Pihenőkártya: lesznek vesztesek is

Az üdülési csekk szép karriert futott be, azonban lassan nyugdíjazzák. Az idén még kiadható, jövőre még felhasználható, de aztán már nem találkozhatunk vele – nyilatkozta nemrégiben Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelő államtitkár. Az fn.hu-t viszont úgy tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a kivezetés időpontjáról még nincs konkrét döntés, csak annyi biztos, hogy fokozatos lesz.
Utódját, a maximum 300 ezer forintig kedvezményes adózású Széchenyi Pihenőkártyát a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ígérete szerint július elsejétől lehet majd kézbe venni és használni. A minisztérium szerint az új juttatás révén 3-5 év alatt 30-35 százalékkal élénkülhet meg a belföldi turisztikai forgalom. Ebben az érintett szakmák is bíznak, hiszen a válság náluk is éreztette hatását.

Egyvalamire azonban nem számítottak: hogy a pihenőkártya csak szálláshely-igénybevétellel együtt lesz használható. A vendéglátósok nem nagyon örülnek ennek, mert félnek, hogy kiszorulnak az üzletből. A fürdős szakma abban bízik, hogy mindnyájan kooperálni tudnak majd a szállásadókkal. Értelmezés kérdése, hogy erre lesz-e lehetőség. A szállásadók szerint viszont a felhasználás szűkítése, a szálláshoz kötés önmagában is élénkítheti a belföldi turistaforgalmat.

Ne diszkrimináljon

Ha nem azonos üzemeltetésben van a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás, akkor utóbbit a vendég nem tudja majd a kártyával fizetni – véli a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ). Ha így lesz, ez azért baj, mert például a Balaton déli partján sokan adnak ki szobát, de nincs hozzá étkezés, és vannak olyan szálláshelyek is, ahol más üzemelteti a szállodát és más az éttermet. Szerintük nem egyértelmű, hogy ilyenkor használható lesz-e a kártya.

Az üdülési csekk is megrostálta már egy kicsit a szakmát (ha például egy-egy étteremben nem lehetett vele fizetni, továbbállt a vendég), de Antalffy Gábor ügyvezető elnök szerint a szálláshelyhez kötött étkeztetés ennél is erősebb szelekciót okozhat. Ezt pedig nem tartja szerencsésnek.
A vendéglátószakma már azt is nagy veszteségként élte meg, hogy a hideg- és melegétkezési utalványt összevonták (most a többség nem az étteremben költ, hanem az üzletben vásárol). Ezt tetézné, ha a pihenőkártya bevezetésével az üdülők fogyasztásából is részben kirekesztődnének, ami további jelentős piacvesztés lenne – tette hozzá.

Lesznek új elemek?

Ha ez így lesz, s nem lesz belföldi forgalom, jó pár vendéglátóhely bezárhat. Aztán emiatt elmaradhatnak a külföldiek is, mert részükről minimumelvárás, hogy ahol megállnak, ott enni is tudjanak – ecsetelte. Ezzel pedig az egész ország veszít, nemcsak a vendéglátósok, hanem az összes olyan szolgáltató, aki a külföldi turistákra is épít.

Azon túl, hogy a vendéglátósok féltik a forgalmukat, azt is hangsúlyozták, véleményük szerint a rekreáció része, hogy a vendég étkezzen is, bárhol, ahol jólesik neki, és ezt fizethesse a munkahelyétől kapott juttatásból. Ezért is kérték a korlátozás feloldását a beindításon dolgozó belgazdaságért felelős szakállamtitkártól, Szatmáry Kristóftól. Hogy erre van-e esély, az kétséges, mert a minisztérium megkeresésünkre azt mondta, nem átmeneti dolog, hogy szálláshely-szolgáltatáshoz kötik a kártya-felhasználást. Ezzel szeretnék elérni, hogy a szálláshely-kihasználtság ismét elérje a válság előtti szintet.

Viszont a pihenőkártya a jövőben új cafeteria elemekkel bővülne, amelyek például a vendéglátáshoz, illetve a gyógy- és fürdőszolgáltatáshoz kötődnének. Hogy pontosan mikor, az még nem derült ki.
Az NGM megkeresésünkre annyit árult el: következő lépésként azt vizsgálják meg, hogyan lehetne a hazai vendéglátás helyzetét javítani.

A fürdők nem lehetnek vesztesek

A Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke, Vancsura Miklós szerint első hallásra a szektorukban is okozott némi riadalmat, hogy a SZÉP-kártyával csak szálláshely-szolgáltatással együtt lehet majd igénybe venni a fürdő- és gyógyszolgáltatásokat. De mivel az államtitkár megígérte, hogy lesz külön fürdőszolgáltatási cafeteria-elem is a kártyán, megnyugodtak.

A szövetség hiszi, hogy a fürdők nem lehetnek vesztesek, mert nem lehet sem a szervezők, sem a kormányzat érdeke, hogy a nagy értékű fürdőberuházások kihasználatlanok legyenek. S hogyan lenne ez összhangban az új Széchenyi Terv egészségturizmus-fejlesztési programjával?

A kooperáció a megoldás?

Kérdés: az átmeneti időszakban hogyan lehet úgy megoldani a pihenőkártyás fizetéseket, hogy a rendeletnek is megfeleljenek, a fürdők se maradjanak ki a felhasználásból és a vendégeknek se legyen kellemetlen tapasztalatuk. Vancsura Miklós úgy

gondolja, az előírás az eddiginél is szorosabb együttműködésre fogja kényszeríteni a szállásadókat és például a fürdőket, vagyis erősödhet az az irány, hogy a szállásadók csomagban értékesítsék a szolgáltatásokat. Ez végül is hasznos lenne minden félnek, s az intézményesített együttműködésen keresztül valószínűleg fehéredhet is a gazdaság – vélte.

A technikai részleteket viszont ki kell még dolgozni, amihez remélik, hogy útmutatást ad majd a végrehajtási rendelet. Bíznak abban, hogy mire az üdülési csekket kivezeti a rendszerből a kormány, addigra felfut valamennyire a pihenőkártya. Az érdekképviseletek javaslataikkal aktívan részt kívánnak venni az átalakításban, és a részletekben számítanak a kormány rugalmasságára.

Hogyan fog működni?

Lehet, hogy a fürdős szakmának lesz igaza? Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogyan kell majd érteni azt, hogy csak szálláshelyfoglalással együtt lehet majd más szolgáltatást igénybe venni a pihenőkártyával. A következő választ kaptuk: “A szolgáltatások szálláshely igénybevételéhez kötésének technikai megvalósítása a kártya bevezetéséig hátralevő hónapok egyik legfontosabb feladata. Ebben a témában korai lenne még nyilatkozni, ugyanakkor az bizonyos, hogy ez elsősorban a kártyát elfogadó szolgáltatók közötti együttműködés kérdése lesz.

Az előírás célja, hogy a kártya bevezetése célzottan a belföldi turizmus élénkítését szolgálja, és azt ne lehessen a hétköznapi pihenési szükségletek kielégítésére fordítani. Ezt a turizmus legalapvetőbb szolgáltatásának, a szálláshely szolgáltatásnak a kötelező igénybe vételéhez való kötéssel lehet elérni. Nem arról van tehát szó, hogy kizárólag a szálláshelyen lévő szolgáltatásokért lehet fizetni a kártyával.”

Átmeneti vesztesek

Az átmeneti időszaknak lehetnek vesztesei is, például a főváros – hívta fel a figyelmet a fürdőszövetség. A fővárosi székhelyű cégek nagy üdülésicsekk-kibocsátók, valószínűleg nem lesz ez másképp a pihenőkártyával sem. Viszont a budapesti fürdők vendégeinek jelentős része helyben lakik vagy az agglomerációban. Ők eddig fizethettek az üdülési csekkel, de a kártyával nem tudnak majd, mert nem lesz szállásfoglalásuk. Ugyanez igaz persze a vidéki napi vendégekre is.

Azok a fürdők is rosszul járhatnak, amelyeknél nincsenek szálláshelyek a közelben (vagy vannak, de csak hétvégi házak). Ha ugyanis távolabbról jönnek a vendégek, egy kicsit bonyolultabb lesz megszervezni, hogy a szálláshellyel együtt vegyék igénybe a fürdést. Náluk különösen fontos lehet az összefogás, a hálózatépítés, amit még minden szereplőnek tanulnia kell.

Az idei évtől még nem lehet sokat várni

A Magyar Szállodaszövetség is üdvözli, hogy kijött végre a pihenőkártyáról szóló kormányrendelet, s hogy júliusra várható az indulás. Nagy kérdés viszont, hogy hány munkáltató tudja még az idén feltölteni a kártyát a munkavállaló javára – vetette fel Erdei János elnök. Lassú felfutásra számítanak, de mint megjegyezte: minden egyes forint, amit a pihenőkártyával a munkavállalók kapnak, a belföldi turizmust fogja serkenteni (s közben az üdülési csekk is használható lesz még).

2011 első három hónapjában mintegy 8 százalékkal csökkent az üdülésicsekk-forgalom (a tavalyi évhez képest). Úgy becsülik, hogy az idei évre nem lesz még kevesebb a belföldi pihenésre beváltott üdülési csekk amiatt, hogy elindul a pihenőkártya. 2011-re egyelőre nem várnak forgalomnövekedést a belföldi turizmusban, de 2012-re már igen. Emellett remélik, hogy 2013-ra a kártya legalább annyira ismertté és népszerűvé válik majd, mint elődje. Ehhez komoly marketingre lesz szükség: hogy a munkáltatók kínálják, a munkavállalók pedig válasszák a cafeteriában a kártyát.

A szűkítés jót tehet a belföldi turizmusnak?

Az üdülési csekkből eddig legfeljebb 38 százalékot használtak fel a szálláshelyek kifizetésére, aminek egyik oka lehetett az is, hogy túl sokféle szolgáltatást lehetett vele fizetni. Azzal, hogy a kártyánál szűkítették a kört, önmagában is többen költhetik szállásfoglalással egybekötött pihenésre a munkáltatói juttatást – valószínűsítette Erdei János.

Feltéve, hogy a cégek tudják majd adni. S az is kérdés, milyen összegben. Mert szép dolog a 300 ezer forintos plafon, de az államigazgatásnál például 200 ezer forintban maximálták a cafeteriát, s valószínű, hogy ezen belül a kártya előtt beelőz az étkezési jegy és a bérlet, ahogy eddig is. Az is hamarosan kiderül, hogy a vállalkozások megengedhetik-e majd maguknak, hogy (a maximált összeget) adják a dolgozóknak.
Erdei János emlékeztetett: felmérések szerint Magyarországon csak a családok harmada engedheti meg magának, hogy évente legalább egyszer elmenjen pihenni, amivel a sereghajtók között vagyunk Európában.

A SZÉP-kártyával kapcsolatban többféle várakozás, megközelítés lehet. Az egyik szerint cél a (legalább egy éjszakára szóló szálláshelyfoglalással együtt járó) turizmusfejlesztés. A másik szerint lényeg a prevenció, rekreáció, de ebbe bele kell hogy férjen az is, hogy valaki szállásfoglalás nélkül rendszeresen igénybe vehesse a kártyával például a különféle egészségmegőrző és gyógyfürdői szolgáltatásokat, vagy üdülés közben szabadon fizethessen az étkezésért. A kormány pedig az idegenforgalom fejlesztésén túl a legális foglalkoztatás növelését is várja az új cafeteria elemtől.