Nemrégiben zajlott le a különböző hitelszerződéseket érintő elszámolás utolsó szakasza is. Milyen eredménnyel zárult a teljes folyamat az Erste számára?
Esetünkben a teljes elszámolási folyamat összesen mintegy 450 ezer szerződést érintett, ebből majdnem 250 ezer jutott az első hullámra, amely a devizaalapú jelzáloghiteleket érintette. Azt gondolom, hogy az Erste igen proaktív volt az elszámolás során. Célunk az volt, hogy segítsük az ügyfeleket abban, hogy a szabályozói útvesztőben lépésről lépésre értsék, hogy mi történik, és megtalálják a számukra legjobb megoldást. Emiatt és a folyamatos tájékoztatásuk érdekében indítottuk el a forintosítás.hu oldalt. Az oldal félmillió feletti látogatást ért el, és több tízezer ügyfél innen töltötte le a számára releváns dokumentumokat, több száz hitelügylet jött létre általa.
Az ügyfeleknek tavaly lehetőségük volt a devizaalapú lakáshitelek költségmentes kiváltására. Ennek miként lehet megvonni a mérlegét az Erste esetében? Hogyan alakult az elveszített, illetve szerzett ügyfelek aránya?
Teljesítettük a legfontosabb célt, amelyet kitűztünk magunk elé a hitelkiváltások terén, hiszen több hitelt vonzottunk át más bankból, mint amennyit más bank elvitt tőlünk. Ez azért nagyon fontos eredmény, mert nálunk volt a legnagyobb a jelzálog alapú devizahitel-állomány. Emellett előzetesen azt is reméltük, hogy az Erste ajánlata még több emberhez jut majd el, azonban a hitelkiváltások ügyéről valahogy lekerült a politika fókusz, jött a brókerbotrány, és így ez az ügy kicsit háttérbe szorult.
A vártnál alacsonyabb kiváltási arány annak is betudható, hogy nagyon sok ügyfél – a kiváltó ügyfelek csaknem fele – saját forrásból fizette vissza tartozását. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek a saját megtakarításaikat vagy családi segítséget, az élénkülő lakáspiacot, és az elszámolásoknál visszakapott összegeket nagyon sok esetben használták fel arra, hogy a meglévő tartozásaikat kiegyenlítsék. Érdekes statisztika, hogy a fejlett piacokon kétszámjegyű a hitelkiváltások éves aránya a jelzáloghitelek esetében, Magyarországon viszont – bár tavaly 2014-hez képest duplázódott az arány, 4-5 százalékról ment fel 8-9 százalékra – még mindig csak egyszámjegyű a ráta. Látható az is, hogy az az alacsony kamatszintek ellenére a hitelfelvételi kedv terén még nem történt igazi áttörés, zajlik a korábban megtorpant rossz portfoliók leépítése is. Ez a tendencia 2015-ben végig érezhető volt, az elemzők rendre felülbecsülték a hitelpiac növekedését. Ebben állhat be lényeges fordulat 2016-2017 során.
A tavaly nyáron bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) mennyiben élénkítheti a lakosság hitelfelvételi kedvét?
Összességében azt lehet elmondani, hogy a lassan magára találó, de 2015-ben már dinamikusan növekvő lakáshitelezésben biztosan további élénkülést hoz a CSOK fémjelezte támogatási rendszer. Az állami támogatás pozitív szerepe a lakossági és lakásfejlesztői, forgalmazói várakozásokat javítja, segíti a háztartások hitelpiaci visszatérését. Hogy ez mennyire fontos, jól szemlélteti a hitelfelvevők kivárása idén januárban. Gyakorlatilag ugyanannyi hitelt vettek fel, mint tavaly ilyenkor, holott a növekedés tavaly 50 százalékot is meghaladta a jelzáloghitel-folyósításban. Vagyis mindenki a CSOK-ra várt. Van tehát egy jókora elhalasztott kereslet a rendszerben, ami most fog megjelenni. Állami beavatkozás nélkül a válság előtti évek átlagának olyan maximum 40 százalékára tudott volna felmenni idővel az új folyósítások piaca, az állami beavatkozásnak köszönhetően gyorsabban fog nőni, és akár 10 százalékponttal lehet több. A hitelezést serkentő állami támogatások legfontosabb tanulsága, hogy csak a fenntartható, méltányos és hatékony támogatási rendszer működhet hosszú távon, olyan, ami jelentős piaci pénzügyi erőt (piaci lakossági és fejlesztési célú bankhitel, lakás-előtakarékosság, önerő stb.) is megmozgat. Ezt most sem szabad elfelejteni. A jelzálog-hitelpiaci növekedési potenciált jelzi az az egyszerű tény, hogy az ötmillió lakosú Szlovákiában átszámítva több mint 600 milliárd forintnyi éves új jelzáloghitel-kihelyezés valósult meg 2015-ben, míg nálunk valamennyivel több, mint 400 milliárd forint volt tavaly. Az Erste itt is jobban nőtt a piacnál, különösen az év második felében.
Mekkora érdeklődést tapasztalnak az idei évtől jelentősen megváltozott feltételű CSOK iránt?
Az érdeklődés nyilván visszatartotta, hogy többször változtak a támogatások részletes szabályai, így sokan kivártak, még nem adták be igénylésüket. Úgy vélem, tavasztól várható az első jelentős élénkülés, ősztől pedig a nagyobb roham, idő kell arra, hogy a tervek és az építések elkezdődjenek, és idő kell ahhoz is, hogy a szabályváltozások leülepedjenek az ügyfelekben, az ingatlanközvetítőkben és az építtetőkben. Az viszont kétségtelen, hogy most jóval intenzívebb érdeklődést tapasztaltunk a lakáshitelek iránt az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. Összességében a CSOK tavalyi indulása óta ezer feletti a konkrét érdeklődés az Ersténél.
A lakossági hitelpiacon meghirdetett növekedési stratégiába mennyire illik bele a Citibank lakossági üzletágának megvásárlása?
A növekedésorientált stratégiánk öt pillérből – aktív ügyfélkapcsolatok, fogyasztási hitelezés, erős vagyonkezelési profil, mikrovállalati új értékajánlat, illetve digitális fejlesztések – áll, amelyhez két fontos pillérében, a fogyasztási hitelezéshez és a vagyonkezelés bővítéséhez is nagyon jól illeszkedik a Citibank lakossági portfoliójának átvétele. Nagyon jól kiegészíti egymást a két bank üzleti modellje. A Citibank az említett niche szegmensekben elsősorban a magas szintű szolgáltatásra és fiókok nélküli hozzáférésre helyezte a hangsúlyt. Az Erste termékpalettája, szolgáltatási profilja viszont univerzális, lakossági oldalon szinte teljes körű, fiókhálózata, bankári hálózata erős és hatékony. Piaci részesedésünket az akvizíció elsősorban a hitelkártyák és a fedezetlen hitelek piacán növeli, itt lényeges növekedés lesz, azt is lehet mondani, hogy ebben a szegmensben a jelzáloghitelekhez hasonlóan kétszámjegyű piaci részesedéssel rendelkezünk majd. A hitelkártya-üzletágban pedig a legnagyobb szereplők leszünk az akvizíció lezárultával. Február elején már át is vettük a Citibanktól a hitelkártyák direkt értékesítését végző partneri csapatot, így a plázákban és a repülőtéren már erstés értékesítés folyik, végre ismét légitársasági termékajánlat (Wizzair) van a reptér főhelyén. Zajlik a munka, hogy a Citibank jelenlegi ügyfelei az átvétel után is olyan szolgáltatásminőséggel és termékválasztékkal találkozhatnak majd, melyhez már hozzászoktak, kiegészítve a kiterjedt erstés szolgáltatások körével. Ezt szolgálja az is, hogy a Citibank lakossági területének munkavállalóit is át fogjuk venni, lényegében egy új bankot építünk.
Az akvizíció jár majd létszám-racionalizálással?
Ahogy említettem, az Erste és a Citibank esetében egymást kiegészítő üzleti modellekről van szó. A tranzakció elsődleges célja az értéknövelő üzleti bővülés stratégiai üzletágakban. Az új szervezetben a két bank jó hagyományait igyekszünk átmenteni, annak érdekében, hogy az ügyfél-centrikus, egyszerű, átlátható és hatékony legyen, megfeleljen a lakossági bankolás kihívásainak, ez a legfontosabb cél. Nyilván értelmetlen két fiókot megtartani egy egyesülés után, ha azok majdnem egymás mellett vannak, de továbbra sem célunk a fiókhálózat drasztikus leépítése. 2015-ben az Erste már új fiókot is nyitott, 14 fiókot újítottunk fel teljesen, több bővítés és új helyre költözés is volt.
A fiókhálózat fejlesztése tehát idén is folytatódik?
A tavalyi 850 millió forint után idén egymilliárdot költünk a fiókok felújítására. Tavaly 14 fiókot modernizáltunk, idén 12 van tervben, vagyis évente a fiókhálózat mintegy 10 százalékát újítjuk fel. Emellett tovább folytatjuk a digitális fejlesztéseket is. A sorszámhúzó mobilapplikáció tavalyi bevezetése után idén – még az első félévben – két jelentős újítással jelenünk meg. Egyrészt hamarosan élesítjük letölthető mobilbanki alkalmazásunkat, amibe számos egyszerűen kezelhető és innovatív funkciót is elérhetővé teszünk, például az Erste mobilalkalmazások egységes kezelését. Másrészt a netbankon belül heteken belül egy úgynevezett „pénzügyi monitort” mutatunk be, amelynek segítségével az ügyfelek nyomon követhetik pénzügyeik alakulását, költési profiljaik változását. A digitális, telefonos és a személyes kapcsolatot igénylő szolgáltatási modellek (fióki, függő ügynöki) összehangolása és a többcsatornás működési mód a lakossági bankolás egyik legszebb kihívása abból a szempontból, hogy elérhetőek legyünk az ügyfelek számára, mindig, mindenhol. A vagyonkezelés, a jelzáloghitelezés, a nyugdíjtervezés akármilyen jó digitális támogatást is kap, igényelni fogja a személyes kapcsolatot. A tranzakciós szolgáltatások, a napi bankolás, a kártyaügyintézés vagy az elsődleges információszerzés viszont gyorsaságot és egyszerűséget igényel, ehhez digitális megoldások kellenek, egyre inkább mobileszközökre szabva.
A fiókok digitalizációjának első állomása tavaly az ingyenes WiFi kiépítése volt. Ezt követi majd a tablethasználat bevezetése a fiókokban, amellyel az a célunk, hogy a tájékoztatásban, az űrlapok kitöltésében, a visszajelzések kérésében digitális élményt tudjunk kialakítani az ügyfelek számára, a későbbiekben pedig akár a szerződéskötést is tableteken keresztül tehetjük meg. A privátbanki ügyfeleknél a tablethasználat már egy bevett gyakorlat, amit a többi ügyfélre is ki kell terjeszteni.
Idén már nyereséges lehet a bank?
Igen. Azzal számolunk, hogy az idei év eredményességi fordulatot hoz. 2017-ben pedig már megindul a hitelállományunk növekedése is. Leküzdöttük azokat az akadályokat, amelyeket a múlt jelentett, és megújult stratégiával, egy fontos állami megállapodással (az állam és az EBRD 15-15 százalékos részesedést vásárol bankban – a szerk.), illetve a bank növekedési stratégiájához illeszkedő akvizícióval a növekedési utat választottuk. Ennek nagyon fontos állomása az idei év. 2015 még alapvetően a múlt rendezéséről szólt az elszámolás miatt, mindamellett a Citibank akvizíciójával előremutató lépések is történtek. Idén az akvizíció végrehajtása és az organikus növekedés lesz a fókuszban a stratégiai üzletágakban.
Újabb felvásárlásra lehet számítani?
Először legyünk túl a Citibank-ügyleten, de persze középtávra kitekintve elmondhatom, hogy az Erste mindig nyitott volt az értéknövelő, stratégiájával összhangban lévő lépésekre.
Az átalakuló hazai bankpiacon milyen szerepet tölthet be az Erste?
Résztvevője és nyertese szeretnénk lenni a bankpiacon zajló konszolidációnak. Az egész bankcsoport számára Magyarország fontos szereppel bír. Sok előnye van a banknak Magyarországon, mivel hazánkban kevés az olyan nagy univerzális szereplő, amely a lakossági és vállalati piacon is jelentős mértékben jelen tud lenni valamennyi csatornán, illetve széles termékkörrel. A lakossági piacon belül az első helyeket célozzuk meg a hitelkártya-üzletágban, a privátbanki és prémium vagyonkezelésben. Továbbá szeretnénk mindig dobogós helyezést elérni a hagyományos lakossági piacok mindegyikében.
