Üzleti tippek

Nem húzzák sokáig a magyar vállalkozások

Egy most alakuló társaság átlagosan 8-9 év működésre számíthat, de az is sokatmondó adat, hogy a hazai cégállomány csupán 0,7 százaléka alakult 1990 előtt.

A cégvezetők gyakran figyelmen kívül hagyják az egyes „életszakaszokban” rejlő veszélyeket, pedig még a gyors siker vagy a beruházással járó növekedés is hordoz ilyeneket. Például a menedzsment rosszul becsülheti meg a tartós bővülés esélyét és túlzott terheket vállal – összegezte a Reconcept.

A pénzügyi kockázatkezelés 5 pontja

1. Folyamatos kontroll (de nem a döntések centralizálása)

2. Az üzleti döntések folyamatos értékelése

3. Belső tartalékok felépítése (például költségmegtakarításból)

4. Benchmarking: a versenytársak folyamatos figyelése.

5. Folyamatos innováció, az értékesítés megújítása

Magyarországra a fiatal cégszerkezet a jellemző

A 10 fő alatti vállalkozások átlagos életkora 9,6 év, az itthon nagyobbnak számító, 50 fő feletti cégek kora sem éri el a 14 évet a Bisnode adatai szerint.

Az Opten felmérése alapján egy ma megalakuló vállalkozás 8-9 év működésre számíthat, amelynek egy részében nem is dolgozik aktívan. Vagyis a cégek jelentős része viszonylag fiatal korban megszűnik, aminek egyik oka, hogy a vezetőik nem készülnek fel a veszélyes életszakaszokra.

Cégalapítás: ekkor még kicsi a rizikó

A vállalkozás megszűnése az indulás időszakában pénzügyi szempontból még kevésbé kockázatos – véli Pilhál Zsolt, a Reconcept ügyvezető partnere. Ilyenkor ugyanis a tulajdonos még nem fektet túl sok tőkét a cégbe. A finanszírozás a növekedés fázisában indul be.

Az indulásnál az üzleti modell felépítésére kell pénzt és időt szánni: meg kell szervezni az értékesítés folyamatát, mielőtt a vezető komolyabb költségeket vállalna. Az előkészítő munka része kell, hogy legyen a támogató kapacitás, a kiszolgáló infrastruktúra megszervezése.

Növekedési fázis, amikor elszabadulnak a költségek

Ha a vállalkozás beindult és növekedni kezd, újabb veszélyek jelentkeznek: gyakori példa, hogy a költségek elszabadulnak, miközben a vevők elmaradnak a számlák kifizetésével. A szakértő szerint fontos, hogy a társaságnak legyen kockázatkezelési politikája, vagyis tervezze meg előre, mihez kezd a késedelmes fizetésekkel.

Növekvő vízfej

A növekedési fázissal gyakran együtt járnak az új beruházások és a hitelfelvétel. Ebben a szakaszban sokszor jelentkezik lélektani nyomás is a tulajdonosokon, vezetőkön, hiszen a nagyobb forgalommal nagyobb szervezet is jár. Ez pedig azt is jelenti, hogy több bevétel szükséges a nullszaldós üzemi eredményhez. Ráadásul a hitelfelvétellel egy újabb érintett, a bank is megjelenik a cég működésében, ami a cash-flow-ra is hatással van, miközben további adminisztratív és kommunikációs feladatokat jelent.

Fenntartható-e a gyors siker?

Pilhál Zsolt szerint a sikert talán még jobban elemezni kell, mint a kudarcot. „Óvatosnak kell lenni, mert a hirtelen megnövekedett bevételt be is kell szedni. Addig nem szabad az eredményre építkezni, vagyis újabb beruházást elindítani, osztalékot kivenni, amíg a költségeket, az alvállalkozókat, az adó- és adóelőleget nem fizették ki” – tette hozzá.

Amikor meg kell húzni a nadrágszíjat

Ezt olvasta?

Az életszakaszok közül az egyik legveszélyesebb, hogy ha a vállalat eredménye tartósan apad. Ekkor a veszteségek elkerülésére azonnali, a csökkenés üteménél gyorsabb költségcsökkentést javasol a szakértő. Ebben a helyzetben nem szabad olyan nem állandó költséget vállalni, amely 1–2 hónap alatt nem hoz bevétel-növekedést. A vállalatvezetők gyakori hibája, hogy bizonyos szerződéseket „szent tehénként” kezelnek.

A szigorú költségkontroll hatékony eszköz a stabil, de növekedésre képtelen működés esetén is. Ilyenkor a munkavállalók motivációját kell fokozni bónuszrendszerekkel vagy akár üzletrészt is lehet ajánlani nekik. Újabb kreatív üzleti ötletekre és a működés állandó figyelésére van szükség.

Piaci sokk

A fenti problémák egyszerre jelentkezhetnek olyan válság esetén, amely az elmúlt 5-6 évet jellemezte. Ilyenkor a cégek egyszerre szenvednek a finanszírozás hiányától, a bevételekhez képest a túl magas költségektől, vagy a korábbi beruházások miatt az eszközök túlzott lekötöttségétől. A megoldásban ebben az esetben is a fenti példák segíthetnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik