Korábban a munkavégzés helyeként „Változó munkahelyet” is meg lehetett jelölni, a 2012 júliusától érvényes szabályozás alapján viszont ez a fogalom már nem használható. A törvényből kivett kategória például a szerelők, szállítók, ügynökök számára volt kézenfekvő, hiszen ők gyakran utaznak, és jóval kevesebbet tartózkodnak a céges bázison.
Az új Munka törvénykönyve szerint az ilyen munkakörök esetén is (közös megegyezéssel történő szerződésmódosítással) meg kell határozni a munkavégzés helyét. Ha többnyire úton van a dolgozó, akkor beírhatják azt is, hogy Magyarország, Kelet-Magyarország vagy például Nógrád megye.
Másik változás, hogy több munkavégzési helyet is meg lehet jelölni, azaz a szerződésbe beleírható a vállalkozás székhelye, valamint a telephelyek és a fióktelepek is.
Mire ügyeljenek a munkavállalók?
A Saldo tanácsadó cég szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaszerződésben csak azt a munkavégzési helyet tüntessék fel, ahol többségében vagy általában tartózkodik a dolgozó. A megye, ország beírásánál vagy a telephelyek felsorolásánál ugyanis a külön településeken végzett munka az új Mt. és az szja-törvény szerint sem minősül kiküldetésnek, vagyis az erre felhasználható évi 44 napos keretet sem csökkenti, és a kiküldetéshez kapcsolódó juttatásoktól is elesnek az alkalmazottak.
A szakértő azt is kiemelte, hogy a már említett szerelőknél, szállítóknál, ügynököknél továbbra is belefér a tágabb területi meghatározás, hiszen náluk nem jelent változást az új törvény. Ezeknél az „örökmozgó” munkaköröknél ugyanis a korábbi szabályozás szerint sem adhattak a cégek kiküldetési pénzt, de a dolgozó költségeit július előtt és után is meg kell téríteni. Ez igaz azokra is, akiknek a cég telephelyeit is felsorolták a szerződésben.
A megtérítendő költségek között szerepel – amennyiben a munkavállaló a saját gépjárművét használja munkavégzés céljából – a hivatali útra eső üzemanyagköltség, valamint a gépjármű karbantartására fordított költség (ez is a hivatali és üzleti utak arányában).
Az üzleti úthoz kapcsolódó szállás díja, illetve a szállás díjában foglalt reggeli viszont nem tartozik az elszámolható tételek közé.
A jelenlegi szabályozás nem igazán életszerű, és hátrányos lehet a munkavállalókra nézve, így elképzelhető, hogy lesznek olyanok, akik jogi úton megtámadják, és a törvény módosítását kérik – összegezte a Saldo munkatársa.
| Mit mond a törvény? |
|
Ha a munkaszerződésben megadott másik munkahelyre küldik a munkavállalót dolgozni (például 1-2 napra), az nem minősül kiküldetésnek az szja-törvény szerint. 3. § 11. pont: Kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Így az munkába járásnak (Szja-törvény, illetve 39/2010. kormányrendelet) tekintendő. Ez azt jelenti, hogy a munkába járásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát nem illeti meg a kollégát a kiküldetéshez kapcsolódó belföldi napidíj (ha időtartama eléri a 6 órát), valamint a szállás és a szállás díjában foglalt reggeli, amennyiben a munkáltató kifizeti összevonás alá jövedelemnek minősül. |
Új projekt 300 km-re – Mit tehet a cég?
Ha vállalkozás például eddig Miskolcon működött, de Pécsen nyert el egy pályázatot, akkor a munkáltató teljesen indokoltan – átmenetileg vagy tartósan – az új helyen tud munkát biztosítani. Ekkor a munkaszerződést közös megegyezéssel kell módosítani. Ha az alkalmazottnak nem felel meg mindez, akkor a szerződés felmondására is lehetőség van.
