A július 10-éig tartó konferencia a szőlészet-borászat kutatási területének egyik legrangosabb eseménye. A rendezvényen bemutatják a borok termőhelyeit és egyedi karaktereit elemző kutatásokat, a konferencián a világ legnevesebb kutatói, tudósai, szakírók és véleményformálók vesznek részt – számolt be róla az MTI.
A főszervező a szőlész, illetve borász szakmérnököket képző budapesti Corvinus Egyetem. A tervek szerint a világkonferencián több mint 20 ország szakemberei vesznek részt.
A szőlészeti és borászati oktatásban, kutatásban, a szőlőtermesztésben és a borászatban kiemelt jelentőségű a talaj és a termőhely szerepe, ugyanekkor a terroir fogalma nemcsak az adott területet jelöli, hanem magába foglalja a klimatikus adottságokat, az edafikus tényezőket, a szőlőfajtát, a termesztéstechnológiát, a borkészítés módszerét, valamint a szőlész-borász személyét is.
Tokaj egyedisége
„A szakma nemzetközi elitje a két évvel ezelőtt Burgundia és Champagne közös szervezésében megrendezett konferencián döntött úgy, hogy 2014-ben Tokaj lehet a házigazdája a rendezvénynek, ezzel is demonstrálva, hogy Tokaj valóban egyedülálló terroirral rendelkezik” – fejtette ki Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökségi tagja.
Kevesen tudják, hogy a világ első dűlőosztályozása Tokajhoz kötődik, majd pár évvel később, 1737-ben a világon elsőként a Tokaji Borvidéket nyilvánították zárt borvidékké.
„Világszerte eddig mindössze 11 borvidék került fel az UNESCO Világörökség Listájára, amelyek között szerepel a Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidék Kultúrtáj” – mondta Aline Brochot, a Sorbonne Egyetem kutatóprofesszora. Az egyezmény értelmében kizárólag azok a kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek válhatnak a világörökség részévé, amelyek az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak.
A Sorbonne Egyetem szakértője szerint a borvidékek esetén a tájegységek jellegzetességeinek leírásában minden esetben a terroir jut döntő szerephez. Emellett az esztétikai, építészeti és szocio-kulturális karakterjegyek adják meg azokat az egyedi értékeket, amelyek a cím odaítélésénél döntő súllyal esnek a latba.
