Elkészült az Európai Bíróság ítélete alapján az áfatörvény-módosítási javaslat. Eszerint ha egy cég áfavisszatérítésre jogosult, a jövõben akkor is ki kell hogy utalja számára az adóhatóság az áfát, ha egyébként a cég nem fizette ki azt a számlát, amire visszaigényli az áfát. Sõt, a pénzügyileg nem rendezett tételekre jutó általános forgalmi adót visszamenõleg is vissza lehet igényelni (vagy október 20-áig külön kérelemmel, vagy a következõ bevallásokban). Nem változott viszont az a szabály, hogy ha egy cégnek nem egyenlítik ki a számláját, arra ettõl függetlenül is be kell fizetnie az áfát.
Gyengültek tehát a pénzükre váró szállítók pozíciói, hiszen nem elég, hogy hiteleznek a vevõiknek, meghitelezik az államnak az áfát, még azok a partnereik sem lesznek rászorítva, hogy igyekezzenek kifizetni a számláikat, akik áfavisszaigénylési pozícióban vannak.
Mi lesz a lánctartozásokkal?
A Coface követeléskezelõ kereskedelmi igazgatója szerint növelheti a lánctartozások mértékét, az áfatörvény fent említett változása. Azzal, hogy a beszerzéseiket ki nem fizetõ, de egyébként áfavisszaigénylésre jogosult cégeknek ki kell utalni az áfát, nem lesznek rákényszerítve arra, hogy a szállítóik felé rendezzék a tartozásukat. Másfelõl úgy is lehet nézni a dolgot, hogy ha az áfát visszakapja a számláját ki nem egyenlítõ cég, abból esetleg rendezheti tartozása egy részét. Az „esetleg” szó persze eléggé hangsúlyos itt.
Bagyura András azt is hozzátette, hogy a nem fizetõ vevõk egy részére eddig sem volt különösebben nagy hatással az, ha nem igényelhették vissza az áfát. Azokra a „vállalkozásokra” célzott, amelyeket eleve csalárd szándékkal hoztak létre: kifizetetlen számláikkal a hátuk mögött úgy tûnnek el a süllyesztõben, hogy soha semmit ne lehessen behajtani rajtuk. Ez sokkal súlyosabb probléma, mint az, hogy a talpon maradó vállalkozások a számláik kifizetése nélkül is visszaigényelhetik az áfát – jegyezte meg.
A szállítókon nem enyhül a nyomás
A másik oldal, hogy a szabály fordítottja továbbra is érvényben van: a szállítónak változatlanul be kell fizetnie az áfát azokra a számláira is, aminek az ellenértékét még nem kapta meg a vevõjétõl. Ez a szabály pedig valószínû, hogy hatályban marad, mert ha az államnak a jövõben vissza kell térítenie azt az áfát, amit a vevõ a ki nem fizetett számlák után visszaigényel, akkor a másik oldalon nem fog lemondani a szállítót terhelõ áfáról – valószínûsítette.
Ezen kívül az sem ad okot bizakodásra a vállalkozóknál, hogy bár a kormány tavaly márciusi programjában foglalkozott a kérdéssel, azóta mintha elfelejtkezett volna róla, hogy azt ígérte, nem kell majd a be nem érkezett bevételekre áfát fizetni. A Jobbik is hiába nyújtott be ez ügyben törvényjavaslatát tavaly nyáron, azt végül nem tárgyalta a parlament.
Tudják-e majd kontrollálni?
A visszaigénylésekkel kapcsolatban felmerül még az a kérdés, hogy amikor az adóhatóság a közeljövõben visszautalja az eddig visszatartott áfát, akkor a határidõbe (a törvényjavaslat szerint egymillió forint alatt 30 napja, egymillió forint felett 45 napja lesz erre) belefér-e majd egy kis kontroll. Például megnézik-e majd, hogy van-e tartozása az állam felé a visszaigénylõ cégnek, és azt levonják-e a visszautalásra kerülõ összegbõl. Bagyura András szerint nem ártana, ha a kockázatcsökkentés jegyében ezt ellenõriznék. A törvényjavaslat szerint egyébként az adóhatóság gyakorolhat visszatartási jogot a visszaigényelt összegre.
S persze az sem lenne jó, ha a jövõbeni visszaigényléseknél az elsüllyesztési céllal létrehozott, számláikat ki nem fizetõ cégek eltûnésük elõtt még az áfával is megtömhetnék a zsebüket. A kormány szándékai szerint a NAV a jövõben jobban fogja ellenõrizni a visszaigényléseket, s ezzel bizonyára csökkenthetõ lesz az ilyen esetek száma, de azért a veszély fennáll – jegyezte meg Bagyura András.
