Üzleti tippek

A Népszabadságon bukhatott az óriásfúzió

Túlzottnak ítélte meg a Médiatanács az Axel-Springer és a Ringier lapkiadó összefonódásából eredő versenytorzító hatást és nem adott szakhatósági engedélyt. A fúzió a Népszabadságon, a vasárnapi lapokon, a nyomdákon és a lapterjesztésen bukhatott el.

A Médiatanács csütörtöki közleménye arról ad tájékoztatást, hogy a médiatartalom-szolgáltatók – így például a sajtótermék-kiadók – összefonódását érintő ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) köteles beszerezni a Médiatanács szakhatósági állásfoglalását. A GVH ezen kötelezettségnek eleget téve az Axel-Springer és a Ringier lapkiadó vállalatok fúziójának ügyében az év elején szakhatósági állásfoglalást kért a Médiatanácstól.

A tanács többek között a véleménybefolyásolási képességet, a tulajdoni koncentráció mértékét, a keresztolvasottsági adatokat és az írott sajtótermékek helyettesíthetőségének jellemzőit elemezte.

A fúzió révén Magyarország legnagyobb médiavállalata jött volna létre, amelyben a Népszabadság, a Blikk, a Világgazdaság és a Nemzeti Sport mellett kilenc megyei napilap és számos magazin (köztük a Kiskegyed és a Hot) kerül volna egy kézbe.

A Médiatanács szerint azonban a fúzió egyértelműen és jelentősen veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését, ezért a Médiatanács a fúzióhoz való szakhatósági hozzájárulást nem adta meg. A médiatörvény 171. paragrafusa kimondja: a médiatanács szakhatósági állásfoglalása köti a Gazdasági Versenyhivatalt.

Rezgett a léc

A sajtópiaci trendeket ismerők körében a fúzió nyilvánosságra kerülésétől fogva kérdéses volt, hogy miként illeszti be a Népszabadságot a Ringier a közös vállalatba. Az esetleges versenyhivatali jóváhagyás nyomán ugyanis egy kézbe került volna az ország legolvasottabb politikai napilapja és a legolvasottabb bulvárlap, a Blikk.

A Marketing & Media korábbi cikke szerint a fúzió elfogadása elleni érv lehetet még az is, hogy az új kiadónak összesen három nyomdája lesz, és ezzel az egyik legnagyobb napilap-nyomtatási kapacitás jön létre az országban.

Szintén aggályosnak tarthatja a versenyhivatal, hogy miként fog működni az új cég lapterjesztése. A Ringier ugyanis egyelőre – a Sanoma Budapesttel párban – érdekelt a MediaLOG lapterjesztő társaságban, az Axel Springernek viszont saját megyei hálózata van.

Vélhetően a fúziós kérelem elutasítása melletti érv az is, hogy a Vasárnapi Blikk és a Vasárnap Reggel – értékesített példányszám alapján számolva – a piac kétharmadát uralja.

A Ringier és az Axel Springer hazai érdekeltségeinek összeolvadásával a magyar piac legnagyobb médiabirodalma jön létre – a két cég 2009-es összesített árbevétele 40 milliárd forint körül volt.

Máshol megy

Az Axel Springer AG és a Ringier AG 2010. március 23-án jelentették be közös vegyesvállalat létrehozását. Az Axel Springer lengyelországi, csehországi és magyarországi leányvállalatainak tevékenységét tervezte áthelyezni az új társaság fennhatósága alá, miközben a Ringier a szerb, a szlovák, a cseh és a magyar érdekeltségeit. Az egyesült vállalat székhelye Zurich, 2010-es forgalma 414 millió euró, alkalmazottainak száma 4800 volt tavaly.

A lengyel, a szerb, a szlovák, a cseh, a svájci a német és az osztrák versenyhivatal már engedélyezte a fúziót.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik