Méhek (méh, méhek, virág, napraforgó, )
Üzleti tippek

Az emberi jólét végét jelenti, ha pusztulnak a méhek, lepkék

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 11. 30. 08:19

Csaknem másfél milliárd munkahely függ a világon a beporzó állatoktól.

Az összes termény háromnegyedének léte a beporzó állatokon múlik, ezért óriási veszélyt jelent az emberi jólétre, ha nem állítják meg a méhek és a lepkék számának csökkenését. Brit tudósok arra figyelmeztettek, hogy beporzó állatok közvetlenül felelősek például a gyümölcsök, gabonák, a mogyorófélék, a kávé és a kakaó fejlődéséért. Ez különösen a világ szegényebb, vidéki közösségei, vagyis a főként a mezőgazdaságból élők hetven százaléka számára kiemelt jelentőségű. A mezőgazdaságban 1,4 milliárd ember dolgozik. Ez a világ gazdasági szempontból aktív munkaerejének mintegy egyharmada – olvasható a Nature című lapban megjelent tanulmányban.

A beporzásban résztvevő állatok nagyrészt méhek lepkék, pillangók, darazsak és bogarak, de bizonyos növényeknél madarak, denevérek, gyíkok végzik a beporzást, egyes esetekben pedig a szél viszi a virágport. A szakértők szerint az állatok által beporzott növények döntő jelentőségűek az emberek kiegyensúlyozott táplálkozása szempontjából, mivel olyan fontos összetevőket tartalmaznak, mint az A- és C-vitamin, a kalcium, a fluorid és a folsav.

A beporzók eltűnésével ezért jelentősen megnőne a megelőzhető betegségek aránya a világon. “Ennek eredményeképpen évente 1,4 millióval nőne a halálozások száma” – vélik a kutatók. A vadon élő növények is veszélyben vannak, hiszen a trópusi növényzet több mint 90 százalékának beporzása állatoktól függ. Csaknem minden ötödik gerinces beporzót – többségük madár és denevér – a kihalás veszélye fenyegeti. A méhfajok és a pillangók mintegy kilenc-kilenc százalékát sorolják a veszélyeztetett állatok közé. A méhek húszezer faja felelős a világ 107 fő termése több mint kilencven százalékának beporzásáért.

Az európai, észak-amerikai és egyéb méhpopulációkra nagy veszélyt jelent az úgynevezett kolónia-összeomlás (Colony Collapse Disorder, CCD) jelensége, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. Ennek hátterében a tudósok szerint atkák, vírus, gomba, rovarirtó szerek vagy a tényezők kombinációja állhat.

A tanulmány szerzői szerint intézkedésekre van szükség, hogy megvédjék az állati beporzókat a mezőgazdasági termelés hátulütőitől. A helyzet megoldásában segíthet, ha a kártevők ellen természetes ellenségeiket és ragadozókat vetnek be kémiai anyagok helyett, ha a termőterületek közé virágokat ültetnek, ha a mezőgazdasági terményeket és a virágzó növényeket rotálva végeznék a termelést és megőriznék az eredeti, honos növényzetet, amely otthont ad a beporzó közösségeknek.

A méhekkel együtt sok minden eltűnne

Korábban az MTA Ökológiai Kutatóközpont is segített annak a nemzetközi jelentésnek az elkészítésében, amely szerint a száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be. Eltűnésükkel eltűnne az alma, áfonya, hagyma, káposzta, karfiol, kakaóbab, kávé, körte, mandula, mustár, napraforgó, repce, retek, sárgarépa, takarmánylucerna, uborka. A felsorolt élelmiszer- és haszonnövények hozama beporzástól függ.

Az emberiség élelmének 30-35 százaléka – mennyiségi értelemben – az állati beporzás sikerességétől függ, ha viszont a növényi alapanyagok sokféleségére, az élelmiszerek minőségére gondolunk, akkor ez az arány jóval magasabb. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) jelentése arra figyelmeztetett, hogy a kihalással fenyegetett beporzó fajok száma folyamatosan nő, és emögött számos esetben emberi tevékenység áll. A rovar beporzók több mint 40 százalékát helyi jellegű veszélyek fenyegetik. Számuk főleg a földhasználat változása, az intenzív mezőgazdasági eljárások, a növényvédő-szerek alkalmazása, az invazív fajok, betegségek és kártevők megjelenése, valamint a klímaváltozás miatt csökken.

A kutatók szerint a növényvédőszerek – beleértve a neonikotinoid hatóanyagú csávázószereket – világszerte veszélyeztetik a beporzókat, egy kutatás szerint azok károsítják a vadméheket (a házi méhre nézve azonban nem egyértelműek az eredmények). A genetikailag módosított növények (GMO) rendszerint jól tolerálják a növényvédőszereket, vagyis e vegyületeket olyan koncentrációban lehet alkalmazni, amelyek jó eséllyel kipusztítják a gyomokat a táblából, ezáltal viszont a beporzók táplálékforrásai beszűkülnek. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, hogy alig ismerjük a GMO-termesztés indirekt és nem végzetes hatásait beporzókra nézve, és e tényező emiatt rendszerint nem szerepel a kockázatfelmérések szempontjai között.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

On 20.07.2017 more than 10000 people protested in front of the presidential palace in Warsaw against the ongoing process of changing the judicial system of the country. - NO WIRE SERVICE - Photo: Jan A. Nicolas/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.