Üzleti tippek
Magnifying glass and stack of documents.

Az adózóknak kellene kiszűrniük az adócsaló partnereket

24.hu
24.hu

2016. 06. 16. 14:39

Az áfalevonási perek 60 százalékát a NAV nyerte.
Korábban a témában:

A Kúria minden eddiginél átfogóbb dokumentumban részletezi az áfalevonási perekkel kapcsolatos joggyakorlatot, mindez eligazodási alapot adhat a jövőben a cégeknek az ügyleteik kockázatmentesebb bonyolításához.

Az adókijátszó üzleti partnerek kiszűrése még mindig az adózók alapvető érdeke, ennek érdekében indokolt a vállalkozásoknak saját belső ellenőrzési eljárásokat bevezetniük. A bíróságok ítélkezési gyakorlata a jövőben az adózók javára mozdulhat el – összegezte a Deloitte Legal adóperes szakértője.

A Kúria egy évvel ezelőtt állította fel a tíz bíróból és öt külső szakértőből álló csoportját az áfa levonhatóságával összefüggő perek átfogó elemzésére. A joggyakorlat-elemző csoport nyolc év bírósági joggyakorlatát tekintette át, és 279 egyedi ügyben hozott döntést vizsgált meg részletesen. (A teljes dokumentumot itt nézheti meg.)

Az összefoglaló véleményből kiderül, hogy a megvizsgált adóperek 60 százalékát a NAV nyerte, míg az ügyek 40 százalékában a bíróságok részben vagy egészben helyt adtak az adózók jogorvoslati kérelmének.

A legtöbb esetben az adóhatóság azért büntette meg az adózókat, mert az ellenőrzés során nem álltak rendelkezésre az áfalevonást megfelelően alátámasztó dokumentumok.

Gyakoriságban ezt követték azok az esetek, amikor a NAV a számlakibocsátónál végzett ellenőrzés alapján tagadta meg a számlabefogadó adózó áfájának levonását, tipikusan azért, mert a számlakibocsátó nem rendelkezett bejelentett alkalmazottakkal vagy a számlázott ügylet teljesítéséhez szükséges eszközökkel.

Csupán az összes ügy kis százalékát tették ki azok az esetek, amikor a hatóság ténylegesen az adózó adókijátszásban való részvételére alapozta az adólevonási jog megtagadását.

Hatékony jogorvoslatot jelent az adózók számára a NAV-határozatokkal szembeni bírósági felülvizsgálat, ugyanakkor változatlan az az adóhatósági és bírósági jogértelmezés, hogy elsősorban az adózóknak kell kiszűrniük maguk közül az adókijátszó üzleti partnereket – összegezte dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes szakértője.

A Kúria elemzéséből kiderül, hogy a bíróságok szerint nem kell a NAV-nak bizonyítania az adózók gondatlanságát vagy rosszhiszeműségét azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet nem valós.

Például nem lehet a kellő körültekintés hiányára hivatkozni olyan esetben, amikor a számlabefogadó a számlán szereplő terméket vagy szolgáltatást valójában nem is vásárolta meg.

Ellenben azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet valós, és az ügyletet igazolhatóan a számlát kiállító fél teljesítette, az áfalevonás csak akkor tagadható meg, ha az adóhivatal bizonyítja, hogy a számlát befogadó adózó adókijátszásban vett részt, vagy ilyenre rálátása lehetett.

E két, egymástól jól elhatárolható esetkörrel szemben a bíróságok számára nehézséget jelent azoknak az ügyeknek az elbírálása, amikor a számlázott ügylet teljesült ugyan, de nem igazolható, hogy azt a számlát kiállító adóalany teljesítette. Ilyen eset állhat fenn például, ha a számlabefogadó által megrendelt munka elkészült, de nem az számlázza ki, aki a munkát elvégezte, vagy a termék vásárlásáról a számlát nem a valós eladó állítja ki. A bíróságok elé vitt ügyek több mint fele ilyen esetről szól. A többségi bírósági álláspont szerint ilyen helyzetben a NAV-nak nem szükséges bizonyítania, hogy a szabálytalanságról a számlabefogadó tudott vagy tudnia kellett volna, azaz ilyen esetekben a jóhiszemű számlabefogadó is megbüntethető.

Sok bíró azonban másképpen látja, és nem tekinti jogszerűnek a jóhiszemű adózók megbüntetését. A Kúria összefoglaló véleményéből kiderül, hogy ezekben az esetekben azonban rugalmas a bíróságok álláspontja, így elképzelhető és kívánatos, hogy az ítélkezés a jövőben az adózók javára mozduljon el.

A Kúria honlapján közzétett összefoglaló vélemény az első olyan dokumentum, amelyből részletesen megismerhetők azok az objektív körülmények, amelyek alapján a bíróságok jogszerűnek vagy jogszerűtlennek minősítik az áfalevonási jog megtagadását. A dokumentum ezért a jövőben eligazodási alapot adhat az adózóknak az adókockázataik csökkentéséhez – tette hozzá a szakértő.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.