businessman hand stop dominoes continuous toppled
Üzleti tippek

Munkajogi esetek: visszaélések a próbanappal és a közös megegyezéssel

24.hu
24.hu

2016. 04. 22. 12:51

A vállalkozók néha úgy hiszik, hogyha mások is hasonlóan járnak el, akkor annak nem lesz következménye. Íme, néhány tipikus hiba, amely százezrekbe is kerülhet a cégeknek.
Korábban a témában:

A munkaviszony létesítésével kapcsolatos egyik legáltalánosabb tévedés az úgynevezett „próbanap” vagy „próbamunka” intézményéhez kötődik – kezdte a felsorolást Hoffmann Gábor Csaba munkajogi és HR-tanácsadó, a Munkaviszony.hu Kft. ügyvezetője.

A próbanap azt jelenti, hogy a reménybeli munkavállalót néhány napra behívják, hogy a gyakorlatban bizonyítsa rátermettségét, hozzáértését. Ha a munkavállaló a próbanapon vagy próbamunkán megfelel, akkor felveszik és bejelentik.

Próbanap vagy feketemunka?

Bár maga a „próbanap” vagy „próbamunka” hivatalosan nem létezik, ennek ellenére van munkajogi megnevezése: úgy hívják, hogy „feketemunka”, és bukás esetén a munkaügyi felügyelő nem tekinthet el a fejenként akár néhány százezer forintos bírságtól. A dolgozó megismerésének nem ez a hivatalos módja, hanem a próbaidő. Azonban a munkavállaló bejelentését nem lehet elkerülni ez idő alatt sem, és munkaszerződést is szükséges vele kötni.

Próbaidő, hosszabbítás, új próbaidő

A szakértő szerint a második leggyakoribb hiba, amit a munkáltatók elkövethetnek, az a próbaidővel kapcsolatos. Igen, a próbaidő alatt is be kell jelenteni a munkavállalót, és igen, a munkavégzés előtt munkaszerződést is kell vele kötni. És nem, sajnos a próbaidő nem lehet hosszabb három hónapnál, és ezen felül hosszabbítani, ismételni sem lehet. A próbaidő olyan, mint egy ismerkedési est. Nyilvánvaló, ha a párok már ismerik egymást, akkor az ismerkedési estnek sok értelme nincs.

A közös megegyezés buktatói

A munkáltatók többsége úgy gondolja, hogy a „közös megegyezés” egy olyan csodafegyver, amellyel a munkáltató bebiztosítja magát az esetleges „kényelmetlenségekkel” szemben. Azonban ez nem így van. A közös megegyezés a felek egyező akaratnyilatkozata. Ha bármely fél nem ért egyet vele, nem írja alá. A munkavállaló tehát egyrészt nem is köteles aláírni a közös megegyezést, másrészt, ha alá is írta, azt a bíróságon megtámadhatja, ha bizonyítani tudja, hogy fenyegetés eredményeképpen jött létre.

Cikkünk folytatásában a fegyelmi büntetésekről, a bérlevonásról és a leltárfelelősségről olvashatnak.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.