A kisadózás lényege az, hogy a minimálbért közelítő havi járulékteher (főállásban havi 50 ezer forint) megfizetésével a hatmilliós árbevételig terjedő rész adómentes. Ezzel azonban a kisadózás tágra nyitja a visszaélési lehetőségeket – írja Ruszin Zsolt adószakértő az Adófórumon.
Vállalkozó családoknál
A vállalkozó család kisadózós tagja által bevallott bevétel bőséges hivatalos fedezetet nyújthat a család megélhetésére. Hiszen ha a kisadózó családtag hatmillióig számlát fog adni, akkor az havi 500 ezer forint bevételt jelent. S ebből csak 50 ezer forint adót kell fizetnie. Ha a költsége minimális, a 450 ezer forint nagy része megmarad, amire nem lehet azt mondani, hogy ne fedezné a család költségeit. Amennyiben a család többi tagjának is van vállalkozása, akkor számukra értelemszerű lehet, hogy ők már csak annyit számlázzanak a saját vállalkozásukban, amennyi a minimálbér fedezetére elég, s nem többet. S ha ezt a kiskaput sokan felfedezik, akkor jókora bevételtől eshet el az állam.
Bérfizetés helyett kiszervezett kisadózás?
A kisadózás tervezett szabályai alapján más is eszükbe juthat a vállalkozásoknak, ha spórolni akarnak a fizetendő adóval. Megtehetik, hogy az összes olyan munkavállalót, akik (az utasítási lánchoz képest) önállóan dolgoznak, 2013-tól kiszervezik. Feltételezve, hogy az ő bérköltségük eddig fejenként 500 ezer forint volt, ugyanennyit leszámláztatnak velük. Így 450 ezer forint lesz a korábbi dolgozók (immár kisadózók) nettó jövedelme. Ezzel pedig nagyon jól járnak. Hiszen még a 2012-es szabályok szerint is legalább 200 ezer forinttal növekszik a jövedelmük.
A havi 500 ezer forint bérköltség miatt a „volt” munkáltatónak pedig legfeljebb 50 ezer forintnyi plusz társasági adója keletkezhet (mert a társasági adóban nem számolhatja el költségként a kisadózó számláját). De elképzelhető, hogy ezzel a számlával mint közvetített szolgáltatással csökkentheti majd iparűzési adójának alapját.
Fontos azonban észrevenni, mondja Ruszin, hogy az elvárt társasági adó miatt egy bizonyos adószintet amúgy is bevállaltak a nullszaldósra „optimalizált” vállalkozások. Hiszen jobb volt elkerülni az elvárt adó fizetése miatti ellenőrzést. Ezután legalább nem hiába teszik majd ezt – teszi hozzá. S a veszteség mértékéig az adóalap-növelés (vagyis hogy a társasági adóban nem tudják költségként elszámolni a kisadózói számlát) hatása amúgy is nulla – jegyzi meg
Magyarán mondva: bolond lesz az a mikrovállalkozás, amely a kisadózás jelenlegi formája mellett az optimálisan kiszervezhető munkatársait 2013-ban tovább foglalkoztatja, munkabéresként.
Még néhány szempont pró és kontra
A kisadózók számlái adóalap-növelő tételek a társasági adónál. Viszont az olyan szervezetek, amelyek nem fizetnek társasági adót (pl. közhasznú szervezetek, vállalkozási tevékenységet nem végző intézmények) boldogan fogadhatnak be majd ilyen számlákat – valószínűsíti.
Probléma még az iparűzési adó is, amely (hatmillió forintos bevételt feltételezve) a kisadózónak évi 120 ezer forint fizetési kötelezettséget jelentene. Ruszin szerint valószínű, hogy a későbbiekben a kormány javaslatot tesz majd ennek enyhítésére. (Persze az is igaz, hogy számos településen egyáltalán nincs iparűzési adó.)
Az adószakértő szerint riasztó még az is, amit az egyszerűség jegyében a minisztérium bürokratái a számlák kiállításánál szabályként találtak ki. Mindegyikre rá kell majd írni ugyanis, hogy: „kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla”. Remélhetőleg ez őszre rövidülhet, mondjuk a „kisadózói számla” kifejezésre – tesz javaslatot. De itt arra is felhívja a figyelmet, hogy a számla adattartalmának a bővítését az EU tiltja.
Áfa
A hatmilliós bevételi küszöb igazodik az új alanyi áfamentesség határához. Ruszin szerint a kisadózóknak célszerű lesz majd az áfamentességet választani, hiszen az alanyi mentes adóalanynak (kevés kivétellel, ilyen például a közösségi beszerzés) nem kell áfabevallást készítenie, ami újabb könnyebbség. S ha nincs áfa, akkor a számlázás akár szövegszerkesztővel is történhetne – teszi hozzá.
Összegezve úgy látja: a kisadózás ötlete legfeljebb annyiban újszerű, hogy kiváltja az egyszemélyes vállalkozások (egyéni vállalkozók, egyéni cégek, bt.-k, kkt-k) számára előírt járulékbevallást, amely sajnos olyan bonyolult, hogy arra általában könyvelőt kell fogadni Ezt a bevallást egyetlen kisadózási bejelentéssel ki lehetne váltani, bár a jogszabályban a taj-szám megadása hiányzik, de ez az őszi jogalkotáskor még pótolható.
