A múlt évhez képest nagyot nőtt a külpiacok iránti érdeklődés a magyar kkv-szektorban – derül ki az Export Kooperáció nem reprezentatív felméréséből. 2011-ben a vállalkozások többnyire még a „határokon belül gondolkodtak”, míg idén ősszel már a válaszadók fele válaszolt úgy, hogy nyitna a külpiacok felé, vagy már meg is jelent termékével, szolgáltatásával külföldön. Tavaly a külpiacra érett társaságok mindössze ötöde gondolkodott az országhatár átlépésében.
„A változás egyik oka, hogy több szakmai szereplő karolta fel a külgazdasági témát. Így például elkészült a Külgazdasági Stratégia, a HITA aktivitása érezhetően nő, az Export Kooperáció rendezvényein is nőtt az érdeklődés, augusztusban pedig megjelent a piacra jutást támogató GOP 3.3.3 pályázat” – összegezte Gyurácz Németh Iván, az M27 Export tanácsadója. A másik oldalon a negatív gazdasági trendek, így a válság és a belső kereslet visszaesése is a nyitás felé terelik a társaságokat.
Egy évvel ezelőtt a megkérdezettek tizede jelezte, hogy a „túlélésért küzd”, mára az exportra érett cégek körében már csak 3 százalék nyilatkozott így. Ebben valószínűleg az is benne van, hogy számos vállalkozás időközben már tönkrement – teszik hozzá a tanulmány készítői.
Külső szakértők kellen(én)ek
A tavalyi felmérésben a válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy semmilyen esetben sem venne igénybe külső segítséget. Ma már erre is nyitottabbak a cégek (a tavalyi 2 százalékról 23 százalékra nőtt ez az arány), elsősorban a napi teendők és a rendelkezésre álló szűkős erőforrások miatt.
Uniós lépések
„Az uniós tagállamok közötti kereskedelmet jelentősen megkönnyíti a közös vámpolitika, valamint a belső piac szabadsága. Ennek erősítésére az Európai Tanács döntése nyomán az Európai Bizottság nemrég két intézkedéscsomagot is előterjesztett. A Single Market Act I. és a Single Market Act II. intézkedéseiben hangsúlyos szerepet tölt be a kkv-k helyzetének a javítása. A bizottság javaslatot tett a választható európai szerződési jog bevezetésére, egy egységesített ÁFA bevallási űrlap kialakítására, valamint a vállalkozásalapítás időtartamának és költségének egységesítésére is. Továbbá szorgalmazzák a határon átnyúló követelésbehajtások egyszerűsítését és az fizetésképtelenségi eljárások további harmonizációját – összegezte Szabó Dénes, a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda szakjogásza.
Emellett az unió különböző támogatásokkal és a szabályozási rendszer egyszerűsítésével a rögösebb útnak számító, harmadik országba történő exportot is igyekszik támogatni.
