Magnifying glass and stack of documents.
Üzleti tippek

Az adózóknak kellene kiszűrniük az adócsaló partnereket

24.hu
24.hu

2016. 06. 16. 14:39

Az áfalevonási perek 60 százalékát a NAV nyerte.
Korábban a témában:

A Kúria minden eddiginél átfogóbb dokumentumban részletezi az áfalevonási perekkel kapcsolatos joggyakorlatot, mindez eligazodási alapot adhat a jövőben a cégeknek az ügyleteik kockázatmentesebb bonyolításához.

Az adókijátszó üzleti partnerek kiszűrése még mindig az adózók alapvető érdeke, ennek érdekében indokolt a vállalkozásoknak saját belső ellenőrzési eljárásokat bevezetniük. A bíróságok ítélkezési gyakorlata a jövőben az adózók javára mozdulhat el – összegezte a Deloitte Legal adóperes szakértője.

A Kúria egy évvel ezelőtt állította fel a tíz bíróból és öt külső szakértőből álló csoportját az áfa levonhatóságával összefüggő perek átfogó elemzésére. A joggyakorlat-elemző csoport nyolc év bírósági joggyakorlatát tekintette át, és 279 egyedi ügyben hozott döntést vizsgált meg részletesen. (A teljes dokumentumot itt nézheti meg.)

Az összefoglaló véleményből kiderül, hogy a megvizsgált adóperek 60 százalékát a NAV nyerte, míg az ügyek 40 százalékában a bíróságok részben vagy egészben helyt adtak az adózók jogorvoslati kérelmének.

A legtöbb esetben az adóhatóság azért büntette meg az adózókat, mert az ellenőrzés során nem álltak rendelkezésre az áfalevonást megfelelően alátámasztó dokumentumok.

Gyakoriságban ezt követték azok az esetek, amikor a NAV a számlakibocsátónál végzett ellenőrzés alapján tagadta meg a számlabefogadó adózó áfájának levonását, tipikusan azért, mert a számlakibocsátó nem rendelkezett bejelentett alkalmazottakkal vagy a számlázott ügylet teljesítéséhez szükséges eszközökkel.

Csupán az összes ügy kis százalékát tették ki azok az esetek, amikor a hatóság ténylegesen az adózó adókijátszásban való részvételére alapozta az adólevonási jog megtagadását.

Hatékony jogorvoslatot jelent az adózók számára a NAV-határozatokkal szembeni bírósági felülvizsgálat, ugyanakkor változatlan az az adóhatósági és bírósági jogértelmezés, hogy elsősorban az adózóknak kell kiszűrniük maguk közül az adókijátszó üzleti partnereket – összegezte dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes szakértője.

A Kúria elemzéséből kiderül, hogy a bíróságok szerint nem kell a NAV-nak bizonyítania az adózók gondatlanságát vagy rosszhiszeműségét azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet nem valós.

Például nem lehet a kellő körültekintés hiányára hivatkozni olyan esetben, amikor a számlabefogadó a számlán szereplő terméket vagy szolgáltatást valójában nem is vásárolta meg.

Ellenben azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet valós, és az ügyletet igazolhatóan a számlát kiállító fél teljesítette, az áfalevonás csak akkor tagadható meg, ha az adóhivatal bizonyítja, hogy a számlát befogadó adózó adókijátszásban vett részt, vagy ilyenre rálátása lehetett.

E két, egymástól jól elhatárolható esetkörrel szemben a bíróságok számára nehézséget jelent azoknak az ügyeknek az elbírálása, amikor a számlázott ügylet teljesült ugyan, de nem igazolható, hogy azt a számlát kiállító adóalany teljesítette. Ilyen eset állhat fenn például, ha a számlabefogadó által megrendelt munka elkészült, de nem az számlázza ki, aki a munkát elvégezte, vagy a termék vásárlásáról a számlát nem a valós eladó állítja ki. A bíróságok elé vitt ügyek több mint fele ilyen esetről szól. A többségi bírósági álláspont szerint ilyen helyzetben a NAV-nak nem szükséges bizonyítania, hogy a szabálytalanságról a számlabefogadó tudott vagy tudnia kellett volna, azaz ilyen esetekben a jóhiszemű számlabefogadó is megbüntethető.

Sok bíró azonban másképpen látja, és nem tekinti jogszerűnek a jóhiszemű adózók megbüntetését. A Kúria összefoglaló véleményéből kiderül, hogy ezekben az esetekben azonban rugalmas a bíróságok álláspontja, így elképzelhető és kívánatos, hogy az ítélkezés a jövőben az adózók javára mozduljon el.

A Kúria honlapján közzétett összefoglaló vélemény az első olyan dokumentum, amelyből részletesen megismerhetők azok az objektív körülmények, amelyek alapján a bíróságok jogszerűnek vagy jogszerűtlennek minősítik az áfalevonási jog megtagadását. A dokumentum ezért a jövőben eligazodási alapot adhat az adózóknak az adókockázataik csökkentéséhez – tette hozzá a szakértő.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US President Donald Trump (C) makes his way to board Air Force One in Riyadh as he head with the First Lady to Israel on May 22, 2017. / AFP PHOTO / MANDEL NGAN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.