Egyszerre két krízis rázta meg a sajtót az elmúlt években: a gazdasági válság és a nyomtatott lapok haldoklása az internet térhódítása miatt. Fel fognak még támadni a papíralapú újságok?
Veszélyes lenne általánosítani. Vannak erős és gyenge márkaértékkel bíró lapok, ezekre különböző sors vár. A glossy magazinok (igényes képes magazinok) piacán a legértékesebb márkáink olvasottsága például folyamatosan nő, és a luxusszegmens hirdetői számára is izgalmasak. Egészen más a tömegtermékek, napilapok piaca. Ott mások a hirdetők, és könnyen lehet, hogy rövidesen új hirdetési utak után fognak nézni, de az ördög ott is a részletekben rejlik. A különleges termékek egészen biztosan átvészelik majd a válságot. Egyáltalán nem gondolom, hogy a nyomtatott magazin úgy általában véve meg fog halni.
Ez megnyugtató. Viszont az egész sajtó küzd a problémával, hogy az olvadó olvasottságú nyomtatott újság üzletileg már nem, az online pedig még nem elég jövedelmező. Gondolja, hogy a jövőben fizetni fogunk majd az internetes tartalomért?
Ez a millió dolláros kérdés. Egészen biztos vagyok benne, hogy eljön ez az idő. Az egész szektor keményen dolgozik azon, hogy megteremtse a digitális termékek jogi környezetét és a fizetési modellek rendszerét. Szégyen lenne, ha az olvasók vagy a netes játékosok a jövőben is ingyen várnák tőlünk a minőségi tartalmakat. Ha nagyon kevés pénzt is kérünk, a teljes ingyenességhez képest az is a gondolkodásmód alapvető változását jelenti. Egyébként vannak jó példák is. Koronaékszerünknek, a Helsingin Sanomatnak jól működő kombinált előfizetési rendszere van, mintegy 100 ezer előfizető további néhány euróért hozzáfér a digitális tartalomhoz is. Egyébként én sem tudom még – ahogy senki más sem -, hogy mi lesz a helyes üzleti modell. A kiadóknak maguknak kell formálnunk a piacot.
“Még senki sem tudja, hogy mi lesz a helyes üzleti modell” Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Mit gondol a táblagépek forradalmáról? Hogy lehet pénzt keresni egy iPades magazinból?
Fogalmam sincs. Erre egyelőre nem jöttek rá a kiadók. Egy biztos, ha pusztán lefordítjuk egy magazin tartalmát táblagépre, az az olvasónak nem ad új élményt. Egy táblagépes újságnak erősebb élményt kell nyújtania, mint a nyomtatott vagy az online verziónak. Most formálódik, mik azok az extra funkciók, amelyekkel vonzóvá tehetjük ezeket a kiadványokat. Olyan piacon, mint Magyarország, vagy Finnország, legalább 15 ezer táblagép szükséges az áttöréshez, de ez sem kritikus tömeg. Most az is mellékes, hogy alkalmazásonként 1 vagy 5 eurót keresünk meg, ebben egyelőre nincs nagy üzlet.
Ez csak a kezdet…
Igen, de ez egyelőre nagyon kevés.
Akkor marad az e-kereskedelem, mint új üzletág? Úgy látom, szinte mindegyik nagy lapkiadó egyre nagyobb figyelmet fordít erre. Stabilabb üzlet, mint a média?
Az e-kereskedelem a szivárvány alján található arannyal teli bödön. A potenciális online vásárlók száma ugyanis sokkal nagyobb, mint a médiafogyasztóké, de hiba azt gondolni, hogy ez oldja meg a média összes problémáját. Viszont kiváló üzleti lehetőség. Olvasóink sok időt töltenek el az oldalainkon, amivel elvileg megismerhetjük a gondolkodásmódjukat, így meg tudjuk majd érteni, mi motiválja őket döntéseikben a vásárláskor. Ezzel célzott fogyasztóink lesznek, akik értékesek a hirdetőket hozó médiaügynökségek számára. Egyelőre azonban ez is kísérleti terület.
A Sanoma első negyedéves adatai szerint a közép-európai régió és Oroszország teljesített a legjobban a csoporton belül. Miért tudtuk lekörözni a fejlettebb nyugati piacokat?
Jó csapatok vannak ezekben az országokban. A siker másik része a körülményekből adódik. Ezekből a referencia számokból könnyű volt fejlődni.
Az alacsony bázisadatok tehetnek róla?
Igen, de azért tiszteletre méltó ez a növekedés. A gazdaság pedig kezd feléledni, ennek már érezzük jótékony hatásait. Azt várom, hogy a keleti régió bevételt és profitot tekintve is újra gyorsabban növekszik majd a többi piacnál, de talán nem olyan hatalmas mértékben, mint korábban.
“Tiszteletben tartjuk az orosz játékszabályokat” Fotó: Neményi Márton / fn.hu
A versenytársak félni szoktak Oroszországtól, azt szokták mondani, hogy veszélyes ország. A Sanomának több napilapja, gazdasági lapja van Oroszországban. Mik a tapasztalatok, tényleg veszélyes ez a piac?
Milyen szempontból veszélyes?
Politikai befolyás szempontjából. Természetesen nem a Cosmopolitanra és a Harper’s Bazaarra gondolok.
A szeriőz szegmensben nincsenek stratégiai pozícióink. Az érthető, hogy egy televízió – akár a nemzeti televízió – szigorúan ellenőrzött és szabályozott, de úgy gondolom, hogy a Sanoma elismert vállalat, mi pedig tiszteletben tartjuk az orosz játékszabályokat és felelősen viselkedünk. Jó hely Oroszország. Növekszik a gazdaság, erős ország, rengeteg lehetőséggel, szép jövő vár ott ránk.
Kínai terjeszkedés várható?
Nagyon át kell gondolnunk, hogyan tudnánk hídfőállásokat kiépíteni a BRIC országokban, például Kínában és Indiában. Akár csak a tanulás szintjén. Ki kell kísérleteznünk, mi az az elfogadható volumen, melynek még menedzselni tudjuk a kockázatait. Néhány országba egyszerűen túl drága a belépőjegy, meg kell találnunk hozzá a megfelelő beszállási pontot, és a jó partnereket. Viszont csalódott lennék, ha 5 éven belül nem lennénk jelen valamilyen formában ezeken a piacokon.
Ön januártól áll a cég élén, azelőtt egészen más szektorban dolgozott, korábbi munkahelye, a Fazer egy élelmiszeripari konszern. Nem volt újságíró. Mi vonzotta a médiába? A pénzügyi kihívások, vagy hogy egy gyorsan formálódó szektort alakíthat?
Mindkettő egyszerre. Nagyon szerettem a Fazernél dolgozni, de a média lényegében ugyanúgy fogyasztási cikkeket állít elő, és itt is vannak erős, nagy tradícióval bíró termékek. A Sanoma csoport vonzó, a finn gazdaság egyik koronaékszere és a média iparág is izgalmas, képes orientálni az embereket. És végül izgalmasak azok a kihívások, amelyek éppen átalakítják a médiaipart. Komoly szellemi erőpróba nekem és az egész vállalatnak is.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Van a Sanomának bármilyen célja amögött, hogy profitot termeljen? Például valamilyen közszolgálatot ellátni vagy fenntartani veszteséges, de minőségi, objektív és az adott piacon fontos magazinokat, hetilapokat?
A céges társadalmi felelősségvállalás nagyon fontos, és van néhány olyan kiadványunk is, melyek veszteségesek, de fontos társadalmi üzenetet hordoznak. Viszont a Sanoma csoport végtére is egy üzlet. Minden egységnek, minden országban és minden terméknek muszáj igazolnia…
…Profitot kell termelnie.
Így van, profitot kell termelnie. Azt hiszem veszélyes, ha túl sokat gondolkozunk egyéb missziókon.
Ez luxus a jelenlegi piacon?
Igen. Persze sok mindenre adakozunk a balti tengeri vízi mentéstől kezdve a nonprofit médiaiskola működtetéséig, de ezeknek mind csak az üzlet után szabad következniük.
A Sanoma Media Budapest Zrt. az fn.hu tulajdonosa.
Harri-Pekka Kaukonen
A 47 éves pénzügyi szakember 2011 január 1-től a 20 országban jelen lévő, többek között az fn.hu-t is tulajdonló finn Sanoma Media elnök-vezérigazgatója. 2003 és 2010 között a Fazer élelmiszeripari konszernnél töltött be különböző pozíciókat, vezette a cég orosz divízióját, végül ügyvezető alelnökként hagyta ott a vállalatot a Sanoma Media kedvéért. Karrierjét 1992-ben a McKinsey & Company nemzetközi tanácsadó cégnél kezdte, az utolsó években a vállalat partnere volt. Kaukonen az Evli Bank igazgatóságának elnökhelyettese is.
