Üzleti tippek

Ez kell a gazdasági sokkok átvészeléséhez

Mi védi meg az országokat a strukturális törésektől, mitől lesznek alkalmazkodóképesebbek egyes gazdaságok másoknál? A kulcs itt is a rugalmasság, persze a gazdasági „boszorkánykonyhában” még sok más összetevő is szükséges.

Az RSM pénzügyi és adótanácsadó hálózat európai kutatásában a fenti kérdésekre keresték a választ. Az üzleti kultúra, a vállalatvezetők attitűdje és a vállalati stratégiák együttesen határozzák meg egy-egy ország „stratégiai rugalmasságát”, így a cégek túlélési és működési képességét.

Noha 2014-ben a hivatalos adatoknál némiképp lassabb, 2015-ben pedig gyorsabb ütemű GDP-növekedést várnak a szakértők, a növekedés mellett nem számítanak a munkanélküliség jelentős csökkenésére, ami strukturális munkaerőhiányra utalhat. A növekedés motorját ugyanakkor mindenütt inkább a lakossági fogyasztás növekedésében látják.

„A felmérés első fázisának eredményeképpen elmondható, hogy a magasabb szintű gazdasági rugalmassághoz proaktív, ugyanakkor kockázattudatos vállalatvezetőkre, nagyobb arányú agresszív stratégiájú és nemzetközi piacokra törő aktív vállalatra, hatékony politikai intézményekre és modernebb vállalati szervezeti kultúrára van szükség” – összegezte Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgatója.

A lengyelek szeretnek kockáztatni

A nemzetek között egyértelmű különbségek rajzolódnak ki a cégvezetők gondolkodásmódja terén. Míg a német és az osztrák vállalatvezetők kockázatkerülőbbek, addig a lengyelek kockázatkedvelőbbek az átlagosnál. Európai szinten a vezetők proaktivitási szintje közepesnek értékelhető.

Az üzleti kultúra enyhén korrelál a GDP nagyságával, és az eurókrízis országai e terén is gyengébben teljesítenek. A cégek intézményi kultúrája és a makrogazdasági, politikai környezet kölcsönösen függenek egymástól.

TESZTELJEN ÉS NYERJEN!

Magyarország – kicsivel az átlag alatt

A magyar vállalatvezetők proaktivitása és kockázattudatossága a felmérés szerint nagyjából megegyezik az európai átlaggal. Az egyetlen terület, ahol a számok eltérést mutattak: a kezdeményezőkészség. Míg a kutatás eredménye szerint az európai vállalatvezetők csupán 30 százalékára jellemző, hogy inkább reagálnak a versenytársak tevékenységére és ők maguk nem kezdeményeznek, addig a magyarokat 45 százalékos arányba ezen kategóriába sorolták a szakértők.

A hazai-, illetve a nemzetközi fókuszú agresszív társaságok összehasonlítása azt mutatja, hogy a hazai piacra koncentráló cégek jobban preferálják az ár meghatározó szerepét, mint a minőség szerepét. A nemzetközi szinten aktív vállalatok értékelése már nem olyan egyértelmű. Ennek egyik oka lehet, hogy a nemzetközi ellátási láncok – különösen az autóiparban – jelentősen függnek az áraktól és a minőségtől is.

A magyar üzleti kultúra elmarad az európai átlagtól

Ennek fő oka, hogy a magyar vállalkozások erősen változó szabályozással szembesülnek, magasak a bürokratikus terhek, és a szükségesnél komplikáltabb és kevésbé hatékony az adórendszer. Magyarország előnyei közé tartozik a minőségi oktatási rendszer, és a kvalifikált munkaerő elérhetősége. Az RSM szakértői szerint a magyar vállalkozások kevésbé hajlandóak külföldieket alkalmazni, mint európai társaik, ugyanakkor egyértelműen kirajzolódik, hogy szolgáltatásaikat idegen nyelveken is igyekeznek elérhetővé tenni.

A kutatásban az európai hálózat közel 300 szakértője 14 országban vizsgálta a vállalkozások indítását és működtetését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik