Üzleti tippek

Áramárak: mire számítsanak a vállalkozások?

Stagnáló vagy csak enyhén emelkedő lakossági és ipari villamosenergia-fogyasztást, valamint továbbra is nyomott árakat várnak a megkérdezett piaci szereplők.

Szerintük középtávon a német energiafordulat (a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése) és az unió CO2-kvótarendszerének esetleges újragondolása is komoly hatással lehet az áramárakra – olvasható az Energia Trend Magazin legutóbbi számában.

A lap felidézi Briglovics Gábornak, az Alpiq Csepel vezérigazgatójának az Energainfóban nemrég megjelent nyilatkozatát. A vezérigazgató sem a lakossági, sem az ipari fogyasztásban nem vár komolyabb emelkedést. Szerinte a lakosság esetében mindinkább előtérbe kerül az energiahatékonyság, még akkor is, ha jelenleg adminisztratív eszközökkel visszafogják az energiaárakat. Így összességében ebben a szegmensben stagnálhat a fogyasztás. Az ipari áramfelhasználás növekedéséhez pedig például az energiaigényes iparágak fellendülése kellene, de egyelőre erről sem beszélhetünk.

Briglovics Gábor szerint hosszú távon esetleg a villamosenergia közlekedésben játszott szerepének növekedése emelheti a fogyasztást. De ez legkorábban is csak 10 éves távlatban várható. A fogyasztás felfutása nélkül az árak sem fognak érdemben növekedni, legalábbis addig, amíg az Európai Unió nem változtat a szén-dioxid-kvóták jelenlegi rendszerén. „Amíg ez nem következik be, addig továbbra is elárasztja az európai piacot a tengerentúli szén, így kínálati oldalon továbbra is a szénerőművek dominálnak majd a piacon” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Hasonlóan vélekedett Hajdú Balázs, a CeZ Magyarország kereskedelmi igazgatója. Szerinte egyelőre megjósolhatatlan a fogyasztás alakulása, mivel még mindig nagy az iparági bizonytalanság. „A fogyasztás mindig a GDP változásával mozog együtt, így egyhamar nem lehet jelentős emelkedésre számítani. Természetesen több más tényező is módosíthat a folyamatokon” – tette hozzá.

A napsütés is kihat az árakra

Hajdú Balázs az uniós kvótapolitika bizonytalansága mellett a német energiafordulatból eredő változásokat is ármódosító tényezőként említette. „Egy-egy jelentősebb napos időszakban, amikor beérkeznek a kötelezően átvett megújuló kapacitások, már most is gyakran láthatunk negatív árakat a szabadpiacon. Mivel azonban a megújuló energiaforrások többsége igencsak függ az időjárástól, máskor kiugró árakra, komoly csúcsokra lehet majd számítani. Hosszú távon ennek a trendnek a hatása megjósolhatatlan, így a villamosenergia ára valószínűleg továbbra is nyomott marad” – tette hozzá.

Hibernált beruházások

Hajdú szerint az európai regulációs problémák arra késztetik a befektetőket és az energiacégeket, hogy egyelőre jegeljék a beruházásokat. „Kínálati oldalon szinte csak a megújuló energiaforrásokból érkezik majd új kapacitás, a hagyományos források irányából egyelőre nemigen”. Ennek okaként a hektikusan változó szabályozási környezetet említette. „Elég csak ránéznünk a magyar piacra, a szabályozás szinte évről évre változik. Ugyanez történik az uniós piacon is, márpedig az energetikai szektorban nem lehet néhány évre tervezni egy beruházást, legalább húsz évben kell gondolkozni. Ilyen környezetben viszont ez lehetetlen” – érzékeltette az ágazati nehézségeket a szakértő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik