A feljelentés szerint a felügyelet piaci manipuláció és csalás bűncselekményének gyanúja miatt kezdeményezett eljárást.
A Mol az MTI érdeklődésére nem kommentálta az ügyet.
A horvát felügyelet szűkszavú közleményében az áll, hogy az általa megfogalmazott “piaci manipuláció bűncselekménye” egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezzel együtt a HANFA “az üzleti tranzakciók” során elkövetett csalás gyanúja miatt is feljelentést tett, ami egytől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel jár.
Az első csapás: felfüggesztés
A HANFA hétfő reggel újból, ezúttal már időkorlát meghatározása nélkül hosszabbította meg ismételten az INA részvények kereskedési tilalmát a zágrábi tőzsdén. A börze honlapján megjelent közlemény szerint a már április 28-a óta hetente meghosszabbított kereskedési tilalom addig tart, míg a HANFA másképp nem dönt.
A HANFA lépése tulajdonképpen senkinek sem nagy meglepetés az előzmények ismeretében. A horvát pénzügyi felügyelet ugyanis december közepe óta – mikor a Mol az akkori záróárnál 60 százalékkal magasabb áron vételi ajánlatot tett a közkézhányadon lévő INA-részvényekre -, rendszeresen, általában 1-2 hétre felfüggeszti az INA papírok kereskedését. Április 28-a óta gyakorlatilag folyamatosan, hétről-hétre hosszabbítja meg, most pedig hosszabb távra, időkorlát meghatározása nélkül függesztette fel.
Mol vs. horvát felügyelet: sokadik fejezet
A HANFA a múlt héten már nyíltan tőzsdei manipulációval vádolta meg az INA legnagyobb részvényesét, a Molt, mert szerinte az a tavaly decemberi nyilvános vételi ajánlatával és a később a médián keresztül terjesztett információival “hamis és félrevezető” jelzéseket adott, hogy megszerezze az INA részvényeinek többségét. A felügyelet azt közölte, hogy a tavaly decemberi nyilvános ajánlattételi felhívással a korábbi ajánlattételi áron akart értékpapírokhoz jutni, miközben “titokban” igyekezett megszerezni a papírok több mint 50 százalékát.
Decemberben azonban, mint később kiderült, a horvát nyugdíjpénztárak vásároltak mintegy 3 százaléknyi részvényt, a Mol által ajánlott összegnél jóval drágábban. December 15-én a Mol bejelentette, hogy szerintük spekulációs szándékokat szolgált a részvények drágulása, tehát valószínűsíthető, hogy szervezett ellenakció történt. A válasz nem maradt el; a felügyelet megfeddte a Molt, mivel szerinte a szóvivő megalapozatlan kijelentései alkalmasak a részvénypiac szereplőinek befolyásolására, és a HANFA független és törvényes működésébe való beavatkozásnak tekinthetők.
Ellentétes értelmezés
A HANFA szerint a Mol nem növelheti a meglévő részesedését az INA-ban, különösen akkor nem, ha ezt rejtőzködve teszi. A Mol eleve tagadja azt a horvát sejtetést, hogy hátsó kapun keresztül maga vásárolja a papírokat, viszont álláspontja szerint a részesedés növelése nem lenne szabálytalan. Ugyanis semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a Mol további INA-papírokat vegyen és megszerezze a vállalat többségi tulajdonrészét. A Mol az utóbbi időben élt is a lehetőséggel, és ahogy a HANFA-nak küldött levelében a múlt héten közölte, négy ügylet keretében összesen 21.009 INA részvényt (több mint 3 milliárd forint értékben) vásárolt professzionális brókereken keresztül OTC-n vagy a Zágrábi Értéktőzsdén. Minden tranzakció a piaci árakkal összhangban történt, és minden vásárlást brókerek bonyolítottak – áll a Mol levelében.
Ki járat le kit?
A HANFA véleményére a Mol úgy reagált, hogy a vád egyszerűen téves és alaptalan, a társaság mindig tiszta és átlátható kereskedelmet folytatott, a felügyelet pedig szándékosan rontja a Mol jó hírét. A HANFA figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a Mol a több mint 800 ezer közkézen lévő részvényből mindössze 10 ezret szerzett meg az ajánlattételi időszak alatt. Az ezt követően vásárolt 21 ezer darab értékpapírhoz brókereken keresztül jutott, és további 1,6 százaléknyi részvényhányadra csak vételi opciója van, ez utóbbi megszerzésének módjáról azonban a HANFA nem érdeklődött.
A horvát tőkepiaci felügyelet erre válaszul kiadott közleménye a Molt vádolja azzal, hogy rendszeres támadásaival megpróbálja a nyilvánosság előtt lejáratni a független horvát jogintézményt, miközben figyelmen kívül hagyja a törvényi előírásokat. A HANFA a közleményben azt is megfogalmazta, hogy minden befektetőnek örül Horvátország, de csak “addig, amíg betartja a törvényeket”, mert a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak.
Improvizáció
Az fn.hu által megkérdezett horvát gazdasági újságírók szerint a Mollal kapcsolatban a horvát kormány leginkább csak improvizál, nincs konkrét elképzelése. Ezt jelzi az is, hogy nemrégiben sikerült megegyezniük a Mol-lal arról, hogy az INA 2010-es, 961 millió kunás profitjának felét fejlesztésekre fordítják, másik felét pedig osztalékként fizetik ki.
Az INA legnagyobb tulajdonosa, a Mol 47,47 százalékot birtokol a társaság papírjaiból, míg a horvát kormány részesedése 44,84 százalék. Függetlenül attól, hogy a Mol-nak nincs többségi részesedése az INA-ban, a horvát kormánnyal 2009-ben kötött részvényesi megállapodás értelmében a vállalat menedzsmentjogait ők gyakorolják.
