Hand drawing colorful graphics on black paper
Üzleti tippek

Úton az okosvárosok felé: 3 tipp az Inviteltől

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2016. 01. 12. 12:27

Az okostechnológia segíthet abban, hogy a városok élhetőbbek legyenek, és a falvak ne néptelenedjenek el. Ugyanakkor buktatói is lehetnek a fejlesztéseknek, ha azokat megfelelő stratégia nélkül, csupán különálló projektekként kezelik.
Korábban a témában:

„A települések számára kedvező hír, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban számos okosváros-projektre lehet pályázni. A kevésbé jó hír viszont, hogy ezeknek a forrásoknak sok esetben kötött a konstrukciójuk, és a megvalósítást követően az üzemeltetést, fenntartást már nem foglalják magukban. A legelőnyösebb az lenne, ha már a pályázatok kiírásánál figyelembe vennék ezeket a szempontokat. A településeknek mindenesetre érdemes már a kezdetektől fogva infokommunikációs megoldásszállítókkal is konzultálniuk, hiszen a napjainkban elérhető ICT-technológia rugalmas, bérelhető, később bővíthető megoldásokat biztosít. Ezek pedig alapvető szempontok az intelligens rendszerek kiépítésénél és üzemeltetésénél is” – összegezte Marton László, az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója.

ICT-tippek a fejlesztésekhez

1. Legyen okos a stratégia

Az intelligens város mindenkinek mást jelent, ami így helyes, a fejlesztések viszont akkor lesznek igazán eredményesek, ha minél több ember igényeit kiszolgálják, és az előnyöket a mindennapokban is érzékelik az ott lakók.

Lehet ez az előny a gyorsabb önkormányzati ügyintézés, a jobban szervezett forgalomirányítás, az energiatakarékosabb közvilágítás vagy a nagyobb közbiztonság is. Előzetesen fel kell mérni a település földrajzi, gazdasági, társadalmi környezetét, és ki kell dolgozni az adott város, község vagy falu smart stratégiáját – figyelembe véve, hogy mi a legfontosabb számukra, hová szeretnének eljutni.

Az önkormányzatoknak érdemes olyan munkaköröket kialakítaniuk, amelyek célja az élhetőbb okostelepülés megteremtése. A másik oldalon viszont külső tanácsadók, ICT-szakértők bevonása is ajánlott, akik kívülről érkezve jobban ráláthatnak a hiányosságokra, valamint technológiai megoldásokat javasolhatnak és akár közösen finanszírozott fejlesztésekben is részt vehetnek.

2. Az infrastrukturális alapokon legyen a hangsúly

A hibás tervezésű beruházásra példa, ha egy település a közbiztonság javítása érdekében előbb megvásárol egy kamerarendszert, majd csak utána méri fel, hogy hová érdemes az eszközöket szerelni, illetve hogyan is történik a jelek küldése. Könnyen előfordulhat, hogy a későbbi fejlesztéseket, a szükséges sávszélesség drasztikus növekedését már nem bírja el a beruházás.

Éppen ezért mindenképp megfordítanám az irányt: olyan rendszerek kiépítésében érdemes gondolkodni, amelyek az infrastrukturális alapokat teremtik meg. Idetartozik az optikai gerinchálózat kiépítése és a vezeték nélküli kapcsolat biztosítása is. Olyan hálózatokra van szükség, amelyekre később könnyen ’ráakaszthatóak’ a további projektek – emelte ki Marton László.

3. Ne másoljuk a külföldi példákat

Tokió vagy Stockholm a világ legokosabb városai közé tartoznak, de ez még nem jelenti azt, hogy kizárólag az a jó irány, amelyet ők követnek.

Ahány város, annyiféle ’smart city’ jöhet létre, hiszen mindenhol más jelenti a legfőbb problémákat és a meglévő feltételeket.

“A skandinávoknál például az intelligens fejlesztéseknél is a zöld IT és a környezettudatosság van az előtérben. Amellett, hogy ezek egy fenntartható világban természetesen kiemelt szempontok, mégis lehet, hogy egy hazai kistelepülésnek más területen érdemes először az okostechnológiát beépítenie a hétköznapokba” – tette hozzá az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója.

Kommentek

Budapest, 2012. június 22.
Az ELMÛ munkatársa GSM hálózati térerõt mér Budapesten, egy XV. kerületi társasházban, ahol intelligens mérõórákat szerel fel. A villamosenergia-elosztók több mint tízezer intelligens mérõórát szerelnek fel idén Magyarországon, amelyek GSM hálózaton kommunikálnak a központtal. Így egyszerûbb a leolvasás, számlázás, és a fogyasztók áramfelhasználásának monitorozása, kiértékelése.
MTI Fotó: Marjai JánosIndul a nagyvállalatok regisztrációs hajrája
Debrecen, 2016. január 4.
A megújított húszezer és tízezer forintos bankjegy részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. 
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.Vége az olcsó hiteleknek – Erre számítanak a cégek