Az állami adóhatóság június 19-ig 1 millió 283 ezer magánszemély részére utalt vissza összesen 76 milliárd 11 millió forintot. Aki május 20-ig (vagyis időben) benyújtotta a bevallását, és eszerint visszajárt neki adó, annál június 20-án járt le a visszatérítésre nyitva álló 30 napos határidő. Aki viszont nem vallott időben, annak még ketyeg a 30 napja.
Az eddigi adatok szerint – tehát a bevallások többségének feldolgozása alapján – az adóhatóság kevesebb mint az esetek egy ezrelékében volt köteles kamatot fizetni. Vagyis a nagy többség időben kapta meg a neki visszajáró pénzt. Kamat ugyanis csak akkor jár, ha az adóhatóság kicsúszik a 30 napos határidőből.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) a késés minden napjára a jegybanki alapkamat (január óta 6 százalék) kétszeresének megfelelő kamatot fizet. Persze ha mi hibáztunk a bevallásnál, akkor ne számítsunk a kamatra.
mikor nem utal a nav?
A személyi jövedelemadó bevallásban megállapított túlfizetést az adóhatóság jellemzően akkor nem utalja ki, ha:
• az adóbevallás hibás,
• az adózónak más adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása van,
• a kiutalás előtt ellenőrizték az adózót, és megállapították, hogy visszaigénylésre nem jogosult (lásd még a legalsó keretesben), vagy
• az adózó a bevallásában nem rendelkezett az adó visszaigényléséről (ilyenkor a túlfizetés az adózó folyószámláján marad).
A kisebb hibákat ki is javítja egyébként a hivatal, de van, amikor ez csak adózó bevonásával lehetséges. A javításról mindkét esetben értesít a hatóság, az e-bevallót az ügyfélkapun keresztül, aki pedig papíron küldte be az elszámolást, azt levélben. Ilyenkor a 30 napot a javítás időpontjától kell számítani.
Tipikus hibák
Amit sok adózó elrontott a bevallásban:
• az első oldalon nem rendelkezett a visszaigényelt összeg sorsáról (visszakéri vagy a számlán hagyja?),
• a visszaigényléshez hibás bankszámlaszámot adott meg,
• nem írta alá a bevallást (még mindig ez a leggyakoribb hiba),
• rosszul számolt (ez csak a papíron beadott bevallásnál fordulhat elő, mert az e-bevallásnál jelez a program, ha hiba van)
• egyes kitöltött lapokat elfelejtett beküldeni,
• a bevallásban hibás adóazonosító jelet (vagy adószámot) írt (pl. a házastársa adószámát írta be a sajátja helyett).
Vissza is tarthatják
Az adóhatóság vissza is tarthatja a visszaigényelt szja-t, ha valamilyen köztartozásunk van, de akkor erről küld értesítést. Ha pedig a kiutalás előtt ellenőrzik a bevallásunkat, akkor ez a művelet mindig a megbízólevél átadásával kezdődik, és ha tévedtünk, írásos megállapítással zárul. Ha az adófolyószámlánkon pénz maradt, akkor azt átvezetési kérelemmel kérhetjük vissza.
A NAV arra is felhívta a figyelmünket, hogy a saját befizetéseink után jogosultak vagyunk az adónk bizonyos részéről az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, önsegélyező- vagy egészségpénztári, illetve a nyugdíj előtakarékossági számlánk javára rendelkezni. Ezt is csak akkor teljesítik, ha nincs köztartozásunk.
Mit tegyünk, ha nem jön a pénz?
A megkérdezett könyvelő tapasztalata szerint ha ügyfelei nem kaptak értesítést arról, hogy hibás a bevallásuk, akkor (ha pár nap késéssel is), de mindig megkapták a visszajáró adót. A pár nap késés abból is adódhat, ha pont az utolsó napon utal, vagy postáz a hivatal. Az utalásnál 1-2 nap, a postai kiküldésnél pedig akár egy hét is eltelhet, amíg megérkezik a pénz. Viszont ha egy hét után sem jön meg a várt summa, akkor azt javasolja a könyvelő, hogy az ügyfélszolgálatokon érdeklődjön az adózó, illetve menjen be személyesen a hivatalba (vagy meghatalmazottját kérje meg erre), s az adóbevallását se hagyja otthon.
A NAV is ezt tanácsolja. Nem árt tudni még, hogy telefonon csak akkor ad információt az adóhatóság, ha az Ügyintéző Contact Centert használjuk (06-40-20-21-22). Ennek feltétele, az előzetes regisztráció (UK30 jelű nyomtatványon) és az akkor kapott 8 jegyű azonosító PIN szám meg persze az adószám megadása.
jogosulatlan visszaigénylők
A Közép-magyarországi régióban hétfőig 2 250 szja-vizsgálatot végzett az adóhatóság, melyek 50 százalékában nem volt jogos a visszaigénylés. Ezzel 142 millió forint szja jogosulatlan kiutalását akadályozta meg a revízió. Az ellenőrzések többsége befejeződött a benyújtást követő 30 napon belül, így emiatt ritkán késett a kiutalás.
A hatóság szerint a leggyakrabban a következő hibákat követték el a jogosulatlan igénylők:
• rosszul összesítették az adóalapjaikat, illetve a levont adóelőlegeiket,
• tévedtek az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelemnél, vagyis nem megfelelően végezték el a szuperbruttósítást,
• nem fizették vissza a megszüntetett élet-, illetve nyugdíjbiztosításra a korábban igénybe vett adókedvezményt,
• jogosulatlanul vették igénybe a lakáscélú hitel törlesztése után járó adókedvezményt (vagy azért, mert tévesen határozták meg a rájuk vonatkozó jövedelem-, illetve időkorlátot, vagy mert ugyanarra a hitelre több adóstárs is érvényesítette a kedvezményt),
• nem vallották be az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő nyugdíjat,
• elmulasztották a tőzsdei ügyletekből származó veszteségek adóévek közötti elszámolását,
• elfelejtkeztek a 2010-ben kapott végkielégítések évek közötti megosztásáról.
