Üzleti tippek

Dugók és szmog helyett – Mitől lesz okos egy város?

A mai technológiai környezetben ömlenek ránk az okosnak mondott újítások. Ezekből a városok is sokat nyerhetnek: feltéve, ha előrelátóan építik ki az intelligens rendszereket, és nem csak szigetszerű, hosszú távon nehezen finanszírozható projektekben gondolkodnak.

„Akkor beszélhetünk okosvárosról, ha a mai technológiai szintet az adott település közelebb hozza az ott élők számára, ezáltal egy fenntarthatóbb, élhetőbb környezetet teremt. A fejlesztések tervezésénél fontos figyelembe venni, hogy minden város más problémákkal küszködik, tehát másképp lehet ’okos’. Van, ahol a közbiztonsággal vagy az állandó közlekedési dugókkal vannak gondok, van, ahol az energiagazdálkodásnak vannak hiányosságai, vagy éppen az illegális szemétlerakás nehezíti meg a mindennapokat” – részletezte Marton László, az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója.

„A beruházások tervezésénél azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a gazdasági környezet jelentősen megváltozott a 2008-as válság után. Így a vállalatoknál és a településeknél is érezhető, hogy korlátozottabbá váltak a lehetőségek. Éppen ezért – ahogy a cégeknek, úgy a városoknak is – érdemes a fő tevékenységre koncentrálni, és azt a területet fejleszteni, ahol például a lakosság számára leginkább érezhető javulást hozhat a technológia” – tette hozzá a szakember.

Mire figyeljenek az önkormányzatok?

Jó hírnek számít, hogy a 2014-2020-as európai uniós ciklusban kifejezetten nagy tömegben érkeznek támogatások az okosvárosokhoz köthető fejlesztésekre.

Az viszont már kevésbé jó hír, hogy a pályázatok általában projektjellegűek és többnyire csak egy szűkebb területre koncentrálnak. Az is megnehezíti a települések „okossá” válását, hogy bár az új rendszerek kiépítésére várhatóan igényelhetőek uniós források, de az üzemeltetés finanszírozása később komoly gondot okozhat.

Az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója éppen ezért azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy mindenképpen moduláris – később könnyen bővíthető – rendszerekben gondolkodjanak. „Az okosváros megalapozásához először a minél erősebb kapacitású alapinfrastruktúra kiépítésére érdemes fókuszálni. Egy olyan keretrendszert kell alkotni, amelyre a különböző modulokat, mint a karácsonyfaizzókat lehet ráfűzni később” – javasolja Marton László.

A buktatókra egy példa: ha egy település forgalomfigyelő kamerarendszert telepít, akkor később kiderülhet, hogy ez a fejlesztés más funkciókra is használható. Például jó megoldás lehet a közbiztonság javítására vagy az illegális szemétlerakás visszaszorítására. Ha viszont eredetileg úgy építették ki a rendszert, hogy nem növelhető szabadon a sávszélesség, akkor mégsem tudja majd ezeket a további funkciókat (nagy adatforgalmú kép- és videoküldést) biztosítani. Tehát csak korlátozott formában segíti a város életét a beruházás, és egy újabb, drágán fenntartható, szigetszerű rendszer jött létre. Ez pedig éppen szembe megy azzal a trenddel, hogy az informatikában egyre fontosabb szerepet kapnak az integrált megoldások.

Érdemes összefogni a megoldásszállítókkal

Mivel általában az üzemeltetésre jutó források szűkösek, így az önkormányzatoknak jó lehetőséget jelenthet, ha ICT-szolgáltatókkal, megoldásszállító vállalatokkal működnek együtt.

„Ennek számos előnye lehet mind a település, mind a szolgáltató számára. Az önkormányzatok a bérelhető informatikával költségekben is spórolhatnak, illetve egy naprakész, modern megoldást kapnak, amely az aktuális igények alapján rugalmasan bővíthető vagy szűkíthető. Az ICT-szolgáltató számára pedig a közösen kiépített rendszerek újabb lehetőséget teremtenek – akár olyan beruházásokra is, amelyekkel valóban okosabbá válhatnak a magyarországi városok” – mondta az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik