A „Mi kell a vállalkozáshoz?” kérdésre a legtöbben azt válaszolják, amit Montecuccoli mondott, amikor megkérdezték tőle, hogy mi kell a háborúhoz: pénz, pénz, pénz. A Hild Életjáradék alapítója, Hild Imre befektetési bankár szerint viszont a sikeres vállalkozás hozzávalói: az intelligens vállalkozó, az összetartó, elkötelezett csapat, egy egyszerű ötlet, s végül némi pénz. Így ebben a sorrendben és ezekkel a jelzőkkel.
Ha a gyakorlatot nézzük, azt látjuk, hogy a vállalkozások döntő többsége rokonoktól, barátoktól kölcsönkért pénzből, egy „garázsból” indul, s a vállalkozó többnyire saját munkaerejével, s nem a tőkéjével vállalkozik. A növekedéshez azonban már szükség van pluszforrásra – vázolta fel a tipikus utat László Csaba a KPMG Tanácsadó Kft. igazgatója, volt pénzügyminiszter. Kérdés, hogy eljut-e idáig a vállalkozás, és ha eljut, tudja-e, mi kell ahhoz, hogy megszerezze a szükséges pénzt, és úgy használja fel, hogy az fialjon.
A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) keddi, pénzügyi intelligencia konferenciáján majdnem minden a pénzről szólt.
Komolytalan terv?
A forráshiányos magyar gazdaságban a vállalkozások nagy része természetesnek veszi, hogy hitelezőjével, vagy befektetőjével akkor is megegyezzen, ha a szükségesnél kevesebb összeggel hajlandó csak megfinanszírozni a növekedését. Úgy gondolkodnak, hogy a „nincs”-nél mindenképpen jobb a „van valamennyi” és elfogadják az ajánlatot.
Pedig százmillió helyett nyolcvan millióra igent mondani rossz üzenet lehet – tett első hallásra meghökkentőnek tűnő kijelentést Hild Imre a konferencián. Ha ugyanis a vállalkozónak mindegy, hogy 20 százalékkal kevesebbet kap-e, abból a befektető azt szűrheti le, hogy nem is gondolja komolyan a tervet. Másrészt az is megfordulhat a fejében, hogy a forráselköltéskor is hasonlóan következetlen lesz a partner. Akkor pedig nem lesz biztonságban a pénze, és nem hozza majd azt a profitot, amit vár az üzlettől. Márpedig neki a biztos haszon kell.
Kinek a pénze?
A pénzéért cserébe szinte biztos, hogy valamilyen szinten bele is akar szólni a cég ügyeibe a kölcsönadó vagy a befektető. Arra is fel kell készülni, hogy a forrásbevonás jelentősen átalakítja a cég működését, s például az is kérdés lehet, hogy a későbbiekben ki lesz a főnök – említette László Csaba és más előadók is.
S pont azért, mert aki a pénzt adja, bele akar folyni majd a döntésekbe, a vállalkozásnak is érdemes jól megnéznie, hogy kinek a pénzét fogadja el. Az ideális befektető kiválasztásánál szempont lehet például, hogy volt-e már az adott tevékenységi területen eredményes üzlete – vetette fel Hild Imre. Ilyenkor az emberi oldal is számíthat. Akivel nem töltenénk szívesen 8 órát összezárva, azzal valószínűleg az üzleti együttműködés sem lesz zökkenőmentes – hozott szemléletes példát.
A bankoknál a projektfinanszírozásé a jövő?
A vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy a válság hatására új hitelezési gyakorlat alakulhat ki a bankoknál, de hogy pontosan milyen lesz ez, azt még nem lehet tudni. Patkó András, az AP International tulajdonosa, volt pénzügyi államtitkár szerint csak az a biztos, hogy a korábbinál is szigorúbb lesz az elbírálás. Várható, hogy szűkül a bankgarancia, hogy új kliens stop lép életbe, bonyolultabb lesz a jóváhagyás és drágább a pénz – festett nem túl rózsás jövőt.
Azt is kifejtette, hogy szerinte a projektfinanszírozás kerülhet előtérbe. Ennél pedig az lehet a legfőbb kérdés, hogy megvalósítható-e, eladható-e az ötlet, ipari méretekben is működik-e, gazdaságos-e, milyen kockázatai vannak, és ezek mennyire csökkenthetőek. A megvalósíthatósági tervben ezekre a kérdésekre mindenképpen kielégítő, megfelelően alátámasztott válasz kell ahhoz, hogy esély legyen a hitelre – fejtette ki.
Tudni kell nemet mondani
Ha megvan a jó terv és a kellő forrás, akkor jöhet a növekedés. Kérdés, hogy a cég képes-e túlélni a növekedést, vagyis képes-e a méretváltozással párhuzamosan hatékony maradni, például ha szükséges, megosztani az erőforrásokat. A tradicionális családi vállalkozásokat gyakran a gyerekek viszik tovább, ezeknél a cégeknél a hosszú távú kiegyensúlyozott fejlődés lehet a cél. Viszont ahol nincsenek többgenerációs tervek, ott arra is érdemes előre gondolni, hogy egyszer fel kell hagyni az üzlettel, akkor is, ha sikeres és akkor is, ha nem – mondta Patkó András.
Sokan esnek abba a hibába, hogy érzelmi okokból nem képesek megválni a saját kezükkel felépített vállalkozástól akkor sem, ha az már egy ideje nem nyereséges. Pedig tudni kell nemet mondani a folytatásra, és bezárni vagy túladni a cégen, amíg még jól eladható, ahogy László Csaba is rávilágított.
Persze a fiatal vállalkozók még nem szaladnak ennyire előre az időben, ők inkább a kezdetekkel vannak elfoglalva. Ehhez kaphatnak számos tanácsot, elgondolkodtató kérdést a szombatig tartó, ingyenesen látogatható Fiatal Vállalkozók Hete rendezvényen. A FIVOSZ célja, hogy tanácsokkal és szolgáltatásokkal segítse a fiatal vállalkozókat és minél népszerűbbé tegye a frissen végzettek (szakiskolások, szakközépiskolások, érettségizettek vagy diplomások) körében a tisztességes vállalkozóvá válást – tudta meg a FigyelőNet Kovács Patrik alapítótól, a szövetség elnökétől, aki maga is vállalkozó.
