„Magánszemélyként például én is használok Ubert, ám mint politikus, elfogadom a taxisok részéről megfogalmazott kritikákat” – mondta Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az Ökopolisz Alapítvány közösségi gazdaságról szóló pódiumbeszélgetésén.
Ez a mondat jellemző volt az egész este tekintetében, hiszen mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy a telekommunikációnak és az informatikának köszönhetően gyors változásoknak vagyunk szemtanúi a szolgáltatáskínálat terén, ugyanakkor nem lehetünk érzéketlenek a változások jelenlegi és jövőbeni kárvallottjai iránt sem.
Ormós Zoltán, a szakterületre specializálódott Ormós ügyvédi iroda vezetője elmondta: a jelenlegi törvényi környezet tökéletesen lefedi a megosztáson alapuló gazdaságot is, azonban a szereplők tevékenységét érdemes egyes szabályozói intézkedésekkel megfelelő mederben tartani, adott esetben az ország érdekeire is tekintettel.
„Meg kell előzni, hogy egyes hagyományos ágazatokban a profit jelentős része Kaliforniába tevődjön át” – véli az ügyvéd.
Ormós Zoltán külön felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes kivonni a sharing economy fogalomrendszeréből a platformalapú, szerződéses partnerekkel dolgozó, villámgyors növekedést mutató cégeket, hiszen ezek nem sorolhatók definíció szerint a megosztáson alapuló szolgáltatók közé. Véleménye szerint a hagyományos és a megosztásos modellben működő vállalatok azonos területen azonos feltételeket kell, hogy teljesítsenek, ennek azonban feltétele, hogy a hagyományos társaságok szabályozása lazuljon.
Nincs itt a világvége, de vannak aggasztó folyamatok
Bőgel György, a CEU professzora tágabb perspektívába helyezte a gazdaságban zajló azon folyamatokat, amelyeket a megosztáson alapuló szolgáltatók indukálnak. Kevesebb lesz a nagy foglalkoztató a vállalatok között, laposodnak a szervezetek, önállósodnak és függetlenednek a dolgozók is, ugyanakkor ez együtt jár azzal, hogy tömegesen jelennek meg a magányos farkasok, lazul a társadalmi kohézió.
A szakértő azonban arra is emlékeztetett, hogy ez nem jelenti a világ végét, hiszen például évszázadokkal ezelőtt a foglalkoztatottak zöme mezőgazdaságban dolgozott, ma pedig ez az arány 4-5 százalék, ilyen folyamatok rendszeresen végbemennek.
Mindazonáltal a professzor is aggasztónak nevezte, hogy a gépesítés, az automatizálás, és a platformalapú valós idejű tranzakciók lehetősége sokkal kiszámíthatatlanabb környezetet teremt az emberek számára. Szerinte nem látni jelenleg olyan iparágat, ahol olyan mértékben keletkeznének új álláshelyek, hogy az ellensúlyozni lenne képes a túlnépesedés és a technológiai hatékonyságjavulás kínálatnövelő hatását. Ráadásul átjárási korlátok is vannak:
„Az évek múltán egészen biztosan önálló navigációra képessé váló traktorok egykori vezetőinek nem lesz kielégítő válasz az, hogy nyílik néhány új programozói álláshely” – tette hozzá a közgazdász.
Lépéskényszerben
Csepreghy Nándor összességében nem lát fenyegetést a sharing economy ugrásszerű terjedésében, például a szállodaipar szolgáltatáskínálata véleménye szerint merőben eltér az AirBnB kötelékében dolgozó szállásadóktól. Szerinte mindkét területen kielégítő növekedési potenciál mutatkozik, ami összességében jó a költségvetésnek.
A frissen kinevezett miniszterhelyettes hozzátette: a kormányzat tekintettel van a változásokra, folynak viták arról, hogy a sharing economy árnyoldalai vagy az előnyei a jelentősebbek, és mire kell intézkedésekkel reagálni. Ugyanakkor elismerte, hogy a változások ciklusai olyannyira lerövidülhetnek, hogy egy kormányzati lépés nem születik meg feltétlenül időben, vagy okafogyottá válik az alkalmazása a környezet újbóli változásával.
