“Felelős magyar közgazdászokként felhívjuk az Orbán-kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját, és az európai uniós csúcstalálkozón fogadja el a többségi álláspontot. Ezt kívánja a józan ész, ez Magyarország érdeke. Egy már elvesztegetett évtized után ne szálljunk le önként a felemelkedés vonatáról, amely a mielőbbi magyar euróhoz visz el bennünket” – áll a közleményben, amelyet Bauer Tamás, Békesi László, Csillag István, Mihályi Péter, Muraközy Balázs, Petschnig Mária Zita, Soós Károly Attila és Várhegyi Éva írt alá.
A közleményben kiemelik: a készülő megállapodás a társasági nyereségadó alapjának egységes kiszámítását irányozza elő, és nem zárja ki az alacsonyabb és magasabb adókulcsok versenyét. “Arról nincs szó, hogy a jövőben Brüsszeli döntés határozná meg az összes adófajta mértékét”, vagyis Magyarország nem mondana le “adópolitika függetlenségéről”.
Az aláírók szerint a Magyarországon a társasági nyereségadó alacsonyabb kulcsánál is fontosabb, hogy az adóalap kiszámításánál ne érje őket “nemzeti meglepetés”. A vállalatok vezetőit leginkább a normálistól eltérő, sajátosan magyar adószabályok aggasztják (például a különadók).
A közleményben összefüggésbe hozzák a kormány álláspontját az adóalapharmonizációról, Orbán Viktor miniszterelnök korábbi nyilatkozatával arról, hogy ebben az évtizedben Magyarország nem akarja bevezetni az eurót.
Kiemelik: az önálló nemzeti valuta, amely önálló monetáris politikát is jelent, rövid távon nagyobb szabadságot enged a kormánynak a gazdasági egyensúlyt sértő kísérletekre, amelynek következményei átmenetileg magasabb inflációval, a forint leértékelődésével is áthidalhatók. Hosszabb távon tekintve azonban az eurózónából való kimaradás ára sokkal nagyobb.
Az elmúlt két-három évben nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió országai két csoportra szakadnak. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik vállalják a fegyelmezett államháztartási politikát, és versenyképességüket gazdaságuk folyamatos korszerűsítésével, termékeik minőségével, gazdasági és politikai viszonyaik kiszámíthatóságával érik el. A másik csoportba azok kerülnek, akik folyamatosan küzdenek a fegyelmezetlen, kalandor kormányzás következményeivel, amelyek nem tudják teljesíteni az eurózóna szabályait, amelyeket megbízhatatlan partnernek tart a környezet.
Most alakul ki a kétsebességes Európa. A külső körben maradni, mellékvágányon bolyongani könnyebb, viszont ezekbe az országokba nem sietnek a befektetők, kimaradnak a technikai és üzleti kapcsolatok nemzetközi hálózataiból, óhatatlanul visszaszorulnak a világgazdaságban. A belső körhöz felzárkózni fegyelmet követel és áldozatokkal jár ugyan, de masszív tőkebeáramlást ígér, szoros nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, biztonságot és tartós felemelkedést hoz – áll a közleményben.
más közgazdászok véleménye
Az fn.hu csütörtökön megjelent cikkében más, az aláírók között nem szereplő közgazdákat kérdezett a kormány adóharmonizációs döntésével kapcsolatban, akik más meggondolólások alapján, de ugyanerre az eredményre jutottak.
