a másodikra mindössze a családok egyharmada, míg másodgenerációról a harmadik generációra a családok csak egyötöde tudja sikeresen vállalkozását átörökíteni.

(MTI)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.