Üzleti tippek

Fércmű az új közbeszerzési törvény

admin
admin

2011. 05. 31. 18:01

Szokatlan lazaságra adna engedélyt az új üzbeszerzési törvény az egyedi eljárásrend bevezetésével. Ezzel a pályázatok kétharmadánál tenné lehetővé, hogy az ajánlatkérő maga alakítsa ki a feltételeket. Nem esik szó az ellenőrzésről, nem világos, hogy milyen esetben fizethet majd közvetlenül az alvállalkozónak a megrendelő, vagy hogy mely ajánlattevőket zárhatja ki a kormány. A véleményezésre pedig alig hagytak időt.

Mindössze egy hetet adott a véleményezésre (ami szerdán reggel jár le) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az új közbeszerzési törvényhez, s nem kizárt, hogy még a héten a parlament elé kerül a tervezet. Rapid tempó, formális érdekegyeztetés. A Transparency International (TI) keddi tájékoztatóján és vitafórumán (főleg a korrupciót szem előtt tartva) számos észrevétel volt a tervezethez.

Feleannyi paragrafusból áll, mint a mostani törvény, tehát egyszerűbb lesz. Jó pár kulcsfontosságú területtel viszont nem foglalkozik, ezeket majd külön jogszabályokból bogarászhatják össze az érdekeltek. Vagyis az alkalmazás mégsem lesz egyszerűbb.

A tervezetben alig van szó például az ellenőrzésről. Az fn.hu felvetésére, hogy vajon mi lesz az április elsejétől bevezetett totális minisztériumi kontrollal, a meghívott szakértők nem tudtak választ adni. A tervezetben ugyanis erről nincs szó.

Nem foglalkozik a tervezet az e-közbeszerzés általánossá tételével sem, pedig eddig úgy tűnt, ebben a kérdésben lépni kíván a kormány – jegyezte meg a Transparency International üzleti programjainak vezetője, Tausz Péter.

A rugalmasság jegyében született változások közül nem egy túlzásokba esik, emiatt nem hogy csökkenne, hanem nőhet a korrupció veszélye a szervezet szerint. Ide tartozik, hogy az úgynevezett „egyedi eljárásrendben” az ajánlatkérő szabadon alakíthatná majd, hogyan folytatja le az eljárást. A TI ebben komoly kockázatot lát, különösen hogy ide tartozik az meghirdetett közbeszerzések több mint hetven százaléka.

A házon belüli szerződések időtartamát a korábbi 1, majd 3 évről 5 évre tolnák ki. A TI nem támogatja, hogy a jövőben nem kell majd nyilvánosságra hozni ezeket a szerződéseket és hatástanulmányt sem kell készíteni az ajánlatkérés előtt.

A szerződésmódosítás is rugalmasabb lesz, de nem egyértelmű, mikor kizárt a módosítás.

Lehetőség lesz arra, hogy már az ajánlatok felbontása előtt kiderüljön, mennyi pénze van a beszerzésre az ajánlatkérőnek. Tausz Péter szerint ebben az a kockázatos, hogy megismételt eljárásnál előre tudhatják az ajánlattevők, milyen árat lőjenek be a nyeréshez.

Az összeférhetetlenséget is újraértelmezték. Az nem vehet részt majd az ajánlattételben, akinek pártatlansága, tárgyilagossága nem biztosított, vagy akinek részvétele a tisztességes eljárást veszélyezteti. A TI szerint ennek az lehet a következménye, hogy mindenki bevon különböző embereket az előkészítésbe, aztán majd kivárják, hogy a döntőbizottság hogyan ítéli meg ezeket a döntéseket. Ennél objektívebben kellene ezt a szabályt rögzíteni – jegyezte meg Tausz Péter.

A korrupció visszaszorítása jegyében az ajánlatkérő az irreálisan alacsony ár kiszűréséhez nemcsak az érintett ajánlatkérőtől kérhet be majd adatokat, hanem a többiektől is. A TI szerint ez a szabály veszélyezteti az üzleti titok védelmét.

A tervezet segítené a kkv-k részvételét a közbeszerzésben, amely támogatható szándék. Viszont az a kérdés a TI szerint, hogy mi a fontosabb. A közpénzek takarékos elköltése, a kkv-k helyzetbe hozása, a zöldülés, vagy egyéb szempont. Németh Anita, ügyvéd, egyetemi oktató szerint nem mindegy az sem, hogy már az eljárás esetén részesítik előnyben kkv-kat, vagy csak a bírálati szakaszban.

A kormány a jövőben előírhatja, hogy kizárja azokat az ajánlattevőket, akiknek nem kell nemzeti elbánást biztosítani (például a kínai termékeket). A probléma nem is ezzel van a TI szerint, hanem azzal, hogy nem lehet tudni a kormány mi alapján fog kizárni szereplőket.

Az alvállalkozásoknál megszűnik az erőforrást nyújtó szervezet fogalma. A 25 százalék feletti alvállalkozókat pedig közös ajánlattevőnek minősülnek, és egyetemleges felelősség terheli majd őket. Ez beláthatatlan kockázatot jelent a TI szerint, és a szerződési szabadságot is veszélyezteti. A tervezet nem vállalkozott viszont arra, hogy korlátozza az alvállalkozói szintek számát, amire pedig lenne igény.

A lánctartozások megszüntetésére is született új megoldás: bizonyos esetekben az alvállalkozónak közvetlenül fizetne a megrendelő. Ennek feltehetőleg örülnek majd az alvállalkozók. Csak az a baj, hogy egyelőre nem derül ki, milyen körülmények között lesz erre lehetőség.

Benne maradt a törvényben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehetősége, ami azt jelenti, hogy 25 milliós értékhatár alatt (építési beruházásoknál 150 millió forint alatt) nem kötelező meghirdetni a beszerzést, elég három ajánlatot bekérni, és közülük választani. A TI szerint a nyilvánosság kizárása miatt ez egy olyan kiskapu, amit be kellett volna zárni. Perczel Zsófia ügyvéd, közbeszerzési szakértő szerint tisztább helyzetet teremtene, ha azt mondanák, hogy ilyen értékhatár alatt nem kell közbeszerzés.

Szintén maradt a szabály, hogy az ajánlatkérő kizárhatja a kkv-k részvétele érdekében a nagyobb ajánlattevőket. Árubeszerzésnél a 100 milliós árbevétel feletti (építési beruházásnál egymilliárd feletti) cégeket. Ez a szabály a TI szerint erősen versenykorlátozó, és nem biztosak abban, hogy ilyen módon kell előnyt biztosítani a kisebb cégeknek.

Nem világos a tervezetből, hogy milyen intézményt képzel el a közbeszerzés mögé a kormány. Korábban felmerült, hogy egy maga alá rendelt hatóságot állítana fel. A Közbeszerzési Tanács jogi főosztályát képviselő Kovács László szerint az NFM támogatja, hogy megmaradjanak, s továbbra is függetlenek legyenek, a Közbeszerzési Döntőbizottsággal együtt.

Adós maradt a tervezet annak leírásával is, hogy milyen szabályok szerint kell majd az ajánlattevőknek közzétenni a közbeszerzések adatait. A TI szerint a civil kontroll miatt fontos lenne, hogy az ajánlattevők a jövőben is kirakják a honlapjukra a közbeszerzéseikkel kapcsolatos információkat. A Budapest Corvinus Egyetem oktatója, Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő, viszont nem ragaszkodna ehhez, legfeljebb szűkített tartalommal. Egyetértés volt viszont abban, hogy végre létre kellene hozni azt az egységes, kereshető adatbázist, amelybe minden ajánlattevő feltölthetné saját szerződései jellemzőit. Kovács László elmondta: az adatbázis év végére készülhet el.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.