Benyújtotta lemondását Martin Gauss, a Malév Zrt. vezérigazgatója május 31-i hatállyal – közölte tegnap a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Közleményük szerint a vezérigazgató nem tudott megállapodni a saját személyi alapbérezéséről a vagyonkezelővel. Bár a közszférában dolgozó vezetők maximális fizetéséről szóló törvény nem vonatkozik az állami vállalatokra, az MNV mint tulajdonos elvi szabályozásként tekint a kétmilliós bérplafonra. A portfóliójába tartozó cégek csúcsvezetői az említett maximumbéren túl 80 százalék prémiumot kaphatnak, ez pedig a jelek szerint nem volt elegendő a megegyezéshez. Annál is inkább, mert Martin Gauss prémiuma a társaság közgyűlése által elfogadott szabályzatnak megfelelően fizethető ki, ami messze nem automatikus: tavaly például az üzleti tervben szereplő költségcsökkentések, valamint más mutatók sikeres teljesítéséhez kötötték.
A napilap információi szerint ezeket nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, s 2010-ben az utasszám és a bevétel is csökkent, Gauss távozása mögött mégsem e tendenciákat kell keresni. A lap forrásai szerint a vezér bírta a tulajdonos bizalmát, mert költségoldalon komoly eredményeket tudott felmutatni. Vagyis valóban a bérezés miatt áll fel a vezérigazgató. Akinek a javadalmazása körül mindig is kusza volt a kép: az orosz tulajdonos idején fizetését részben a Malévtől, részben pedig a tulajdonos Air-Bridge Zrt.-től kapta, amely összességében jóval magasabb volt, mint a mostani bérplafon.
A stábjában Fehérváry Géza üzemeltetési vezérigazgató-helyettes az egyetlen magyar szakember, a többiek pedig szintén nem a magyar bérszinthez szoktak. Ez a helyzet tartogat még konfliktusforrást.
A lap szerint már bejelentette távozását Piotr Ikanowicz gazdasági vezérigazgató-helyettes is – ezt a Malév nem kommentálta. Anatolij Deloveri általános és Paul Coakley műszaki vezérigazgató-helyettes esetében is felmerül ez a probléma. Igaz, Deloveri pozíciója más, őt az orosz fél képviselőjeként tartják számon házon belül. Ugyanakkor az anyagi természetű viták mellett operatív problémát jelentett az is, hogy a csúcsvezetők nem beszéltek magyarul, márpedig a cég szerződéseinek jelentős része magyar nyelvű.
