A 290 ezer forintnál többet keresők már a februári fizetéskor is tapasztalhatták, mit is jelent a kormány új adópolitikája, hiszen nekik (minél többel haladta meg a fizetésük ezt az összeget, annál többel) vastagodott a borítékjuk. Többet vihettek haza még a jól kereső nagycsaládosok is, mert a gyermeket nevelők családi adókedvezményéből ők tudnak a legtöbbet érvényesíteni.
Ha pedig többet vittek haza, valószínűleg kezdenek is valamit a pénzzel. De hogy növelik-e a fogyasztásukat vagy megtakarítanak-e inkább, az még kevéssé látszik. Mint korábban megírtuk, a kormány jövőre 3 százalékos növekedést remél, a lakossági fogyasztásnál pedig 2,6 százaléknyi bővülést vár. Valószínűsíti, hogy a lakosság az szja-csökkentés miatt megnövekedett jövedelmének nagy részét el fogja vásárolni. A Költségvetési Tanács ezzel szemben azt vetítette előre, hogy csak a pluszkeresetek felét költik majd fogyasztásra az emberek. Ennek megfelelően a tanács kissé mértéktartóbban becsülte meg a lehetséges gazdasági növekedést is (2,8 százalék erejéig).
Az fn.hu a megtakarítás vagy fogyasztás kérdését boncolgatta, illetve arra kereste a választ, vajon hol jelentkezhet pluszkereslet, melyik üzletágak profitálhatnak majd elsősorban az adóterhek könnyítéséből, kiknek a forgalma lendülhet fel emiatt.
Családi kedvezmény: nem feltétlenül a gyerekekre költik
Kérdésünkre, hogy vajon a gyerekekre többet költenek-e majd a családi adókedvezményt élvező szülők, a GKI Gazdaságkutató elemzője, Udvardi Attila így fogalmazott: attól, hogy a jogcím a gyerekhez kötődik, nem biztos, hogy a teljes összeget rájuk költik majd. A kisebb keresetűeknél valószínűleg inkább a rezsire, hiteltörlesztésre fog elmenni a pénz, s így a család egy kis lélegzethez juthat. Az eleve jobban keresőknél pedig lehet, hogy a nagyobb célok megvalósításához jön majd jól a plusz bevétel.
A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. igazgatója, Palócz Éva úgy gondolja, nem baj, ha a családi kedvezményt nem direktben a gyermekre költi a család. Kopp Máriával csak egyet tud érteni abban, hogy óriási öröm és hatalmas anyagi teher is a gyerme(ek) nevelése. Magyarországon jókora különbség van a gyermektelen és a gyermekes családok anyagi helyzete között. Ha az adórendszer jobban díjazza a gyermeknevelést, akkor az azt jelenti, hogy az egész család jobban fog élni.
A családosok elsősorban úgyis többnyire a gyerek(ek)re költenek, hogy nekik meglegyen, amire szükségük van. Ha pedig az adókedvezményből például az anya el tudni menni majd fodrászhoz, mert futja rá, az teljesen rendben van – tette hozzá.
El fogják költeni?
Palócz Éva szerint nem lehet tudni, hogy akiknek az egykulcsos szja és/vagy a családi adókedvezmény miatt nő a nettó jövedelmük, el fogják-e költeni a pluszt vagy inkább megtakarítanak-e. Az biztos, hogy nem olyan gazdag emberekről van szó, akik csak megtakarításra fordítanák a bérnövekedést. Havi 300 ezer forint feletti kereset még nem olyan borzasztóan nagy fizetés, hogy annak növekményéből ne lehetne többet fogyasztani. A megtakarítási hajlandóság pedig már eddig is növekedett, személyijövedelemadó-csökkentés nélkül is, hisz ez minden válság természetes következménye. A háztartásokban tudatosult, hogy a korábbi mértéktelen fogyasztás, illetve a hitelből finanszírozott költések nem tarthatók és nagyon veszélyes utat jelentenek.
Udvardi Attila úgy látja, a magasabb jövedelműeknél valószínűbb a megtakarítások növekedése. Náluk ugyanis a kereset feltehetőleg jobban fog növekedni, mint amennyit pluszban elfogyasztanak. A kisebb vagy közepes keresetűeknél inkább számít arra, hogy elköltik a teljes bevételt. Bár lehet, hogy ők is megtakarítanak majd egy keveset, hiszen a válság hatására most mindenkiben nagyon erősen benne van, hogy módjával kell költeni, nem szabad eladósodni, és tartalékolni is muszáj. A pénzszórás sokkal kevésbé jellemző és jóval visszafogottabb, mint a válság előtt – erősítette meg ő is.
Friss Kutatási Eredmény
A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült legfrissebb lakossági kutatás szerint az átlagjövedelem felett keresők megtakarítási kedve egyértelműen nőtt. A felmérésben megkérdezettek az szja-változások nyomán 2011-ben havi 60 ezer forintot terveznek félretenni, 11 ezerrel többet, mint eddig. A keletkező többletjövedelem jelentős része 1-5 éves időtávú megtakarítási eszközökbe vándorol majd.
Az Szja-változások hatására a megkérdezettek (200 ezer forint felett keresők) 65 százalékának nőtt a jövedelme. A jövedelemnövekményről beszámolók jellemzően részben vagy egészében megtakarítják a keletkező többletet (38 százalék), míg közel harmaduk (30 százalék) azt a havi kiadások (rezsi, egyéb fix költségek) fedezésére fordítja. 13 százalékuk tervezi, hogy a plusz bevételből előtörleszti vagy teljes egészében kiváltja meglévő hitelét, míg tizedük még nem döntötte el, hogy elkölti vagy feléli-e a többletforintokat.
Autót és tartós fogyasztási cikket fognak venni?
Udvardi Attila azt valószínűsíti, hogy a bruttó 400 ezer forint felett keresőknél több fronton is fellendülhet a fogyasztás. Ők azok, akik akár be is ütemezhetik (a válság vagy a hiteltörlesztések miatt) elhalasztott autóvásárlásaikat, ami ez esetben jó hír az autókereskedőknek és az autógyártóknak is. Sajnos ez utóbbiak közül főleg a külföldieknek, mivel ez a jövedelmi kategória inkább a drágább külföldi autókat keresi.
Várható, hogy a tartós fogyasztási cikkek iránti keresletük is megnő majd, s beütemezik például az elodázott cseréket, ”okostelefont” vásárolnak, ami felfuttathatja az elektronikai cikkek gyártását, forgalmazását is.
Palócz Éva elmondta: az adóváltozások a jól keresőknek és a (sok)gyerekeseknek kedveznek. Leginkább a jól kereső sokgyerekeseknek, de ők (sajnos) nincsenek sokan. Az átlagos vagy annál kisebb jövedelmű családosok valószínűleg a mindennapi fogyasztásukra fogják fordítani, amennyivel többet keresnek. Persze nyilván lesznek, akik majd tartós fogyasztási cikkeket vásárolnak és gépkocsi is kellhet az embereknek. De az ész nélküli svájcifrank-hitelből megvalósított autóvásárlások kora biztos, hogy nem jön vissza egyhamar. Másrészt az autókereskedelem olyan mélyponton van, hogy az idén valószínűleg szja-csökkentés nélkül is produkálna némi növekedést, azzal együtt meg pláne. Az emberek autóval járnak, s ez nemigen fog változni. Ha el is halasztották a cserét, előbb vagy utóbb sort fognak keríteni rá – valószínűsítette.
A szolgáltatók is profitálhatnak?
Udvardi Attila szerint a magasabb keresetűek bérnövekedéséből profitálhat majd valószínűleg a vendéglátás és a szállodaipar is. Ezenkívül a külföldre kiutaztató irodák forgalmának növekedésére is lehet majd számítani. A cafeteriák csökkenő adóterhe, plusz a 300 ezer forintos kerettel várhatóan nyártól igénybe vehető Széchenyi Pihenőkártya szintén hozzájárulhat a belföldi turizmus és különböző szolgáltatások bevételeinek növekedéséhez.
A szolgáltatási szektor bevételei is növekedhetnek, például amiatt, hogy akik többet keresnek, többet telefonálnak, a megvásárolt jobb (okosabb) telefont használják is, drágább internetes vagy kábeles csomagra váltanak, többször mennek fodrászhoz, masszőrhöz, stb.
A középkategóriás fizetésűeknél (kb. 300-400 ezerig) nem nagy költésekre, hanem inkább minőségi cserékre lehet számítani a kisebb fogyasztási cikkek és az élelmiszerek fogyasztásában. Egyszerű példával élve: ha valaki a válság miatt áttért a szalámiról a párizsira, akkor lehet, hogy most újra fog szalámit is venni. A kiskereskedelemben éves szinten 2 százalékos növekedést prognosztizál a GKI. A kereskedők ennél egy hajszállal azért optimistábbak voltak még karácsony előtt.
Az ingatlanpiac még nem mozdul?
A lakásvásárlásban, építkezésben nem vár fellendülést Udvardi Attila – sőt itt 2011-re további visszaesést prognosztizál. Úgy véli, a keresetnövekedés még kevés ahhoz önmagában, hogy egy ilyen nagy dologba belevágjon valaki. Az ingatlanvásárlásoknak inkább az egyszeri nagyobb összegű bevételek ágyazhatnak meg. Másrészt a devizaadósok megnövekedett részletei sem ösztönöznek ingatlanvásárlásra, s a hitelhez jutás drága és nehéz. Egyedül az szólhat a vásárlások mellett, hogy igen alacsonyak az ingatlanárak.
