Az állam azzal kedveskedik a hazai labdarúgást, kézi-, kosár és vízilabdát, valamint jégkorongot működtető sportszervezeteknek, hogy társasági adókedvezménnyel ösztönzi támogatásukat. Ha tehát egy nyereséges cég szívesen áldoz ezekre a sportokra, akkor kevesebb társasági adót kell befizetnie, ami komoly motiváló erő lehet. Főleg hogy nemcsak az adóalapot, hanem az adót is csökkenti a támogatás összege, s várhatóan az adminisztráció sem lesz bonyolult. Néhány dologra azért érdemes figyelniük a vállalkozóknak.
Mikor adhat támogatást a cég?
Mielőtt a vállalkozás megállapodna a támogatás átutalásáról, arról győződjön meg, hogy a sportszervezet honlapján közzétette-e a jóváhagyott sportfejlesztési programját, és megkapta-e a sportigazgatási szervtől vagy az országos sportági szakszövetségtől a „támogatási igazolást” – hívta fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers szakértője, Deák László. Enélkül ugyanis nem lehet neki a társasági adókedvezmény igénybevétele céljából támogatást adni. A támogatást a vállalkozásnak csak a támogatási igazolás kézhezvételét követően kell teljesíteni.
A sportszervezet akkor kaphatja meg az igazolást, ha a benyújtott sportfejlesztési programja (amiben tételesen meg kell adnia, milyen fejlesztéseket tervez, illetve milyen támogatásokra tartana igényt) pozitív elbírálásban részesült. Ez jogosítja fel a sportszervezeteket arra, hogy a vállalkozásokkal leszerződjenek a támogatásokra.
Az adminisztrációról
A sportszervezeteknél terjedelmes, szigorú szabályokhoz kötött az adminisztráció, aminek teljesítésére nagyon kell ügyelniük. A támogatást adó cégeket azonban felelősség ezzel kapcsolatban nem terheli.
A támogatást adó vállalkozásoknál nagyon egyszerű lesz az adókedvezmény érvényesítése. Ehhez csak a támogatási igazolást kell megőrizni és a támogatásról 8 napon belül értesíteni kell az állami adóhatóságot – jegyezte meg Deák László.
Mennyi támogatást lehet kapni?
A támogatási összeg kétszeresen is leírható: a társasági adó alapból és a társasági adóból is. Így attól függően, hogy az adott cég társasági adóalapja 500 millió forint alatt (nekik 10 százalék a társasági adó) vagy felett van (nekik a határt meghaladó összegre 19 százalék a társasági adó) akár 110 és 119 százalék közötti összeget kaphat vissza a támogató a látvány-csapatsport támogatásával. A társasági adó összegéből levonható adókedvezmény ugyanakkor legfeljebb a tárgyévi fizetendő adó 70 százalékáig vehető igénybe. A támogatási évében igénybe nem vett adókedvezmény összege azonban a következő három évben még érvényesíthető.
Kevés adminisztrációval jelentős megtakarítás érhető el tehát, ezért is érdemes Deák László szerint elgondolkodniuk a nyereséges vállalkozásoknak ezen a lehetőségen.
Érdemes előre egyeztetni
A szakértő arra hívta fel még a figyelmet, hogy mivel a sportszervezetnek engedélyeztetnie kell a támogatást, jó, ha minél előbb egymásra találnak a támogatókkal. Amelyik vállalkozás például adót szeretne optimalizálni, annak mindenképpen érdemes előre bebiztosítania magát, nehogy lecsússzon a lehetőségről. De amelyik cégvezetőnek egyszerűen csak szívügye egy sportág, az is gondolkodjon előre. Mert például hiába szeretné 150 millióval támogatni a városi fociklubot, ha az csak 120 millióra adhat ki igazolást.
Célszerű tehát nem az utolsó pillanatban, az adóbefizetés határideje előtt jelezni a szándékot és az összeget, hanem még azelőtt, hogy a sportszervezet benyújtaná a sportfejlesztési programját.
A sportszervezeteknek is jó, ha előre tudják, mennyire számíthatnak, mert úgy biztonságosabban tudják tervezni a fejlesztéseket.
Szelektálhatnak is
Az sem biztos, hogy egy sportszervezet számára optimális, ha a támogatója csak például az év végén akar utalni. Várható, hogy a sportszervezetek többsége ennél hamarabb szeretné elkezdeni a sportfejlesztési programját és leginkább előre egy összegben, de legalább havi részletekben lenne szüksége a támogatási összegre. Emiatt az sem kizárt, hogy súlyoznak majd a sportszervezetek a támogatók között – vetette fel Deák László.
Persze a vállalkozás részéről meg az a kérdés merülhet fel, hogy érdemes-e neki az év vége előtt utalnia. Hiszen a korábbi utalással lesz egy bizonyos mértékű alternatív finanszírozási költsége. S lehet, hogy emiatt ő választ más sportszervezetet, olyat, amelynek év végén is megfelel a támogatás.
Melyik oldalon lesz nagyobb igény?
Jelenleg megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy mi lesz több: a támogatásra igényt tartó sportszervezetek támogatható igénye, vagy a támogatást nyújtó vállalkozások ilyen célra szánt társasági adójának összege. A sportszervezetek részére egyértelműen biztatóak azok a hírek, amelyek szerint egyes cégek alig várják, hogy ilyen célra támogatást adhassanak, illetve adókedvezményt kapjanak. Másfelől egyes sportszervezetek aggódnak amiatt, hogy a támogatható csapatsportok igénye meg fogja haladni azt a társasági adó összeget, amit a támogatni szándékozó vállalkozások adhatnak, illetve amit erre a célra szánnak.
Hasonló adókedvezményt egyébként eddig is lehetett kapni, a filmgyártás vagy az előadó-művészet támogatásával. Innentől tehát már három cél konkurál egymással (mindhármat is támogathatja egy-egy cég).
A vállalkozásoknak azt kell tudniuk még, hogy szigorúan tilos a támogatási összeget szponzorációs céllal felhasználni vagy más ellenszolgáltatást kérni érte, az ezzel ellentétes megállapodás ugyanis semmis, így a támogatót sem jogosítja fel az adókedvezmény igénybevételére. Azonban az nem kizárt, hogy a támogatáson felül szponzoráljon is egy vállalkozás egy adott egyesületet, de erre csakis piaci alapon kerülhet sor (vagyis a támogató vállalkozás nem kaphat a támogatás miatt kedvezményt).
Mennyi támogatást kaphatnak a sportszervezetek?
A céltól függően változik a lehetséges maximális támogatás mértéke. Utánpótlás-fejlesztésre vagy versenyeztetésre például 90, beruházásra, beruházásra, felújításra, infrastruktúra-fejlesztésre 70, általános képzésre 60, személyi jellegű ráfordításra 50, és a szakosított képzésre 25 százalék vehető igénybe. A fennmaradó önrészt a sportszervezeteknek maguknak kell előteremteniük. Arra nincs korlát, hogy egy-egy sportszervezet mekkora összegű támogatást kaphasson. A kormányzati kommunikációban eddig az hangzott el, hogy mintegy húszmilliárd forintot szánnának erre a célra, vagyis társaságiadó-bevételekből ennyiről mondana le az állam.
