Üzleti tippek

Üzleti recept: hogyan hódíthatjuk meg a világpiacot?

Ki ne szeretne a Prezi, a Ustream vagy a LogMeIn nyomdokaiba lépni? A sikerhez vezető úton a jó ötletek, a szakmai tudás és a piaci rések megtalálása mellett segíthetnek a startup rendezvények, az innovációs versenyek, az uniós vagy állami pályázatok, valamint a Nemzeti Innovációs Hivatal célirányos szolgáltatásai is.

„Napjainkban egyre jobban előtérbe kerülnek a startupok, vagyis a technológia-intenzív induló vállalkozások, de nem szabad megfeledkezni a nagyvállalatok szerepéről sem” – véli a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) főosztályvezető-helyettese. Peredy Zoltán hozzátette: a nemzetközi tapasztalatok alapján az igazi technológiai áttörések többnyire a kisebb cégeknél történnek, de az újítások széles körű piaci bevezetésében, az innováció „kiaknázásában” a méretgazdaságosság folytán a nagyvállalatoknak is kiemelt szerepük van. Épp ezért fontosnak tartja, a magyarországi nagyvállalatok és a kkv-k közös munkáját, amely lehet akár beszállítói vagy stratégiai együttműködés is.

Emellett az is erőteljesen támogathatja a folyamatot, hogy ha még több nemzetközi cég dönt úgy, hogy a magas hozzáadott értékű, tudásalapú K+F tevékenységét Magyarországra hozza. Többi között ez is szerepel a 2013 és 2020 közötti Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégiában.

Célkitűzések 2020-ra

+ 30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely,

+ 30 globális nagyvállalati kutatás-fejlesztési központ,

+ 30 K+F intenzív makroregionális középvállalat,

+ 300 K+F+I és növekedésorientált kisvállalat („gazella”) jöjjön létre,

+ 1000 innovatív kezdő vállalkozás jusson az induláshoz szükséges jelentős támogatáshoz.

2012-ben a kutatás-fejlesztésre fordított GDP-arányos ráfordítás 1,29 százalékot tett ki, 2020-ra a cél, hogy ez az arány 1,8 százalékra emelkedjen.

Forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia

A szakértő arra is kitért, hogy a magyar innovációkat tekintve az informatikán, infokommunikáción (ICT) túl vannak más népszerű területek is. A fejlesztők, cégek számára például kitörési pont lehet a kreatív iparág, az élettudomány, az egészségipar, a biotechnológia, de a járműipari kutatás-fejlesztés-innovációnak is erős hagyományai vannak idehaza.


Fotó: MTI

Hogyan segít a NIH az induló cégeknek?

„Például az inkubáláshoz szükséges speciális üzleti környezet biztosításával, amelyben a vállalkozók az ötleteiket prototípussá, a prototípust pedig termékké tudják fejleszteni. De az inkubáció a piacra jutásban, a pályázati és finanszírozási lehetőségek megismerésében és a befektetésre való felkészítésben is segít” – összegezte Peredy Zoltán. A hivatal innovációs szolgáltatásairól itt olvashat.

A NIH tavaly indította el a Start-up13 inkubátorpályázatot, amelynek első lépéseként négy technológiai inkubátor nyert akkreditációs címet. A tavalyi évhez kapcsolódik a Gazella 1.0 program is, amely – ahogy a neve is utal rá – a nagy növekedési potenciállal bíró, innovatív startup cégeket segíti. Szintén 2013-ban jött létre a BudapestHUB munkacsoport, amelynek célja, hogy Budapest az évtized végére a régió startup fővárosa legyen.

„Házi” díjból országos rendezvénysorozat

A nagyvállalatok és a kisebb cégek együttműködésének elősegítésére a magánszektorból jó példa az InnoMax Díj, amelyet 2009-ben alapított az Invitel. Peredy Zoltán több éve már, hogy részt vesz a zsűri munkájában.

A szakértő elmondta: az InnoMax-pályázat a kezdetekkor még szektorspecifikus díjként indult, azonban az évek alatt számtalan más ágazatban is egyre ismertebbé és népszerűbbé vált.

A pályázatok száma is jól mutatja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az innovációs díj iránt, amelyet idén már a civilszervezetek számára is kiírtak.

„Mivel az Invitel info- és telekommunikációs vállalat, így szinte természetes, hogy elsősorban informatikai – például felhőalapú vagy virtuális szerverekre épülő – fejlesztésekkel pályáznak a cégek. De ezen túlmenően a legkülönbözőbb területekről érkeztek a nevezések, amelyek között volt már navigációs okostelefonos alkalmazás, egészségügyi adatokat rögzítő applikáció, hírlevélküldő vagy vállalatirányítási rendszer is” – részletezte a főosztályvezető-helyettes.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik