A munkavállalókat negatívan fogja érinteni jövõre, ha Matolcsy György pénteki bejelentése szerint valóban egy lépésben szüntetik meg az adójóváírást. A személyesen közremûködõ (tehát a saját társas vállalkozásuknál nem munkaviszonyban dolgozó) vállalkozóknál viszont nem okoz nettó bércsökkenést ez a lépés, mivel eddig õk nem kaptak adójóváírást. A szuperbruttó kivezetése náluk teljes egészében érvényesülhet emiatt, vagyis egyértelmûen nõhet a nettó keresetük.
Azzal együtt is, hogy a tervek szerint 1 százalékkal megemelik az egészségügyi biztosítási járulékot, és ezt a vállalkozóknak legalább a minimálbér másfélszerese után kell majd megfizetniük. Ez a tehernövekedés például a minimálbérre bejelentett (családi kedvezményre nem jogosult) vállalkozóknál okozna csökkenést a nettóban, de náluk csak 140 forintnyit. Nézzük, miért.
Az adójóváírás megszüntetése
Az adójóváírás eddig évi 2 millió 750 ezer forintos fizetésig havi 12 100 forinttal csökkentette a befizetendõ adót (vagyis növelte a nettó keresetet), e feletti bruttónál pedig egyre kevesebbel, egészen évi 3 millió 960 ezer forintig, ami felett már nem járt.
Az adójóváírást eddig bárki igénybe vehette, aki ebbe a jövedelmi sávba tartozott, csak a vállalkozások személyesen közremûködõ tagjai nem. Nekik tehát nem fog fájni, ha jövõre kivezetik ezt az adócsökkentõ tételt, mert nem lesz emiatt kevesebb a nettójuk. Csak azokat a társas vállalkozókat érintheti negatívan az adójóváírás megszüntetése, akik munkaviszonyban dolgoztak a saját cégüknél.
Más oldalról nézve megszûnik az a különbség, ami eddig fennállt a vállalkozó és az alkalmazott nettójánál. Eddig ugyanis egyforma bruttónál az alkalmazott az adó-jóváírásnyival többet vihetett haza nettóban, mint a (személyesen közremûködõ) vállalkozó. Ez fõképp a kényszervállalkozókat és a kevés jövedelmet termelõket érintette negatívan. De persze az sem volt kizárt, hogy az alacsony bér mellett a vállalkozó (a bérnél kevesebb közteherrel) osztalékot vegyen fel. Vagyis nem feltétlenül jártak õk rosszul.
A szuperbruttó kivezetése
A másik változás az lehet a bejelentés szerint, hogy a szuperbruttót is egy lépésben vezetné ki a kormány jövõre. Ez adócsökkentõ, vagyis nettó bérnövelõ hatású intézkedés. Hiszen ezentúl nem a bruttó bér 27 százalékkal növelt összege után kell majd szja-t fizetni (vagyis 20,32 százaléknyit), hanem csak a bruttó bér után, 16 százaléknyit.
Vagyis 4,32 százalékkal kevesebb szja-t kell fizetni 2012-ben, ennyivel nõhet a nettó bér. A munkaviszonyban dolgozóknál azonban, akik eddig adójóváírást kaptak, a szuperbruttó kivezetésével együtt járó nettó bérnövekedést egy az egyben elnyeli az adójóváírás megszüntetése. Sõt, az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban az adójóváírás megszüntetése többet vesz el, mint amennyit a szuperbruttó kivezetése hoz, így a nettó is csökken.
A vállalkozásukban személyesen közremûködõ tagoknál viszont a szuperbruttó kivezetése egyértelmûen növeli a nettót (õket ugye nem érinti az adójóváírás megszüntetése, mert ilyet nem kaptak).
Az egészségügyi biztosítási járulék emelése
A harmadik, a nettó béreket érintõ tervezett változás az lehet, hogy a jövõ évtõl 1 százalékkal növelnék (a jelenleg 6 százalékos), a munkavállaló által fizetendõ egészségügyi biztosítási járulékot. Ez a tehernövekedés mindenkit érint, vállalkozókat és alkalmazottakat is.
Ráadásul a minimálbérre bejelentett vállalkozóknál (a személyesen közremûködõ tagoknál) most úgy próbál a kormány nagyobb közteherviselést kicsikarni, hogy az egészségügyi biztosítási járulékot nekik legalább a minimálbér másfélszerese után kell majd megfizetniük Matolcsy György bejelentése szerint. (Voltak olyan sajtóhírek is, hogy a másfélszerezés a tb-járulékra vonatkozhat, de mi most a miniszteri közlésre hagyatkozunk, amíg pontosabbat nem lehet tudni.)
Ez a másfélszeres járulék a minimálbérre bejelentett (családi kedvezményre nem jogosult) vállalkozónál a jelenlegi minimálbérrel számolva is csak csekély (140 forintos) mínuszt jelent nettóban. Az emelt (másfélszeres) egészségügyi biztosítási járulék ugyanis 3510 forinttal csökkenti, míg a szuperbruttó kivezetése 3370 forinttal növeli a minimálbéres vállalkozó nettóját. Bérminimumra (bruttó 94 ezer forintra) bejelentett vállalkozónál pedig a járulékminimum befizetése után is lesz 1510 forint plusz a nettóban.
Ha azonban családi kedvezményre is jogosult a minimálbérre (vagy bérminimumra) bejelentett vállalkozó, akkor ennél nagyobb (pár ezer forintos) mínuszt is elkönyvelhet az egyébként (a családi kedvezmény miatt) magasabb nettóból. Viszont ha a minimálbér másfélszeresénél többre van bejelentve, akkor mindenképpen nõ a nettója.
Ha kormány javaslata szerint 92 ezer forint lesz a minimálbér, és 108 ezer forint a bérminimum, akkor hasonló mértékû eltérés lehet a vállalkozók nettójában, mint a jelenlegi minimálbérnél és bérminimumnál.
Járulékminimumok
Abban feltehetõleg nem lesz változás, hogy a vállalkozói közterhet továbbra is a tényleges kivét vagy a személyes közremûködés alapján kell megfizetni. A tervezet csak a minimális vállalkozói közterhet határozná meg, de most nem a tb-járulék felõl közelítve, mint eddig, hanem az egészségügyi biztosítási járulék minimumát szabná meg.
Régóta csípi ugyanis a kormányok szemét, hogy a cégtulajdonosok (vállalkozók) egy része osztalékágon veszi ki a nagyobb jövedelmet, nem pedig munkabérként. Az évek során többféle oldalról próbálták õket rákényszeríteni arra, hogy (az osztaléknál magasabb teherrel sújtott) bérbõl ne csak a minimális összeget vegyék ki. Vagy ha már igen, akkor ezután magasabb adót fizessenek, mint a munkavállalók, vagyis annál többel járuljanak hozzá a közteherviseléshez.
Volt, amikor legalább a dupla minimálbér után kellett tb-járulékot fizetniük, tavaly pedig belépett a tevékenységre jellemzõ kereset szerinti tébézés. Az idei évre maradt a minimálbér, illetve azoknál a vállalkozóknál, akiknek a fõ tevékenysége legalább középfokú végzettséget igényelt, a bérminimum lett a minimális tb-járulékalap.
Tegyük hozzá, eddig csak részsikereket értek el a járulékfizetési minimumok meghatározásával, hiszen (az idei év kivételével) mindig ott volt a kiskapu: ha a vállalkozó nem tudta kitermelni a többletet, akkor elég volt, ha a minimálbér után fizetett.
