Üzleti tippek

Bombaüzletet csinált az állam

A kormány kevéssé ortodox gazdaságpolitikájába illeszkedik, hogy az eddig szavak szintjén kiutált IMF hiteléből vásárolt Mol-részvényeket. Elemzők szerint a kabinet kitűnő üzletet csinált: a Mol-papírok árfolyama emelkedhet, és a cég osztalékként is sokat fizethet a büdzsébe.

Jót tesz a Mol-papírok árfolyamának, hogy az állam megvásárolja a Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos Mol-pakettjét – nyilatkozta az fn.hu-nak Herczenik Ákos.

Nő a mozgástér

Eddig az ellenséges felvásárlónak tekintett orosz céggel szemben a részvények 46 százalékát tudhatta a háta mögött a Mol menedzsmentje; ez az arány patthelyzetet jelentett – magyarázta a Raiffeisen elemzője. Most az állam csaknem blokkoló kisebbséghez, azaz 25 százaléknyi részesedéshez jutott a nemzeti olajtársaságban, miután a most visszavásárolt 21,2 százalék mellett a magánpénztárak 2,4 százaléknyi Mol-részesedése is az államé. Mindez azt jelenti, hogy az olajcég ellenséges felvásárlása értelmetlenné vált, így az eddigi 46 százaléknyi „baráti tulajdonrész” csökkenthető, sőt csökkentendő. Növelhető belőle a tőzsdén forgó Mol-részvények mennyisége (a közkézhányad), sor kerülhet részvénybevonásra, sőt az olajcég saját részvényeivel finanszírozhat további felvásárlásokat. Mindez növeli a cég lehetőségeit, a menedzsment mozgásterét, így jó hatással lehet a részvények árfolyamára is – mondta az elemző.

Az MVM jó tipp, de várjuk ki a végét – mondta Herczenik Ákos arra a kérdésünkre, hogy vajon melyik állami cég kaphatja meg a Mol-pakettet.

Most akkor szeretjük az IMF-et?

A kormány eddig gazdasági szabadságharcot folytatott az IMF ellen, most pedig a nemzetközi szervezet hiteléből olajcéget vásárolt – vetettük fel egy neve elhallgatását kérő makroelemzőnek. Láttunk már sok fordulatot ettől a kormánytól – válaszolt forrásunk, aki különösnek tartja azt is, hogy míg az IMF Görögországban radikális privatizációt sürget, addig Magyarországon hitelt nyújt az államnak egy olajcég meghatározó részének megvásárlására.

Az ügyletnek egyébként idén devizapiaci hatása nincs, az összeg forintpiacon nem jelenik meg, mert az IMF-hitel devizáját adja tovább az állam az orosz cégnek. Jövőre viszont lehet, mert a nemzetközi szervezet kölcsöne nem kerül „érintetlenül” vissza a feladóhoz, hanem helyette állampapír kibocsátásra lesz szükség, ami elvileg növeli az államadósságot.

Azért csak elvileg, mert a Mol-részvények megvásárlása bombaüzlet, olyannyira, hogy nemcsak a kölcsön visszafizetésével nem lehet gond, de az állam az olajcég esetleges osztalékából komoly összegekhez juthat – mondta a közgazdász.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik