„A készenléti iroda olyan, mint a balesetbiztosítás. Amíg nincs rá szükség, addig feleslegesnek tűnik” – vázolta Marton László, az Invitel ICT üzletfejlesztési igazgatója. Ezzel együtt ma már Magyarországon is egyre több cég ismeri fel, hogy nem árt, ha ilyen típusú B-terve is van. A készenléti iroda a megrendelő számára fenntartott külön helyiség, ahonnan egy esetleges katasztrófa vagy leállás után is minden feladatot el tudnak látni. Az „alternatív munkahelyen” rendelkezésükre állnak a szükséges számítógépek, szoftverek, nyomtatók, faxok, valamint biztosított a telefon- és internetvonal, de akár külön tárgyalójuk is lehet.
„Iparágfüggő, hogy kik élnek ezzel a lehetőséggel. Például biztosítók vagy külföldi anyavállalattal bíró nagy cégek sokkal nyitottabbak erre, de azok a vállalkozások is, amelyek korábban már megégették magukat” – mondta Marton László. A „pótiroda” leginkább ott lehet üzleti mentőöv, ahol egy rövid kiesés is súlyos károkat okozhat, és házon belül nem tudják megoldani a gyors költözést.
Törékeny biztonság, nagy rizikó
Az egyre inkább terjedő előfizethető informatika szintén jó megoldás lehet a biztonsági rések felszámolására. Vannak, akik úgy gondolják, hogy cégen belül, az irodában is biztonságban vannak az adataik, de hibásan csak a szerverek, gépek informatikai védelmére figyelnek, és más káreseményekre nem készülnek fel.
„A bérelhető megoldások mellett szól, hogy az adatközpontok eleve kiemelt biztonsági szinttel működnek (idetartozik a 99,999 százalékos rendelkezésre állás, az állandó áramellátás, a hűtés és a 24 órás őrzés is), másrészt a bérléssel a cégek IT-költségei visszavághatóvá és tervezhetővé válnak. Mindez pedig egészségügyi intézmények, pénzintézetek vagy akár légitársaságok esetében – ahol életekről, pénzről és biztonságról van szó – kiemelten fontos” – tette hozzá az Invitel ICT üzletfejlesztési igazgatója.
