malacpersely (malacpersely)
Üzleti tippek

Több százezer munkavállaló jövője a tét

24.hu
24.hu

2016. 05. 30. 14:06

Önálló jogcímen kér támogatást az öngondoskodáshoz a cafeteria-rendszer várható átalakítása során az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A munkáltatók ösztönzésének csökkenése, esetleges megszüntetése ugyanis - önálló - támogatás nélkül, dolgozók százezreit érintené hátrányosan. A több mint ezer milliárd forintos vagyont kezelő, körülbelül kétmillió pénztártagot képviselő szervezet abban bízik, hogy javaslata nyomán az előtakarékosság továbbra is támogatott cél marad. Így pedig még népszerűbbé válhatnak az öngondoskodási piacon főszereplőinek tekinthető pénztári megoldások, amelyek a nyugdíjrendszer fenntarthatóságában, és az egészségmegőrzésben is kiemelten fontos szerepet játszanak.
Korábban a témában:

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását, egyszerűsítését célozzák – reagált a cafeteria-rendszer esetleges módosítására vonatkozó, egyelőre nem véglegesített kormányzati tervekre a hazai egészség- és nyugdíjpénztárakat tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke, Kravalik Gábor.

Mint írtuk, arról lenne szó a legújabb hírek szerint, hogy a kormány évi 100 ezer forintot készpénzesítene a cafeteriából, a megmaradó részt pedig a SZÉP-kártyán hagyná. Slussz.

Az ÖPOSZ megérti és támogatja, hogy a gyakorlatban eddig is lényegében készpénzjuttatást jelentő egyes elemeket ténylegesen készpénzesíteni kívánja a kormány. Az elmúlt időszakban az ÖPOSZ több fórumon is javasolta, hogy a jelenlegi cafeteria-rendszer egyszerűsítésében az önkéntes pénztárak kapjanak kiemelt szerepet.

Az ÖPOSZ szerint a nyugdíjcél munkáltatói támogatása az önkéntes nyugdíjpénztárakon keresztül az állam belső finanszírozásának javítása mellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságában is kiemelt szerepet játszik. Az egészségpénztárak pedig nyilvánvalóan az egészségfejlesztés, egészségmegőrzés és rekreáció terén nélkülözhetetlenek, de a gazdaság kifehérítésében és az orvos elvándorlás csökkentésében is szerepet kapnak.

Cafeteria-rendszeren kívüli önálló támogatást kér a pénztáraknak az ÖPOSZ

Ha a pénztári megoldásokra bevezetnék az önálló jogcímen adott – cafeteria-rendszeren kívüli – támogatást, például adókedvezmény formájában, akkor az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak által nyújtott megoldások még nagyobb mértékben hozzájárulhatnának az öngondoskodási piac bővüléséhez. Ha ez a kormányzati szándék is, akkor az új rendszer kiváló alapokra épülne, eddig ugyanis a cafeteria-rendszerben a pénztári szolgáltatások versenyeztek a készpénz-helyettesítő szolgáltatásokkal – emelte ki Kravalik Gábor.

Az ÖPOSZ szerint a nyugdíj-megtakarítások és az egészségügyi kiadások munkáltatói támogatásának a cafeteria-rendszeren kívüli önálló támogatásával több millió dolgozó számára biztosítható a jövőre való felkészülés. Az ÖPOSZ szakértői úgy látják, hogy az öngondoskodási piac bővülése, az egészségmegőrzésben és a nyugdíjra történő megtakarításra az egyik legjobb alternatívát nyújtó pénztári megoldások fokozottabb térnyeréséhez szükség van a munkáltatók edukációs tevékenységére, amelynek során bemutatják, hogy a pénztári megoldások kedvezményesen igénybe vehetőek. Az ÖPOSZ szakemberei szerint az öngondoskodási piacon kiemelten fontos a kiszámíthatóság, ugyanis a nyugdíjas évekre történő takarékoskodás több évtizedes elköteleződést jelent. Ezért sem kedvező a pénztártagok és a munkáltatók számára, ha a feltételek sokszor változnak.

Kulcsfontosságú az öngondoskodásban a munkáltatók ösztönzése

A munkáltatói gondoskodás az az eszköz, mely révén mind a nyugdíj- mind az egészségmegőrzés eljut az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, esetleg nem folyamatos munkaviszonyban lévő munkavállalókhoz is. Ennek szerepe nagyon fontos, ám a munkáltatói támogatás igen érzékeny az ösztönzőkre – állította Kravalik Gábor.

Az elnök szerint az öngondoskodásra, a pénztári megoldásokra, többek között a nyugdíj-előtakarékosságra szükség van, és a munkáltatókra kiemelt szerep hárul, kultúrát teremtenek, megtanítják a dolgozóikat felelősen gondolkodni, végső soron elindíthatják a munkáltatókat az öngondoskodás útján.

Pénztárak = pillér és védőháló

A két évtizedes múltra visszatekintő, saját tagjaik tulajdonában álló önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknak összesen több mint kétmillió tagja van. A kasszák több mint 1000 milliárd forint vagyont kezelnek, a pénztári befizetések nagysága pedig meghaladja az évi 150 milliárd forintot. A pénztári rendszeren belül az önkéntes nyugdíjpénztárakban több, mint egymillió munkavállaló gyűjt nyugdíjára, akiknek átlagos vagyona már 1 millió forint felett van. Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése egyszerű, érthető, emellett rugalmas és olcsó. A tagok választhatnak a kockázatviselési lehetőségek közül, emellett a pénztárak rendre remekül teljesítenek, magas hozamokat biztosítanak alacsony költség mellett. A januári kormányzati nyilatkozatokban pedig a kormányzat is kiegészítő pillérként beszélt a pénztárakról.

Az egészségpénztárak taglétszáma szintén meghaladja az egymillió főt, ám a tagok szolgáltatásokat igénybe vevő hozzátartozóival együtt közel hárommillió embert napi egészséggel kapcsolatos egyes kiadásait fedezik. Az ÖPOSZ bízik benne, hogy tekintettel a pénztári rendszer számos előnyére és a nyugdíj- és egészségcélú előtakarékosságban játszott kiemelt jelentőségére a kormányzati szándék is az, hogy a pénztári előnyök megmaradjanak, erősödjenek, így javaslatuk támogatásra talál az illetékeseknél.

A Pénztárszövetség eddigi tapasztalati azt mutatják: a kormányzati szándék is egyértelműen az, hogy a hosszú távú nyugdíj megtakarítások növekedjenek. Reméljük, hogy az előtakarékosság jelentőségére, a jövőért való felelősségre és a több millió érintettre való tekintettel az átalakuló cafeteriarendszerben, vagy mellett az öngondoskodási elemeinek adópreferenciája sem vész el – összegezte véleményét Kravalik Gábor.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. július 4.
A Fõvárosi Kéményseprõipari Kft. (FÕKÉTÜSZ) kéményseprõje egy csepeli házban a kondenzációs gázkazánt és annak égéstermék-elvezetõ csövét ellenõrizi és fotózza a Fenyves úton 2016. július 4-én. A kötelezõ kéményellenõrzés és -tisztítás július 1-jétõl ingyenes és magáncégek helyett az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatósághoz (OKF) került. Korábban a kéményseprés már olyan drága volt, hogy sokakat ez riasztott el a rendszeres ellenõrzés megrendelésétõl.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.