Ártánd, 2010. január 17.
Hamis parfümöket tartalmazó dobozokat pakolnak a Vám- és Pénzügyõrség ártándi hidegraktárában abból a  mintegy 850 millió forint értékû készletbõl, amelyet a pénzügyõrök Püspökladánynál foglaltak le. A rekordmennyiségû - 53 ezer darab - hamis termékre a debreceni vámhivatal járõrei közúti ellenõrzés közben bukkantak egy román rendszámú kamionban.
MTI Fotó: Oláh Tibor
Üzleti tippek

Dől a csempészáru – Visszafelé sült el az orosz embargó

24.hu
24.hu

2016. 10. 21. 13:35

Magyarország számára a záhonyi térség fejlesztése lenne a kulcs.
Korábban a témában:

Nem érte el célját az embargó, nem sikerült Oroszországot a Krím-félszigeten gazdasági kényszer alkalmazásával meghátrálásra kényszeríteni. Sőt, a szankcióháború által elindított gazdasági folyamatok elsősorban az uniós tagállamok Oroszországgal gazdasági kapcsolatban álló cégeit érintik súlyosan negatívan, miközben az orosz gazdaság nemcsak az önellátásra rendezkedett be, de több mezőgazdasági termék (például gabona és cukor) tekintetében importőrből exportőrré vált – hívja fel a figyelmet a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége.

Az MLSZKSZ hozzátette: a piacok átrendeződtek, új ellátási láncok jöttek létre és nagymértékben felerősödött néhány embargós termék csempészése az Oroszországgal szomszédos országokon keresztül.

A szövetség szerint Magyarország az új helyzetben akkor járhat jól, ha minél jobban alkalmazkodik a megváltozott folyamatokhoz, aktívan megjelenik az orosz, a kínai és a török piacokon, és olyan gazdasági környezetet teremt a záhonyi térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat.

Felerősödött a csempészet – Átrendeződtek a kereskedelmi útvonalak

Az EU és az Oroszországgal szomszédos államok kereskedelmi statisztikáit nézve szembetűnő, hogy néhány termékkörben (állati és növényi zsírok, élőállat és állati termékek) a szokásos kereskedelmi fejlődést jelentősen meghaladó mértékben nőtt a forgalom. Ez esetekben valószínűsíthető az embergót megkerülő termékértékesítés. Fehéroroszország például idén ötször több almát exportált Oroszországba, mint amennyi a saját termése volt.

Emellett a kereskedelmi útvonalak markáns átrendeződése továbbra is intenzív: szinte minden hónapra jut egy új bejelentés, hogy valamelyik kínai nagyvárosból az EU valamelyik nagy ipari városába, kikötőjébe indítanak irányvonatos projekteket. A legutóbbi ilyen bejelentés a Chengdu-Rotterdam Express vasúti árufuvarozási projekt elindítása, amely 15 nap alatt teljesítette a távot (ugyanez tengeren 40-45 nap). De ilyen új vasúti megoldások orosz-kínai viszonylatban is indulnak, az új „Selyem út” részeként. Ezek részben a tengeri konténeres fuvarozás alternatívájaként, részben az embargós hatások ellentételezéseként indulnak el.

Önellátóvá vált a mezőgazdaság

Míg Oroszország korábban jelentős mértékű gabonaimportra szorult, most fordult a helyzet: az idei termés alapján 115 millió tonna gabonát termeltek (a magyar termés 7 millió tonna), ezzel jelentős exportőrré léptek elő, ami a magyar gabonaexport piaci pozícióit is jelentősen meg fogja nehezíteni.

Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta most először került abba a helyzetbe, hogy cukrot exportálhat – ugyanis az idei termés alapján több mint egymillió tonnával termeltek többet, mint amennyire szükségük van. Az orosz gazdaságban nem ritka az olyan agrárcég, amelynek több százezer hektáros termőterülete van, ezek a társaságok a méretgazdaságos üzleti modelljük miatt nagyon költséghatékonyan tudnak gazdálkodni

Eközben az EU-t teljes mértékben kihagyó új ellátási láncok kiépítése is rohamléptekkel halad. Erre jó példa az orosz-kínai határ közelében (Mudancsiang város mellett), kínai-orosz közös befektetésből épített mintegy 100 ezer marha tenyésztésére alkalmas telep, amelynek jelentős mértékű továbbfejlesztését tervezik. A vállalkozás méreteit jól tükrözi, hogy az EU-ban az átlagos nagytelep méret 2-3 ezer szarvasmarha befogadóképességű, míg a legnagyobb kínai marhatelepen 40 ezer szarvasmarha van.

A záhonyi beruházásokat kell ösztönözni

Magyarország akkor jár jól, ha minél jobban alkalmazkodik a megváltozott folyamatokhoz, mert ezek a folyamatok 3-5 éves viszonylatban mindenképpen meg fogják határozni térségünk gazdasági kilátásait. Aktívan ott kell lennünk az orosz, a kínai és a török piacon: állandó szereplőként jelen kell lennünk ezen piacok meghatározó logisztikai, kereskedelmi, termelői kiállításainak, illetve olyan külkereskedelmi területeket kell keresnünk, ahol növelni tudjuk külgazdasági aktivitásunkat. Ezen területekről kell a záhonyi térségbe gazdasági befektetéséket bevonni – mondta Fülöp Zsolt az MLSZKSZ elnöke.

A szövetség szerint a záhonyi térség működését lehetőség szerint függetleníteni kell a kelet-nyugat irányú áruforgalomtól. Erre az a megoldás, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsenek a térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat. Ha van beruházás és fejlesztés, akkor ahhoz kapcsolódnak logisztikai szolgáltatások és áruforgalom is.

Az MLSZKSZ továbbra is úgy látja, hogy a vonzó gazdasági környezetet kialakításának kulcsa – más országokhoz hasonlóan – vámszabadterületek létrehozása, valamint e mellé adott kedvező gazdaságösztönző feltételek kialakítása lenne.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.