Álmosan indította a hetet a magyar fizetőeszköz. Hétfőn a jegyzések az euróval szemben 296 forint környékén mozogtak. A reggeli kiskereskedelmi adat is csak minimálisan gyengíthette az árfolyamot (éves szinten 2,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom márciusban), csütörtökön pedig a legfrissebb ipari termelésről szóló adatokat közlik.
A KSH-hírek – a GDP kivételével – általában kevéssé mozgatják meg a jegyzéseket. A múlt hét jóval izgalmasabb volt. Csütörtökön az Európai Központi Bank kamatdöntése kötötte le a befektetők figyelmét. Az EKB a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott, így fél százalékra süllyedt az euróövezeti alapkamat.
Balogh Balázs, az XTB brókercég piaci elemzője szerint Mario Draghi kamatdöntés utáni kommentárjában fontos utalás, hogy az EKB-elnök kiseperné a bankok rossz hiteleit. Ehhez negatív jegybanki betéti kamatokat alkalmazna, amelyek arra kényszerítenék a pénzintézeteket, hogy befektessék a pénzüket, és nagyobb kockázatokat vállaljanak. Ebből a „kényszerből” például az állampapírpiacok jól jöhetnek ki.
Az Európai Bizottság múlt pénteken közölte tavaszi előrejelzését, amely szerint idén 3, jövőre pedig 3,3 százalékos GDP-arányos magyar államháztartási hiányt jósol. Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős alelnök szerint további intézkedések kellenek a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez. A bizottság a húsz érintett tagállamból három esetében (Lettország, Románia és Litvánia) látja esélyesnek, hogy kikerüljenek az eljárás alól. Emellett pedig Olaszországnak és Magyarországnak is sikerülhet ez, hogyha tartja a költségvetés fenntarthatóságának irányát.
Varga Mihály jelezte: a kormány szerint a bizottság prognózisa téves, és Magyarország jó eséllyel kikerülhet az uniós eljárás alól idén, ehhez pedig nincs szükség pótlólagos költségvetési intézkedésekre. Rogán Antal egy ma reggeli tévéműsorban azt nyilatkozta: csak ősszel derülhet ki, hogy megszűnik-e a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás.
Mire lesz elég a GDP?
Balogh Balázs szerint érdemes most megvárni a következő magyar GDP-adatot. A KSH a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményéről május 15-én publikálja az előzetes adatokat. Ez pedig a brüsszeli véleményen is formálhat még. A túlzottdeficit-eljárás sorsáról május 29-én egyeztet újra az Európai Bizottság. A pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin pedig a bizottsági ajánlás alapján június 22-én tárgyal a kérdésről.
A Morgan Stanley elemzői a bizottsági jelentésre reagálva még pénteken közölték: szerintük a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése csak a magyar kormány számára fontos, de a piacokat ez már kevésbé izgatja. Az államkötvények hozamszintje legalábbis ezt mutatja. Balogh Balázs szerint hasonló tendencia látható a perifériaországok állampapírpiacán is. Spanyolországban 1 százalékos hozamesés látható, és a múlt héfői olasz kötvényaukción is 4 százalék alá csökkent a hosszú távú befektetések hozama.
290 alá süllyedhet az euró?
Az XTB szakértője úgy véli, hogy a technikai kép eléggé kedvező a forint esetében, hiszen „új sávba költözött a magyar fizetőeszköz”. Ha kedvező GDP-adat lát napvilágot, akkor az euróval szembeni jegyzés akár a 290-es szint alá is benézhet. A hazai devizának az utóbbi időszakban a nemzetközi hangulat is kedvezett, így a japán pénznyomda miatt megerősödött optimizmusból is nyert némi erőt. „A 290-es szint tehát akár meg is csíphető, de ahhoz, hogy tovább erősödjön a forint, újabb, komolyabb esemény, fordulópont kellene. A kormány számára a 285-ös jegyzés elérése azért is kedvező lenne, mivel az idei államháztartást ezzel az árfolyammal tervezték” – emlékeztetett a piaci elemző.
Hallgassa meg az interjút! Balogh Balázzsal, az XTB piaci elemzőjével Borbély Péter beszélgetett a Gazdasági Rádió hétfő reggeli műsorában. A hanganyag hossza: 8 és fél perc.
