Az Európai Unió Jeremie programja által támogatott több mint 350 kis- és középvállalkozás 2016 május végéig közel 130 milliárd forint értékű kockázati tőkéhez jutott a forrás-szőnyegbombázás végrehajtásával megbízott kockázati alapkezelőktől. A kétharmad részben uniós, egyharmad részben magánpénzekből álló keret hatása egyértelműen pozitív, hiszen ilyen mértékű támogatás még soha nem érkezett hazai innovációs célokra.
A program méltatói szerint a magyar vállalkozások és alapkezelők bőven a célon felül teljesítettek; a Jeremie komoly lendületet adott a hazai startupoknak, és máris több Exit-re került sor, azaz sikeresen értékesítették a kezdő céget egy befektetőnek. A számok valóban meggyőzőek: az utolsó fillérig minden pénz a vállalkozásokhoz került, úgy, hogy a befektetett összegeket illetően az EU 30%-os elvárásához képest 35% volt a magántőke aránya.
Ez egy igazi sikertörténet lehetne, ám a szakemberek egy része szerint az induló, magvető fázisú cégeknél egyáltalán nem bizonyult hatékonynak a támogatás, a Jeremie programba pedig sok, eleve életképtelen vagy érdemtelen vállalkozás került – részben az idő szűkösségének, részben pedig az uniós források így is túlságosan nagy arányának köszönhetően. A piacot jelentősen torzítja a könnyen jött uniós támogatás cunami, amely épp a tehetséges vállalkozásoknak árthat igazán; nem jó, ha folyamatosan mesterséges ajzószerekkel tartunk életben egy piacot. A Jeremie program másik, sötét oldalát világította meg a Forbes magazin is, amely szerint a startupok támogatására szánt forrásokat több száz millió forinttal csapolta meg egy-egy alapkezelő.
A Jeremie értékelése nem könnyű feladat, hiszen a befektetők nem két év alatt kívántak nyereségesen kiszállni a vállalkozásokból, ezáltal sem a kibocsátott támogatás mértéke, sem pedig a jelenlegi Exit-ek mennyisége sem lehet még mérvadó. A Venture Capital Summit konferencia előadói ezért elsősorban saját tapasztalataikon keresztül értékelik a program eredményeit: Lehotzki Gábor a Corvinus Kockázati Tőke-alapkezelő kockázati tőke piacon betöltött szerepét mutatja be, Csuhaj Imre pedig a Széchenyi Kockázati tőke Alapkezelő 100 befektetési projektjének tapasztalatait osztja meg a hallgatókkal.
A szakemberek a program eredményeinek elemzése és a tapasztalatok rendszerezése mellett a Jeremie utáni jövőt fürkészik majd október 27-én; Oszkó Péter – aki tavaly azt jósolta, hogy a források elapadása miatt “2016 egy evolúciós rúgás lesz a magyar kockázati tőke piacon”, az idei eseményen már arról beszél, hogy hogyan és mikor válhat ismét piaci alapúvá az innováció támogatása.
