A bérmonitoring bizottság elnöke, a fideszes Rogán Antal párttársaival, Koszorús Lászlóval, Kara Ákossal, Balla Mihállyal és Ágh Péterrel, valamint a KDNP-s Pálffy Istvánnal közösen jegyzi azt a javaslatot, amellyel ösztönöznék, hogy – hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz -, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző évihez képest.
Az előterjesztés szerint az, aki a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést nem hajtja végre, a jövőben rendezetlen munkaügyi kapcsolattal rendelkező munkáltatónak számítana, azaz például nem indulhatna közbeszerzési eljáráson, nem kapna támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból, felkerül a munkaügyi hatóság honlapjára két évre és elesne különböző kedvezményektől.
Rogán Antal már akkor jelezte, hogy szükség lesz egy ilyen jogszabályra, amikor átadta a miniszterelnöknek az általa vezetett bérmonitoring bizottság jelentéstervezetét. A testület szerint a közszférában mára gyakorlatilag mindenhol megtörtént a nettó bérek kiegészítése, így a kincstári szférában, vagyis az állami foglalkoztatottak esetében, valamint az állami és az önkormányzati vállalatok körében is.
A politikus akkor azt mondta, a versenyszférában mintegy 50 százalékban valósult meg a bérek növekedése. Ez alapvetően azokat a cégeket jelenti, amelyek hozzájutottak a nyereségadó-kedvezményhez. “A kisebb vállalkozások körében van lényegesen nagyobb óvatosság” az előző évhez képest. Rogán akkor úgy vélte: elképzelhető, hogy “pozitív ösztönzőként” a jövőben a béremelésekre juttatott összegek tb-kedvezményben részesüljenek az adott tárgyévben. A tervek szerint így 2012-től a bruttó 300 ezer forint alatti kereseti kategóriában ha egy cég a nettó bér megőrzéséhez szükséges emelést hajt végre, akkor arra a bérnövelésre nem kellene a tárgyévben járulékot fizetnie, csupán személyi jövedelemadót. Ez a vállalkozások esetében a közterhek körülbelül egyharmadának az elengedését jelentené a béremelkedéseknél.
A gazdasági bizottság támogatta
A kormánypártok támogatásával általános vitára alkalmasnak minősítette a Parlament gazdasági bizottsága hétfőn a javaslatot. Rogán Antal azzal indokolta az előterjesztést, hogy az a cég, amely nem akar indulni közbeszerzésen, és nem tart igényt támogatásra, figyelmen kívül hagyhatja a törvényt.
Volner János (Jobbik) bizottsági alelnök a piaci logikával ellentétesnek nevezte a törvényjavaslatot, mivel nem biztos, hogy a cégek kitermelik a kompenzáció fedezetét. A kötelezés okát abban jelölte meg, hogy az egykulcsos szja miatt a költségvetésből 500 milliárd forint esett ki, a bércsökkenést pedig a kormány a kis- és közepes vállalkozásokkal akarja megfizettetni. Ez azért érdekes, mivel amúgy a kormány deklarált célja ezek támogatása.
Kovács Tibor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat szövegében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) folytatott konzultáció után határozza meg rendeletben az elvárt munkabéremelést. Ugyanakkor a parlament most tárgyalja az OÉT megszüntetését.
Rogán Antal a munkaadók felmérésére hivatkozott: 40-45 milliárd forintba kerül nekik a bérkompenzáció, ugyanakkor a nyereségadó és az adminisztráció csökkentésével ettől több pénz marad náluk.
VOSZ: elbocsátásokat és feketemunkát szülhet a javaslat
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az fn.hu-nak elmondta: munkáltatóként nagyon nem tartják szerencsésnek a „bérkommandós” politikusok javaslatát. Nem érti, hogy az üzleti szféra ügyeibe hogyan szólhat bele az állam, amikor nem munkaadó, és nem is tulajdonos. „Sérti a vállalkozások autonómiáját” – tette hozzá. A tervezet kiveszi a munkaadó kezéből azt a lehetőséget, hogy ő maga döntse el, kinek a bérét emeli. A fizetésemelés sok cégnél differenciáló, ösztönző eszköz volt eddig.
Ha egy veszteséges vállalkozás – jogkövető magatartással – valahogy „kigazdálkodja” a béremelést, akkor könnyen lehet, hogy veszélybe kerül a működése – vélekedett a VOSZ főtitkára. Hiszen senki sem akar a munkaügyi felügyelet feketelistájára kerülni. A kompenzáció mértékét ráadásul rendeletben határozzák meg, ebbe tehát nem is lesz beleszólási joga a munkaadóknak.
A főtitkár szerint azt is bele kellett volna foglalni a szövegbe, hogy a vállalkozásokat a profit, jövedelmezőség alapján sorolják csoportokba, és azok, amelyek veszteségesek, könnyítést kapjanak. Ám azzal, hogy a közbeszerzési eljárásból és az állami pályázatok alapján járó támogatásokból is kizárják őket, ha nem tudnak bért emelni. Ezzel könnyen ellehetetleníthetnek sok munkaadót.
A kikényszerített bérfejlesztés következménye elbocsátáshullám lehet, nőhet a feketemunka, illetve egyre több embert alkalmazhatnak majd a cégek színlelt szerződéssel (megbízási szerződéssel vagy alvállalkozóként) – ecsetelte a lehetséges forgatókönyveket Dávid Ferenc.
Annyi könnyítés szerepel a tervezetben, hogy az a cég, amely be tudja bizonyítani, hogy nem képes az összes dolgozó bérét emelni, kiválaszthatja az embereinek a kétharmadát, és így csak nekik emeli a fizetését. De hogyan fogja ezt egy munkáltató kommunikálni azok felé, akiknek nem tudta felemelni a bérét? Mi alapján fog válogatni a dolgozók közül? És hogyan maradnak lojálisak a céghez azok az emberek, akiknek nem nőtt a bére? – kérdezte felháborodva a főtitkár.
Nem lesz bírságalap, de súlyosbító körülmény
A törvényjavaslat új hatásköri szabályokat delegál a munkaügyi ellenőrzésekhez – mondta Máriás Attila, a BDO munkaügyi szaktanácsadója. A jövőben minden egyes munkaügyi ellenőrzés során, hivatalból le kell majd folytatni azt a vizsgálatot is, hogy egy cégnél milyen mértékű béremelés volt. Ha az ellenőrzés során megállapítja a hatóság, hogy nem történt meg a kompenzáció, akkor a határozatot hoz.
Jó hír, hogy önmagában a kompenzáció elmulasztása nem lesz bírságalap, viszont egyéb munkaügyi szabálytalanságok esetén súlyosbító tényezőként veszik azt figyelembe. A jogkövetkezmények szigorát jelzi az is, hogy azok a cégek, ahol ez megállapításra kerül – a rendezett munkaügyi kapcsolatok analógiája alapján – a közbeszerzésektől is elbúcsúzhatnak. Valószínűleg ez utóbbinak lesz igen komoly visszatartó hatása, hiszen ma kevés hazai cég engedheti meg magának, hogy évekre kizárja magát az állami forrásokból – tette hozzá a szakember.
Ha a szabályozást elfogadják, annak két fontos, előre látható következménye lesz. Az egyik, hogy jó eséllyel megszaporodnak azok a panaszbejelentések, melyek az érintettek adóváltozással kapcsolatos bérkompenzációját hiányolják. Erre eddig azért nem volt példa, mert nem volt hatóság, amely hatáskörrel rendelkezett volna – mutatott rá a szakember. A másik következmény, hogy bizonyos szektorok munkáltatói munkakörök összevonásával, tehát pozíciók, munkahelyek megszüntetésével tudják majd a plusz költségekkel is járó kötelezettségeiket teljesíteni.
