Budapest, 2009. szeptember 24.
Egy budapesti vendéglátó egységben sajtótájékoztatón mutatták be a technológiát. Az OTP Bank a MasterCarddal együttműködésben elsőként alkalmazza Magyarországon a PayPass érintésnélküli bankkártyás rendszert. Az innovatív kártyatechnológiát a MasterCard 2002-ben vezette be, amely gyors és biztonságos alternatívát nyújt a kisösszegű készpénzes vásárlások helyettesítésére.
MTI Fotó: Földi Imre
Üzleti tippek

Kártyahívő lett a kormány, de a költségekről halvány gőze sincs

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 05. 20. 18:24

Korábban a témában:

A kétszeri ingyenes készpénzfelvétel bevezetése után mostanra rájött a kormány, hogy túl sok készpénz van forgalomban, és tenni kellene ellene valamit, mert ez jelentős többletköltséget jelent. A 2016-2020-as konvergencia-programban ki is fejtik, hogy az egyik ok az alacsony kamat, a másik pedig az, hogy kevés az elfogadóhely.

Az elektronikus tranzakciók hazai részaránya a nemzetgazdasági előnyök ellenére jelentősen elmarad az európai átlagtól, a bankkártya-elfogadó helyek száma pedig kisebb, mint a hazai online pénztárgépeké. Ennek oka elsősorban a bankkártya-elfogadó helyek magas telepítési költségében keresendő, ugyanis a jelenlegi költségszintek mellett a legtöbb piaci szereplő számára nem gazdaságos és így nem elég vonzó az eszköz kiépítése

– írják a konvergencia-programban.

Hogy ez mekkora tévedés, arra később visszatérünk.

A készpénzállományt egyébként azzal csökkentenék, hogy az elektronikus fizetéseket, ezen belül is a POS-terminálok telepítését ösztönző programot indítanának, melynek kidolgozása mint írják, folyamatban van. Részletekről azonban még nem tudni.

2007: indokolatlanul költséges

A bankkártya-elfogadás költségeivel kapcsolatban egy 2007-es kutatást találtunk, amelyet a GVH és a MASMI piackutató intézet készített (megkérdeztük, ez a legfrissebb felmérés). Akkor azt szűrték le, hogy Magyarországon a kártyás fizetésekkel a következő a probléma: a kereskedők úgy érzik, indokolatlanul magas terhet jelent nekik (és ennek következtében a fogyasztóknak is) a kártyás tranzakciókhoz kapcsolódó, a banknak fizetendő díj. A telepítés költségeiről nem tettek említést, a fix éves díjra pedig azt írták, hogy már nem volt jellemző.

Az átlagos jutalék középértéke a kutatás szerint 2007-ben tevékenységtől, boltfajtától és kártyatípustól függően 1,5 és 2,9 százalék között volt. Egyes kereskedőknek ezért nem is érte meg akkoriban az alacsony profit mellett bankkártya-leolvasót telepíteni. Az átlagos 3,8 napos banki jóváírást viszont elfogadhatónak tartották. És azt is jelezték, hogy olcsóbbnak tartják a készpénzes fizetést, mint a bankkártyást.

Megkérdeztük a bankokat, mi a helyzet most a költségekkel kapcsolatban. Öt (+ egy) helyről kaptunk választ, és megnéztük a neten elérhető infókat is.

A telepítés többnyire költségmentes

A bankmustra alapján az derült ki, hogy a kormány téved, amikor azt írja a konvergencia-programban, hogy magas a bankkártya-elfogadó helyek telepítési költsége.

A CIB, az Esrte, a Budapest Bank is azt válaszolta ugyanis megkeresésünkre, hogy nincs náluk költsége annak, hogy egy vállalkozó elfogadóhellyé váljon, vagy hogy POS-terminálokat telepítsenek hozzá.

Az OTP-nél szintén nics a csatlakozásnak fix induló költsége. A bank alapvetően bérleti konstrukcióban helyezi ki a – saját tulajdonú – POS termináljait, és a bérleti díjat a működés során szedi be. Azonban amennyiben az elfogadó azt preferálja, hogy ő vásárolja meg a készüléket, erre is tudnak megoldást ajánlani.

A Raiffeisentől pedig azt írták, hogy általában szintén ingyenes a csatlakozás. Szóval nemhogy magas lenne a telepítési költség, hanem szinte nincs is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más költség ne lenne.

Megnéztük a K&H oldalát is, de ott sincs feltüntetve csatlakozási, telepítési költség.

Egyedül a Takarékbank jelezte (az ő válaszaikat cikkünk megjelenése után kaptuk meg), hogy a terminál beszerzési és telepítési költségei megoszlanak a vállalkozó és a hitelintézet között. Ennek aránya – így a kereskedőre jutó költségek nagysága is – a kártyaelfogadó kereskedő és a szerződő hitelintézet közötti áralku tárgyát képezi.

(A CIB-nél külön kitértek az internetes kártyaelfogadásra (eCommerce), aminek egyszeri csatlakozási díja van náluk, de éves 1 millió forintos forgalom felett ez is ingyen van.)

Havi díj – van, de akár le is nullázható

A CIB válaszában annyit árult el, hogy POS-terminálnak van díja, az eCommerce pedig ingyenes. Megnéztük az oldalukon, és azt találtuk, hogy korábban volt havi pár ezer forintos fix költség. A 2013. január 17. utáni igényléseknél pedig egyedileg határozzák meg a díjakat.

Az Erstétől azt írták, hogy terminál-típusonként változó, de maximum nettó 4990 forint havonta a POS díja, de bizonyos forgalom felett (ösztönzés jeligére) ez lenullázódik. Weboldalukon azt találtuk, hogy a havidíj elkerüléséhez havi bruttó 750 ezer forintnyi kártyás forgalom kell.

A Raiffeisennél a magasabb forgalmú kereskedőknek nincs fix havi díj (hogy mennyi az a magasabb forgalom, azt nem találtuk a neten) csak tranzakciós jutalék.

A Budapest Banknál a havi költségnél szintén számít a forgalom, havi 1000-300 forint +áfára lehet számítani – tájékoztattak. Az OTP-nél a POS bérleti díjat kell megfizetni (összeget nem közöltek).

A Takarékbanknál mint kiderült, a terminál üzemeltetésével kapcsolatos időszaki költségek megosztása szintén a kártyaelfogadó kereskedő és a szerződő hitelintézet közötti áralku tárgyát képezi, ahogyan az is, hogy a hitelintézet mekkora tranzakciós díjat számít fel partnerének.

Image: 73417970, Bankkártya reklám Budapesten, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Kummer János

A tranzakciós jutalék „egyedi” kialakítású

Amit lefordíthatunk úgy is, hogy titok, hogy mennyi. Két kivétellel ugyanis egyik vizsgált banknál sem találtunk)katunk erre konkrét számokat, és kérdésekkel sem értünk el eredményt. Azt írták, hogy többek között a kereskedő/elfogadóhely forgalmától és a tranzakciók darabszámától függ a jutalék.

Egyedül a CIB hirdetményében találtunk fogódzót: CIB-es kártyánál 1,7 százalékos tranzakciós jutalékot írnak, más kártyáknál 2 százalékosat. Kérdésünkre annyit jeleztek, hogy mivel az interchange díj (azaz a bankközi jutalék) csökkent, így a kibocsátói díjak is csökkenni tudtak. (Emlékeztetőül: a 2007-es tanulmány szerint 1,5 és 2,9 százalék között mozgott a jutalékok középértéke. Abban mondjuk nem volt jelezve CIB-es adat.)

A Budapest Bank pedig megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a kártyaelfogadónál várható forgalom alapján 1-2 százalékos a felszámított kereskedői díj. (Ez nem a teljes jutalék, de annak nagyobbik része.) Jó hír, hogy a díj a forgalom növekedésével csökkenhet.

Az OTP tranzakciónként számít fel, leggyakrabban százalékos, a tranzakció bruttó értékére vetített kereskedői jutalékot – válaszolták. A jutalék mértékét náluk is mindig egyedileg állapítják meg, mértékét az elfogadóhely tevékenysége, a várható forgalom és a tranzakció átlagos nagysága határozza meg. Hozzátették azt is, hogy a piaci verseny fokozódásának eredményeként a kereskedői jutalék csökkenő tendenciát mutat, ettől független, általános csökkentést vagy emelést nem tervez a Bank.

Oldalukon már a június 9. utáni (EU-rendelet szerinti) díjszabásról is van tájékoztató, amelyben felhívják rá a figyelmet, hogy a kártyaelfogadói jutalék három tételből áll, a bankközi jutalékból, a rendszerdíjakból (az ide mutató link nem működött), és a kereskedői díjból (egyedileg határozzák meg, ha csak a szerződő nem kéri az egységes kereskedői díj alkalmazását). De hogy konkrétan mennyi most a kártyaelfogadó-helyi jutalék (legalább tól-ig), vagy mennyi lesz június 9. után, arról náluk sem találtunk információt a weboldalon. A K&H felületét is hiába bogarásztuk át konkrét számokért.

Szóval ha egy vállalkozó tájékozódni szeretne róla, neki mennyi jutalékot számítanának fel a bankok, akkor egyesével kell ajánlatot kérnie. Amit elég macerásnak érzünk. Úgy véljük, ez nem feltétlenül hat abba az irányba, hogy kedvet érezzenek kapcsolódni az elfogadóhelyek táborához.

Pár nap, vagy pár hét, és lehet kártyázni

A telepítés egyébként nemcsak költségmentes, hanem hamar meg is van. A CIB-nél alapesetben 1-2 hét kell hozzá.

Az Erstétől azt írták, hogy a bankkártyaelfogadó-eszközök (POS-terminálok) Internet-alapú és GPRS-kommunikációval igényelhetőek. Az előbbi esetén a vállalkozás biztosítja a kommunikációs vonalat, míg a GPRS-nél a szolgáltató. Ha a vállalkozó rábólintott a bankkártya-elfogadási ajánlatra, akkor a szerződés létrejöttétől számított 5-10 munkanapon belül készen lehet a telepítés, amennyiben az elfogadó a szerződésben megjelölt elfogadóhelyen biztosítani tudja a kommunikáció technikai feltételeit.

A Raiffeisen azt jelezte, hogy fizikai kereskedőnél pár nap, online elfogadás esetén valamivel hosszabb idő lehet a telepítés.

A Budapest Banknál az igény felmerülésétől a szerződéskötésig szükséges idő néhány naptól néhány hétig terjedhet, attól függően, hogy az ügyfél mennyi idő alatt tudja a szerződéskötéshez szükséges dokumentumokat bemutatni. A szerződés aláírását követően napokon belül telepíthető a terminál. A gyakorlat alapján azt tapasztalják, hogy ügyfeleik egy hónapon belül elfogadóhellé válnak. Hozzátették még, hogy az elfogadóhellyé váláshoz nincsenek speciális műszaki elvárások.

Az OTP nem írta, mennyi időbe telik a művelet, de jelezte: üzleti (szerződéskötés) és műszaki feltétele van a csatlakozásnak. Asztali terminálhoz erősáramú ellátás, és internet-hozzáférés kell. A mobilterminálhoz (ami ideális mozgóértékesítőknek) viszont, amely akkumulátorral működik, mobil hálózaton, semmilyen egyéb műszaki feltétel nem szükséges.

A Takarékbanknál a szerződéskötési tárgyalások az ajánlatadástól a szerződés aláírásáig jellemzően néhány hetet vesznek igénybe, míg a terminál telepítése a megrendelést követően néhány napon belül valósulhat meg. Telekommunikációs vonal szükséges (ennek hiányában GPRS-terminál beszerzése) és a villamoseneregia-ellátást (220V, autóban 12V) is biztosítani kell.

Jóváírás: T+ 1-2-3 nap

Igaz, hogy 2007-ben nem zavarta a kereskedőket az átlagos 3,8 napos jóváírás, de rákérdeztünk arra is, vajon sikerült-e ebből lefaragni. Vagyis, hogy mennyi idő alatt kerül egy kkv számlájára a pénz, amit a kártyájával kifizetett az ügyfele, vásárlója. A CIB-nél ez az idő a kártyatársaságtól és a kártyát kibocsátó banktól is függ, T (tárgynap) +1, vagy 2, vagy 3 nap lehet.

Az Ersténél a tárgynapi tranzakciót követő munkanapot jelölték meg alapesetben, de hozzátették, hogy legkésőbb 3 munkanapon belül jóváírják az elfogadó vállalkozói számláján az összegeket. A Raiffeisen a következő banki munkanapot írta válaszában.

Aki a Budapest Bankkal szerződik, és van ott számlája, annak a várálás másnapján ott lehet a számláján a pénz – tudtuk meg.

Az OTP a  tranzakciót követő banki napon indítja az ellenérték jóváírását az elfogadó által megadott bankszámlára, és mint írták, ez jellemzően még aznap meg is érkezik a célszámlára. A K&H oldalán a „tárgynap után 2 banki munkanapon belül” fordulat szerepel.

A Takarékbank és a szövetkezeti hitelintézetek viszont minden esetben a tranzakciót követő munkanapon írják jóvá a kereskedő számláján a vásárlások ellenértéket. A jóváírás attól függetlenül megvalósul az említett időtartamon belül, hogy például más bankok bankkártyája esetén a Takarékbank és a kártyatársaságok közötti pénzügyi elszámolás megtörtént-e (ez jellemzően 2-3 nappal később realizálódik).

A bankok is szeretnék, ha több kártya-elfogadóhely lenne

Kiderült, nemcsak a kormány, hanem a bankok is próbálják vonzóbbá tenni a kisvállalkozók körében a kártyaelfogadást, mindegyik válaszadó rendszeres értékesítési akciókkal, kampányokkal csábít, de mással is.

A CIB Bank azt emelte ki, hogy ők az első eCommerce elfogadók Magyarországon. Kkv ügyfeleiket, fejlesztésekkel, testre szabott szolgáltatásokkal, egyedi árazással, komoly szakmai háttérrel, stabil elfogadói rendszerrel és technikai támogatással segítik.

Az Esrte a kampányokon túl a rendszeres tanácsadáson alapuló kapcsolattartást hangsúlyozta, mondván, hogy azzal aktívan hozzá tudnak járulni a készpénzmentes fizetési lehetőségek hazai bővítéséhez és ezáltal a hazai kis és középvállalkozások forgalmának növekedéséhez.

A Budapest Bank arra hívta fel a figyelmünket, hogy milyen egyedi szolgáltatásokat kínál. Pl.  olyan terminált, amit több vállalkozó is használhat (különösen a fodrászok és fogorvosok körében népszerű ), vagy olyat, ami többféle pénznemet is el tud fogadni (ezt meg az éttermek, szállodák kedvelik). Mindnyájan úgy érzik, hogy sikeresen ajánlják a lehetőséget.

Az OTP pl. azt írta, mivel nincsenek belépő költségek, és az üzemelés költségei (bérleti díj, jutalék) is reális mértékűek, ezért egyre népszerűbb a kkv-k körében a kártya-elfogadási szolgáltatások. Megemlítették, hogy tavaly decemberben indították el a Vodafone-nal együttműködésben mPOS szolgáltatásukat, melyet kimondottan a kkv-szektor részére alakítottak ki, meglátásuk szerint kedvező, kiszámítható havidíjakkal.

Tíz év alatt  megháromszorozódott a POS-ok száma

Megnéztük, a banki igyekezet mellett hogyan változott az utóbbi cirka 10 évben a kihelyezett terminálok sáma. A jegybanki statisztikák szerint 2006 végén az üzletek pénztáraiban mindössze 33 766 POS-berendezés üzemelt.

A legfrissebb MNB-s adatok szerint viszont 2015 végére már (több mint 82 ezer fizikai kereskedői elfogadóhelyen) meghaladta a 101 ezret a POS terminálok száma, és ezek több mint 62 százaléka támogatta az érintéses fizetéseket is. A fejlődés tehát látványos, csak az a baj, hogy ezzel is le vagyunk maradva Európától.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

hacker at work with graphic user interface around
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.