„Nem létezik olyan emberi közösség, ahol ne lenne ott a pletyka, ami egyébként az emberi csoportok közös jellemzői között előkelő második helyen szerepel. A listában első a tagolt beszéd, a harmadik pedig a hazugság. Egyes felmérések szerint a beszélgetéseink több mint 60 százalékában felbukkan a pletyka” – összegezte Szvetelszky Zsuzsanna pletykaszakértő, szociálpszichológus.
A kutató szerint nagyjából kéttucatnyi pletykatípus létezik. Ezek közül kigyűjtöttük a három legfontosabbat, amelyek a hétköznapoknak és a munka világának is szerves részei.
Gyógypletyka
Ez a pletykatípus az új munkatársaknak vagy az új pozícióba kerülőknek segíthet. Jó példa, hogy amikor kezdőként hibáznak, a kolléga, főnök vagy mentor gyakran azzal nyugtatja az illetőt, hogy „ne aggódj, mások ezt sokkal jobban elrontották, és sokkal több hibával dolgoztak” vagy „sokkal lassabban tudták megtanulni”. Szintén idetartozik, amikor barátaink, kollégáink a saját hibáikról, kudarcaikról mesélnek. Ezek megerősítenek bennünket abban, hogy nem csak mi bénázunk: mások is hoztak már rossz döntéseket, őket is rúgták már ki, vagy ők is félnek az új, ismeretlen helyzetektől.
Navigációs pletyka
Ez szintén az új vagy a több év kihagyással visszatérő munkatársak esetében a legjellemzőbb. Kinek ismerős, hogy újoncként már az első napokban megtudja, kivel kell vigyázni, kitől mit lehet és mit nem érdemes kérni, mi hol található?
Forrás: Thinkstock
Szvetelszky Zsuzsanna szerint a navigációs pletyka gyors helyzetfelmérést tesz lehetővé – mindkét oldalon. Egyrészt az új munkatárs felmérheti a terepet, mindez gyorsítja a beilleszkedését. De a válaszaiból, reakcióiból a többiek is pillanatfelvételt kapnak, és „begyűjthetik”, hogy milyen is az új ember.
Portrépletyka
„Ez klasszikusan úgy néz ki, hogy X és Y egy harmadik személyről, Z-ről pletykál. Azt gondolnánk, hogy a csevegés Z-ről szól, de valójában X és Y véleménye derül ki. Az ilyen beszélgetésnél a szereplők két embert ismernek meg jobban: a beszélgetőpartnert és a témaszemélyt” – magyarázta a szakértő.
A portrépletyka során gyakran beleszőjük a mondanivalóba, hogy miben hasonlítunk a témaszemélyre, miben gondolkodunk másképp, ki hogyan oldja meg az adott helyzetet stb. Az ilyen információcsere jelentős forrásmegtakarítást jelent a szervezetben, ezzel ugyanis kevesebb időt kell a kapcsolatépítésre fordítani, hamarabb képet kaphatunk másokról.
Földelő technika
Figyeljük meg, hogy aki a folyosón, teakonyhában, esti sörözésen bizalmas információt oszt meg velünk, gyakran hozzáteszi, hogy „ezt egyébként már mindenki tudja”, vagy „ezt ő is csak hallotta mástól”, de az a lezárás is gyakori, hogy „ezt nem tőlem tudod”. A földelő technikával az illető ösztönösen védi magát, hogy később ne lehessen őt felelősségre vonni. A védekezésben az is benne van, hogy a pletyka még mindig negatív fogalom, és az emberekben még mindig masszívan él az a szemlélet, hogy nem illik pletykálni. A szociálpszichológus viszont éppen ennek az ellenkezőjét vallja. Szerinte rendkívül hasznos a pletyka. Sőt, ha a cégvezetők, főnökök jól tudják kezelni és irányítani ezt az információáramlást, akkor a csapaton belüli kooperációt és az összteljesítményt is növelhetik. Ellenkező esetben viszont a saját pozíciójuk is gyengülhet, és több rejtett konfliktussal, gyengébb eredményekkel vagy akár a kollégák részéről passzív ellenállással szembesülhetnek.
Cikkünk folytatásában végigvesszük majd a praktikákat, hogy mire figyeljenek a főnökök, és arra is kitérünk, hogy a nők vagy a férfiak pletykálnak-e többet.
