Az idei évtől jó pár dolgot nem fizethetünk az egészségpénztári kártyánkkal, így sportolásra és fürdőszolgáltatásra, egészségügyi és gyógyüdülésre, rekreációs (wellness) üdülésre, életmódváltozást elősegítő kúrára sem költhetünk a munkáltató vagy a saját magunk által befizetett összegekből.
A felsorolást nézve azt látjuk, hogy csupa olyan szolgáltatás kifizetését tiltották meg az egészségpénztári kártyával, amelyek az egészségmegőrzés eszközei lehetnének. Furcsa ez a változtatás, különösen ha arra gondolunk, hogy a kormány deklarált célja egyébként az, hogy egészségesebbek legyünk (például chipsadó, pihenőkártya, dohányzási tilalom bevezetése).
Pofon a szállodáknak
S ha a sokak számára csökkenő vagy legfeljebb (jó esetben) stagnáló bérek és az ebből adódó keresletszűkülés jut eszünkbe, na meg az, hogy a megépült (wellness) szállodák részben kihasználatlanul állnak, s egymást túllicitálva kénytelenek akciózni, hogy beszippantsák a vendégeket, akkor is értetlenül állunk. Főleg, ha arra is emlékszünk még, hogy (megint csak a kormány célkitűzése szerint) a gyógy- és wellnessturizmus lesz a magyar gazdaság egyik húzó ágazata. Kérdés, akkor miért csökkenti ilyen módon a potenciális vendégek számát a kormány?
A magyar szállodaszövetségnek ugyan nem voltak adatai arról, hogy mennyit költöttek gyógy- és wellnessüdülésre a magyar szállodákban az egészségpénztári tagok, ettől függetlenül nem örültek a döntésnek. Mégpedig azért nem, mert nagyságrendtől függetlenül ez a változás mindenképpen csökkenti az érintett szállodák bevételét – jegyezte meg Kovács István főtitkár. És ez már csak azért is fájdalmas, mert a gyógy- és wellness-szállodák zöme a belföldi turizmusból él – tette hozzá. S ha már a belföldi turizmusnál tartunk, az sem volt túl szerencsés a szektornak, hogy még a Széchenyi pihenőkártya (SZÉP) felfutása előtt megszüntették az üdülési csekket. De legalább a (18 százalékos áfa) nem emelkedett a szálláskiadásnál. Igaz, ezzel a szakma nem kifejezetten elégedett, mert már régóta áfacsökkentésért lobbiznak. S persze a cafeteria-adó másfélszeresre emelése sem volt a legjobb hír.
Gyomros a prevenciónak
Egyetértett velünk a Független Pénztárszövetség elnöke is abban, hogy ezzel az intézkedéssel a betegségmegelőzés lehetőségei egyértelműen szűkülnek. Lukács Marianna szerint a változtatás csak abban az esetben lenne elfogadható, ha ezzel párhuzamosan átkerültek volna az állami finanszírozóhoz, vagyis az OEP-hez a prevenciós szolgáltatások. De erről szó nincs, ami azt jelenti, hogy a prevenció kikerült az egészségügy finanszírozásából – tette hozzá. Ebből pedig azt a következtetést lehet levonni, hogy a gyógyulásra helyezte a hangsúlyt a kormány, nem a betegségek megelőzésére.
Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy az egészségpénztári költéseknél eddig sem domináltak azok a szolgáltatások, amiket a jövőben már nem fizethetünk a kártyával. A pénztárszövetség adatai szerint az utóbbi pár évben az egészségpénztári kifizetések mindössze 2,9-4,9 százalékát fordítottuk a megszüntetett célokra. 2010-11-ben például a teljes évi 5 milliárd feletti költésből alig több mint 180 millió forintot, aminek majdnem a felét sportolásra, másik felét pedig gyógyüdülésre, wellnessre és gyógyfürdőkre. Ez a hazai (tízmilliárd feletti) belföldi wellnessturizmusból tehát csak egy igen kis szelet. De legalább a lehetőség adott volt arra, hogy az egészségmegőrzés népszerűbb legyen. Talán idővel nagyobb teret is nyerhetett volna (például) a gyógyszerszedés ellenében, de most nem ebbe az irányba tettünk lépést.
Kevesebb jut wellnessre is
Nem helyettesíthetők egymással
Lehetne persze azt is mondani, hogy semmi gond, a Széchenyi pihenőkártyával is lehet költeni azokra a szolgáltatásokra, amelyekre az egészségpénztári kártyával már nem. Hiszen a SZÉP-en belül van külön szállodai, egészségmegőrzési és vendéglátási keret is. De ugyanez igaz volt a megszüntetett üdülési csekkre is, s azzal párhuzamosan mégis lehetett az egészségpénztári kártyával prevenciós szolgáltatásokat vásárolni.
A Nemzetgazdasági Minisztériumot is megkérdeztük, mi volt a változtatással a cél, s ők is a SZÉP kártyára hivatkoztak, csak kicsit másképp. Azt írták, a törvényváltoztatás célja az volt, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak által nyújtott és a SZÉP Kártya közvetítésével igénybe vehető – rekreációs – szolgáltatások közötti átfedéseket megszüntessék. Szerintük így a rekreációs, szabadidős szolgáltatások a SZÉP kártyán keresztül biztosíthatók, míg az egészségpénztárból a szűkebben vett egészségügyi ellátásokat kiegészítő szolgáltatások finanszírozhatók.
Lukács Marianna ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy mina SZÉP kártya inkább a szabadidő eltöltésével kapcsolatos juttatásokra koncentrál, nem pedig a betegségmegelőzésre, tehát nem helyettesítheti a megszűnt lehetőségeket.
Az egészségpénztári kártyával a korábban megszokottak szerint továbbra is adómentesen fizethetünk például a gyógyszertárban, az optikusnál, a gyógyászati segédeszközboltban, a fogászaton, stb. – és változatlanul kaphatunk táppénzkiegészítést is a betegségünk idejére. S adózás mellett (az idei évtől ez 16 százalék szja és 10 százalék eho megfizetését jelenti) mehetünk például természetgyógyászhoz vagy vehetünk sporteszközöket is. A teljes listát arról, hogy mire költhet egészségpénztári kártyájával az alábbi képre kattintva olvashatja:
Egészségpénztári számlát bármely magánszemély nyithat, és nemcsak saját maga, hanem a munkáltatója is utalhat rá pénzt. A munkáltató a cafeterián belül havonta legfeljebb a minimálbér 30 százalékáig utalhat a dolgozók önkéntes egészségpénztári számlájára pénzt kedvezményes adózással (ami az idei évtől a 16 százalék szja megfizetése mellett 10 százalékos eho-fizetési kötelezettséggel bővült, az adóalapnál pedig maradt az 1,19-es szorzó).
Ha pedig az egészségpénztári számlára mi magunk (is) fizetünk, változatlanul kaphatunk adókedvezményt. Ennek mértéke 20 százalék, évi maximuma pedig 100 ezer forint, ha csak önkéntes egészségpénztári befizetésünk van. Ha más önkéntes pénztárba is fizettünk, akkor összesen 120 ezer forint. Amennyiben pedig 2020 előtt érjük el a nyugdíjkorhatárt, akkor 130. illetve 150 ezer forint lehet az adókedvezmény.
