Hand drawing colorful graphics on black paper
Üzleti tippek

Úton az okosvárosok felé: 3 tipp az Inviteltől

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2016. 01. 12. 12:27

Az okostechnológia segíthet abban, hogy a városok élhetőbbek legyenek, és a falvak ne néptelenedjenek el. Ugyanakkor buktatói is lehetnek a fejlesztéseknek, ha azokat megfelelő stratégia nélkül, csupán különálló projektekként kezelik.
Korábban a témában:

„A települések számára kedvező hír, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban számos okosváros-projektre lehet pályázni. A kevésbé jó hír viszont, hogy ezeknek a forrásoknak sok esetben kötött a konstrukciójuk, és a megvalósítást követően az üzemeltetést, fenntartást már nem foglalják magukban. A legelőnyösebb az lenne, ha már a pályázatok kiírásánál figyelembe vennék ezeket a szempontokat. A településeknek mindenesetre érdemes már a kezdetektől fogva infokommunikációs megoldásszállítókkal is konzultálniuk, hiszen a napjainkban elérhető ICT-technológia rugalmas, bérelhető, később bővíthető megoldásokat biztosít. Ezek pedig alapvető szempontok az intelligens rendszerek kiépítésénél és üzemeltetésénél is” – összegezte Marton László, az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója.

ICT-tippek a fejlesztésekhez

1. Legyen okos a stratégia

Az intelligens város mindenkinek mást jelent, ami így helyes, a fejlesztések viszont akkor lesznek igazán eredményesek, ha minél több ember igényeit kiszolgálják, és az előnyöket a mindennapokban is érzékelik az ott lakók.

Lehet ez az előny a gyorsabb önkormányzati ügyintézés, a jobban szervezett forgalomirányítás, az energiatakarékosabb közvilágítás vagy a nagyobb közbiztonság is. Előzetesen fel kell mérni a település földrajzi, gazdasági, társadalmi környezetét, és ki kell dolgozni az adott város, község vagy falu smart stratégiáját – figyelembe véve, hogy mi a legfontosabb számukra, hová szeretnének eljutni.

Az önkormányzatoknak érdemes olyan munkaköröket kialakítaniuk, amelyek célja az élhetőbb okostelepülés megteremtése. A másik oldalon viszont külső tanácsadók, ICT-szakértők bevonása is ajánlott, akik kívülről érkezve jobban ráláthatnak a hiányosságokra, valamint technológiai megoldásokat javasolhatnak és akár közösen finanszírozott fejlesztésekben is részt vehetnek.

2. Az infrastrukturális alapokon legyen a hangsúly

A hibás tervezésű beruházásra példa, ha egy település a közbiztonság javítása érdekében előbb megvásárol egy kamerarendszert, majd csak utána méri fel, hogy hová érdemes az eszközöket szerelni, illetve hogyan is történik a jelek küldése. Könnyen előfordulhat, hogy a későbbi fejlesztéseket, a szükséges sávszélesség drasztikus növekedését már nem bírja el a beruházás.

Éppen ezért mindenképp megfordítanám az irányt: olyan rendszerek kiépítésében érdemes gondolkodni, amelyek az infrastrukturális alapokat teremtik meg. Idetartozik az optikai gerinchálózat kiépítése és a vezeték nélküli kapcsolat biztosítása is. Olyan hálózatokra van szükség, amelyekre később könnyen ’ráakaszthatóak’ a további projektek – emelte ki Marton László.

3. Ne másoljuk a külföldi példákat

Tokió vagy Stockholm a világ legokosabb városai közé tartoznak, de ez még nem jelenti azt, hogy kizárólag az a jó irány, amelyet ők követnek.

Ahány város, annyiféle ’smart city’ jöhet létre, hiszen mindenhol más jelenti a legfőbb problémákat és a meglévő feltételeket.

“A skandinávoknál például az intelligens fejlesztéseknél is a zöld IT és a környezettudatosság van az előtérben. Amellett, hogy ezek egy fenntartható világban természetesen kiemelt szempontok, mégis lehet, hogy egy hazai kistelepülésnek más területen érdemes először az okostechnológiát beépítenie a hétköznapokba” – tette hozzá az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2012. június 22.
Az ELMÛ munkatársa GSM hálózati térerõt mér Budapesten, egy XV. kerületi társasházban, ahol intelligens mérõórákat szerel fel. A villamosenergia-elosztók több mint tízezer intelligens mérõórát szerelnek fel idén Magyarországon, amelyek GSM hálózaton kommunikálnak a központtal. Így egyszerûbb a leolvasás, számlázás, és a fogyasztók áramfelhasználásának monitorozása, kiértékelése.
MTI Fotó: Marjai JánosIndul a nagyvállalatok regisztrációs hajrája
Debrecen, 2016. január 4.
A megújított húszezer és tízezer forintos bankjegy részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. 
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.Vége az olcsó hiteleknek – Erre számítanak a cégek