Üzleti tippek

Bojár Gábor: az állami pályázatok árthatnak a cégeknek

Kiszámíthatóság a jogi szabályozásban és az adózásban, befektetés az oktatásba: az állam leginkább ezekkel segíthetne a vállalkozásoknak – véli a Graphisoft társalapítója, igazgatósági elnöke, az Aquincumi Technológiai Intézet alapítója.

„Természetesen rengeteg szempontból könnyebb a mai vállalkozók helyzete, mint volt például a 80-as években, amikor a Graphisoftot létrehoztuk. Azóta sokkal könnyebbé vált a világpiacra való kijutás: megszűntek a határok, egy sokkal egységesebb európai piacra lehet dolgozni, egyszerűbbé vált a kommunikáció, az utazás, és az üzleti világ szervezeti háttere is jóval fejlettebb lett” – válaszolta az FN24 kérdésére Bojár Gábor.

Az üzletember azt viszont hátránynak tartja, hogy az állam pénzzel támogatja a cégeket. Szerinte a társaságokat és a startupokat kiszámítható, biztos jogi háttérrel és szintén kiszámítható adózási rendszerrel lehetne igazán segíteni, de a túl sok pályázati pénz dezorientál. „Az államnak az infrastruktúra biztosításával és mindenekelőtt az oktatással kellene segítenie. Én azt láttam a vállalkozói világban, hogy azok nem lesznek sikeresek a piacon, akik állami pénzre hajtanak, hiszen egészen másképp kell a piaci versenyben helytállni, mint a pályázati forrásokat megszerezni” – magyarázta az ArchiCAD építészeti szoftvereivel világhírűvé vált Graphisoft társalapítója.

Azt is a hátráltató tényezők között említette, hogy ma sokkal nehezebb tehetséges munkatársakat találni. A 80-as években – az akkor még zárt Magyarországon – ez érthetően egyszerűbb volt. Ma viszont már a magyar munkáltatóknak olyan nemzetközi vállalatokkal kell versenyezniük, mint a Google, az Apple vagy a Microsoft.

Egy kezdő vállalkozó tehát nincs könnyű helyzetben, hogy ha kiváló szakembereket keres, hiszen biztonságot – főleg az indulásnál – nem tud ígérni. Ezt kompenzálja, hogy a tőkéhez jutás sokkal könnyebb lett, és ma már rengeteg tőkealap működik. A túl sok forrás viszont ezen a területen is árt, hiszen „annál jobban jár egy társaság, ha minél hamarabb a vevőiből tud megélni”.

A konkurenciának örülni kell

A verseny is egyre kiélezettebbé vált, de Bojár Gábor szerint ezt mindenképpen a pozitív tényezők között kell kiemelni. Úgy véli, a konkurencia mindig jó, hiszen a versenyhelyzet bizonyítja, hogy a piac valódi. „Egy igazi vállalkozó szeret versenyezni, és a sportolókhoz hasonlóan minél nagyobb a tét, annál nagyobb dicsőség számára, hogy ha megelőzi a konkurenseket.”

Célegyenesben az InnoMax Díj

Bojár Gábor idén először tagja az Invitel InnoMax Díj zsűrijének. A pályázóknak az elbíráláson túl későbbi tanácsadással is tud segíteni, illetve a Graphisoft Park különdíjként a nyerteseknek egy évre szóló irodabérletet ajánl fel.

Az Invitel idén ötödjére indította el az innovációs versenyét, amelyet ezúttal ki is bővítettek. Ettől az évtől ugyanis már nemcsak a cégek és a fiatal fejlesztők, hanem a civil szervezetek is pályázhattak. A díjátadót május 8-án tartották, a nyertesekről itt olvashat.

A 2000-es évek végén indult el a változás

„Amikor a Graphisoftot 1998-ban bevezettük a tőzsdére, akkor a cég eredeti tulajdonosai közül többen jelentős vagyonra tettünk szert, amit büszkén vállalhattunk. Úgy gondoltuk, hogy ez a nyilvánosság pozitív hatással lesz a magyar vállalkozókra, hiszen megmutattuk, hogy mekkora értéket lehet létrehozni. Akkor kicsit szomorúan láttam, hogy ez a szemléletváltás nem következett be, de a 2000-es években, az első évtized vége felé elindult a változás. És azóta több magyar startup – így például a Prezi, a Ustream és a LogMeIn – ért el hatalmas nemzetközi sikereket. De a most induló kis cégek tucatjai is tele vannak zseniális ötletekkel és ambiciózus szakemberekkel, akik meg akarják mutatni a világnak, hogy mire képesek. Ez pedig az ország hasznára válik” – magyarázta az üzletember, aki 2007-ben alapította meg a szoftvermérnök-képzést segítő Aquincumi Technológiai Intézetet, ahol amerikai diákokkal tanulhatnak együtt a magyar fiatalok.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik