Üzleti tippek

Elárulta a kormány, milyen minimálbér-emeléssel számol

Meg azt is, milyen hatása lehet a cafeteria-rendszer átalakításának az öngondoskodásra.

Szabó Tímea független képviselő arról kérdezte Varga Mihályt:

1. Mekkora minimálbér-emeléssel számol jövőre a kormány? Megegyezik ez a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló T/10377. számú törvényjavaslathoz benyújtott, Font Sándor által jegyzett módosító javaslat indoklásában említett 26 százalékkal?

2. A tervezett emelésnek mekkora része képez majd járulék-, illetve nyugdíjszámítási alapot? Mekkora bruttó, illetve nettó emelkedést jelentene ez a munkavállalóknak? Mekkora bérköltség-növekedést jelentene ez a munkáltatóknak? A cafeteria-rendszer tervezett átalakítása, így az utalványok helyett készpénzben történő kifizetés mekkora mértékben játszana szerepet esetleges minimálbér-emelésben?

A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke arra is választ vár, hogy

4. A nettó bérhez képest kedvezőbb adó- és járulékteher mellett biztosítandó készpénzben kifizetett cafeteriajuttatások esetében milyen módon akadályozható meg, hogy a nettó bér részben vagy teljes egészében ne csökkenjen a kedvezőbb költségvetési teher mellett biztosított készpénzben kifizetendő cafeteriajuttatás miatt?

5. A cafeteria-rendszer átalakítása hogyan érintené az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarításokat a jövőben?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyett Tállai András válaszolt. A miniszterhelyettes szerint már a költségvetés tervezésekor minden évben számolnak a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével, amelynél figyelembe veszik a bruttó átlagkereset növekedése iránti előzetes várakozásokat is.

A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat

5,1%-os mértékű bruttó átlagkereset-növekedéssel számol a 2017. évre.

A minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében is ezzel számoltak, de a konkrét mérték idén is a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) alakul ki. Azt szeretnék, ha a minimálbér a szociális partnerekkel történő megállapodás eredményeként emelkedne. A minimálbér és a garantált bérminimum az általános szabályok szerint viseli a közterheket.

Így lesz ez a jövőben is, függetlenül az emelés tényleges mértékétől.

Tállai András szerint a cafeteria-rendszer átalakításának nincs köze a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez,

a cafeteria készpénzesítése nem jelenti annak béresítését.

A munkáltatók és a munkavállalók bértárgyalásin korábban is szempont volt a cafeteria, mint kedvező juttatási lehetőség, a cafeteria készpénzesítése nem teremt új helyzetet.

Az öngondoskodást a jövőben is támogatja az adórendszer. A munkáltató a jövőben is adhat úgynevezett egyes meghatározott juttatásként önkéntes pénztári hozzájárulást dolgozóinak úgy, hogy a közterheket ő fizeti meg. Ugyanakkor a munkavállaló saját maga is korlátlanul fizethet be önkéntes pénztári számlájára, nyugdíj-előtakarékossági számlájára, illetve nyugdíjbiztosítása javára, befizetései alapján pedig adója meghatározott részének visszautalásáról rendelkezhet.

Az adózók közül egyre többen élnek is a lehetőséggel, a változó szabályok pedig akár arra is módot adnak egy magánszemélynek, hogy a pénzben kapott cafeteriát valamelyik öngondoskodási formába fektetve további kedvezményeket is érvényesítsen.

Az öngondoskodást a jövőben sem gátolja a cafeteria-rendszer.

 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik