„A változás nem tragédia és nem válság” – nyomatékosította a professzor, aki az élő világból több példát is hozott az évmilliárdok alatt kialakult sikeres alkalmazkodási módszerekre, majd párhuzamot vont napjaink történései, az üzleti világ jelenségei és a természettudományos folyamatok között.
Az élesztősejtek válságreceptje – Így tanuljunk a fehérjéktől
Ha az élesztő bajba kerül (a túl meleg és a túl hideg is stresszhelyzetnek számít), akkor a benne lévő fehérjecsoportok az „élesztőuniverzumban” már nemcsak egymással építenek ki szorosabb kapcsolatot, hanem olyan távolabbi fehérjéktől is „begyűjtenek” információkat, amelyekkel azelőtt soha nem voltak kapcsolatban. Az üzleti életben is érdemes átvenni ezt a kettősséget. Válságban természetes reakció, hogy cégen belül szorosabbra fűzik a kapcsolatot, összetartóbbá válik a csapat, de ezzel együtt fontos a kifelé való nyitás is, hiszen sokszor a gyengébb kapcsolati hálóból érkezhet a jó megoldás.
A változás mindig egy izgalmas, új helyzet. Ha a változást nem tragédiának, hanem kihívásnak fogjuk fel, akkor már nyerünk azzal, hogy nem blokkolunk le, és eszünkbe juthatnak olyan megoldások, amelyekkel már korábban találkoztunk. Amikor egy változással teli időszakban vagyunk, akkor a bezárkózás, magunkba fordulás helyett ki kell nyílnunk. Érdemes sok emberrel megbeszélni a minket foglalkoztató probléma publikus részét, hátha így olyan javaslatot, tapasztalatot is begyűjthetünk, amelyre addig nem gondoltunk – összegezte Csermely Péter az Invitel InnoMax üzleti klubban.
Ne elégedjünk meg a 2 másodperces döntésekkel!
A reflexszerű, gyors döntéseket mindig érdemes utólag felülvizsgálni.
Ha az adott pillanatban azonnal dönteni kellett, akkor természetes, hogy azt lépjük meg, ami először az eszünkbe jut, amit akkor a leginkább kézenfekvőbbnek tartunk. Itt viszont nem szabad lezártnak tekinteni az adott kérdést, később is gondoljuk át, hogy kinek a véleményét kellene még kikérni vagy beépíteni. Ne szégyelljünk tanácsot kérni és szükség esetén módosítani a döntéseinket a helyzethez való alkalmazkodás folyamatában.
Használjuk a tömegek bölcsességét!
Az előadáson arról is szó esett, hogy a komplex rendszerek többsége – akár a fehérjék, az agyunk vagy a társadalmi csoportok – ismert helyzetben a begyakorolt megoldásokat alkalmazzák. Ismeretlen szituációban viszont szükség van a rendszer szinte minden tagjának a korábbi „tudására”, vagyis „a tömegek bölcsességére” ahhoz, hogy meg lehessen találni az optimális választ.
Ez egy vállalkozás esetében úgy fordítható le, hogy jól ismert helyzetekben általában nagy az összhang a vezetőségben, gyorsan megszületnek a döntések. A teljesen új vagy válságos helyzetben viszont már korántsem lesz ilyen nagy az egyetértés, és a társaságnak sokkal több, akár távolabbi kollégát is be kell vonnia a megoldás kidolgozásába.
Ilyenkor a döntések jóval lassabban születnek meg, viszont sokkal precízebb, optimálisabb válaszokat adhat a vállalat a már említett ’tömegek bölcsessége’ vagy a ’lassú demokráciának’ is nevezett folyamatból adódóan. Kritikus, új helyzetekben a rutinszerű üzletmenet helyett tehát mindenképpen érdemes a kétféle – reflexszerű, illetve megfontoltabb – döntéseket variálni – javasolja Csermely Péter.
