Nehéz küzdelem volt – mondta a miniszterelnök az egyéves tárgyalássorozatról. A Szurgutnyeftegaz 21,2 százalékos Mol-pakettjének visszaszerzése már jó ideje napirenden volt a kormánynál, ám Fellegi Tamás, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium többször is cáfolta, hogy tárgyalnának az orosz céggel a részvények megvásárlásáról. Csupán annyit ismert el a miniszter, hogy két hónappal ezelőtt, az orosz-magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottság hatodik ülésén a magyar vállalat jövője is szóba került.
Korábban szó volt arról is, hogy a piacról finanszíroznák a vásárlást, majd felmerült, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) szerezheti meg a Mol-pakettet, és sokan tippeltek volna arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésével az állam rendelkezésére álló pénz segítségével oldódik meg az ügylet pénzügyi háttere. Fellegi Tamás azonban rendkívüli délutáni sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy az IMF-től még korábban lehívott, ám fel nem használt 3,3 milliárd eurós részből fizetik ki a részvénycsomagot. Az augusztus 31-ig lezajló tranzakcióhoz módosítani kell a költségvetési törvényt, amit a parlamentnek is meg kell erősítenie. A magyar államnak 1998 óta nem volt ilyen nagy tulajdoni hányada a magyar olajvállalatban.
Megnyugtató megoldás
A korábbi riadalmak megszűntek, a Mol minden érintettje számára megnyugtató megoldás született” – kezdte beszédét a rendkívüli sajtótájékoztatón Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a 21,2 százalékos részvénycsomagért 1,88 milliárd eurót, azaz valamivel több mint 500 milliárd forintot fizetett az állam, ez 21 300 forintos árfolyamnak felel meg. Délután, röviddel egy óra után a Mol kérésére egyébként felfüggesztették a részvények kereskedését a bejelentésre való tekintettel, előtte a Mol 23 310 forinton állt. Az államnak egyébként összesen 23,6 százaléka van, mivel a magánnyugdíjpénztáraktól is szert tett 2,4 százaléknyi Mol-papírra. (Hazai intézményi és magánbefektetők kezében így összesen alig 6 százalék maradt.) A részvénycsomag egy később kijelölendő állami vállalathoz kerül majd – jelezte Fellegi. Valószínűleg az MFB vagy az MVM lehet a befutó.
A jelenlegi tulajdonosi szerkezet. Forrás: fn.hu
„A vásárlással az állam támogatja a Mol stratégiáját és támogatja a menedzsmentet” – nyilatkozta a miniszter, Hernádi Zsolt pedig kifejtette, hogy az Európai Unióban bevett gyakorlat, hogy stratégiai energiacégekben az állam tulajdonnal rendelkezik, ebben pedig véleményazonosság van közte és Fellegi Tamás között. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az állam növelni kívánja tulajdonosi szerepét a stratégiai vállalatokban, a tranzakcióval pedig elhárult a legnagyobb akadály Oroszország és Magyarország között, hogy a kétoldalú kapcsolataikat továbbfejlesszék. Fellegi kifejtette, hogy korábban ugyan szó volt arról, hogy a két ország ügyeit csomagban tárgyalják meg, de végül erre nem került sor, a Szurgut ügyét külön tárgyalták, és nem adtak cserébe semmit. „Tiszta ügyletről van szó a két cég között, piaci árat fizettünk” – válaszolt Fellegi Tamás az egyik újságírói kérdésre.
A leggazdagabb orosz
Az egyik leggazdagabb orosz vállalat alig több mint 2 évig tartotta meg az osztrák OMV-től vásárolt 21,2 százalékos Mol-pakettjét. 2009 március végén 1,4 milliárd euróért vették meg a magyar olajvállalat több mint ötödét, a részvénykönyvbe pedig soha nem jegyezték be, mivel az orosz cég nem felelt meg az alapszabály több feltételének, többek között nem volt hajlandó felfedni tulajdonosi szerkezetét. A Szurgutnyeftegaz eljárást is indított a vétel után a Mol ellen, azért, mert nem tudott élni részvényesi jogaival, a pert azonban a Fővárosi Bíróságnál tavaly novemberben jogerősen elvesztette.
