Az EU megtakarítási irányelve már hosszú évek óta automatikus információcserét ír elő, ami alapján az adóhatóságok hozzájuthatnak az állampolgáraik más tagállamokban fenntartott számlaadataihoz. „Az viszont problémát jelent, hogy az irányelv csak a magánszemélyekre terjed ki, ezért meglehetősen könnyű a szabályozás kikerülése. Ha ugyanis a magánszemély helyett egy, a tulajdonában lévő cég nyit bankszámlát, úgy rá az információcsere nem érvényes” – mondta Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
“Az ilyen cégek rendszerint EU-n kívüli adóparadicsomokban létrehozott offshore társaságok, amelyek nem adóznak a bankszámlán elhelyezett pénz után, és amelyek tulajdonosi szerkezete nehezen felderíthető” – tette hozzá a szakértő.
A napokban elfogadott módosítás alapján viszont 2017-től megszűnik ez a kiskapu: a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemélyeket is azonosítani, és a róluk begyűjtött információt az adóhatóságoknak megküldeni. Ez lényegesen szűkítheti a vagyoneltitkolás lehetőségét.
A megtakarítási irányelvet még 2003-ban fogadták el, és 2005 óta alkalmazzák kettős céllal. Egyrészről azért, hogy az állampolgárok más tagállamban lévő bankszámláira fizetett kamatok ne kerülhessék el az adózást a számlatulajdonos saját országában. Ennek érdekében automatikus információcserét írnak elő a tagállamok hatóságai között, és ez alapján az unióban működő bankok évente szolgáltatnak adatokat. Másrészről az információcserének a kamatadóztatásnál is fontosabb következménye az, hogy a hatóságok tudomást szerezhetnek az adófizetők külföldi bankszámláiról, és így vizsgálhatják, hogy az elhelyezett pénz milyen jövedelemből származik, illetve utána megfizették-e az adókat.
Uniós adóparadicsomok
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint az irányelv alkalmazása az évek során több gyakorlati problémát vetett fel. Például nem minden tagállam vesz részt az információcserében: Ausztria és Luxemburg még 2003-ban átmeneti mentességet harcolt ki magának, ugyanakkor 35 százalékos kamatadót vonnak le a betéti kamatból. A magas adó még mindig sokkal vonzóbb az adóelkerülők számára, mint a be nem vallott jövedelmek utáni adó és büntetések megfizetése. Így a két ország – félig-meddig elismerten – az adóelkerülők unión belüli mentsvára lett.
A tagállamok egyre fokozódó nyomására Luxemburg már korábban vállalta, hogy 2015. januártól áttér az automatikus információszolgáltatásra. Ausztria azonban az irányelv mostani módosításáig ellenállt ennek a nyomásnak.
Bezárul a kiskapu
Az egyre erősödő politikai nyomás, az adóelkerülés visszaszorítását követelő közhangulat és az automatikus információcsere elterjedése miatt 2014 első negyedévében sikerült elfogadtatni a szükséges módosításokat. Így 2017. január 1-jétől az uniós állampolgárok akkor sem bújhatnak el a hazai adóhatóság elől, ha az elrejteni kívánt megtakarításaikat nem saját, hanem offshore cégeik számláján tartják.
Az egyelőre bizonytalan, hogy az EU miként és mikor fogja a szigorításokat kiterjeszteni azokra az unión kívüli államokra, amelyek – a kétoldalú egyezményeken keresztül – eddig is csatlakoztak már a megtakarítási irányelvhez. „Nem kétséges viszont, hogy mindent meg fognak tenni a kiskapu bezárása. Célszerű lesz idejében felkészülni a változásokra, amelyek adott esetben az offshore társaságokon keresztüli konstrukciók felszámolásához vagy a cégek továbbvándorlásához vezethetnek” – véli a szakértő.
A módosításokat 2016. januárig kell a tagállami jogokba átültetni, de azok csak 2017. január 1-jével lépnek hatályba.
