Mindenkinek van kisnyugdíjas a környezetében, olyan életszínvonallal, amilyen. Ám azt bátran elhiheti: a mai nyugdíjasok királyként élnek ahhoz képest, amire Ön számíthat, ha csupán az állam által biztosított összegekre tenné fel időskorát.
Az állami nyugdíjrendszer nagy vesztese a mostani 30-as és 40-es korosztály. Az elemzők szerint, mire ők nyugdíjba mennek, elmúlnak 70 évesek, és a postás fizetésük nagyjából felével csönget majd be minden hónapban. Lehet ennél jobban, többen reménykedni, de a demográfia nem hazudik. Egyre kevesebb a gyermek, a társadalom elöregedése miatt sokkal kevesebb lesz a keresőképes fiatal, viszont jóval több az idős. A mostani számítások szerint míg ma egy aktív kereső egynél kevesebb nyugdíjast tart el, 35 év múlva már kétszer annyit kellene neki.
Világosan látszik, hogy a mai nyugdíjrendszer fenntarthatatlan. A fentiekből egyetlen pozitívum rajzolódik ki: az, hogy néhány évtized múlva statisztikailag tovább élünk, mint ma.
Ám egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Ha nem akarjuk a saját bőrünkön megtapasztalni, hogy milyen az, amikor gyakorlatilag összeomlik a generációkon át megszokott nyugdíjrendszer, egyetlen dolgot tehetünk: megtakarítunk.
Az, hogy hogyan élünk majd nyugdíjas korunkban, egyre inkább a saját felelősségünk. Az öngondoskodás talán még sohasem volt annyira aktuális, mint ma. A nyugdíjrendszer lassan de biztosan bekövetkező válságán kívül gondolhatunk az elmúlt hónapok bármelyik ijesztő gazdasági hírére, a véget érni nem akaró válságra, vagy arra: mihez kezdenénk, ha mostani jövedelmünk 50 százalékából kellene évtizedekig megélnünk.
Nincs mire várni, nem lesz jobb alkalom: ha nem akarunk sanyarú időskort magunknak, most kell elkezdeni gyűjteni a saját nyugdíjunkra.
