A kormányfő bejelentése szerint a kereskedelmi láncoknak három éven keresztül évi 30 milliárd forint válságadó befizetésével kell segíteniük a költségvetést.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) erre azt mondta pénteki közleményében, hogy támogatják a nemzeti együttműködés programját és elfogadják, hogy szükségesek a rendkívüli intézkedések, de a részletekről azonnali tárgyalási lehetőséget kérnek Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől.
Mit szeretne elérni az OKSZ?
1) A 30 milliárd forint kereskedelmi válságadó alapja a jelenlegi tervvel szemben az árrés legyen, megtartva az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások mentességét.
2) A 2010. évi kereskedelmi válságadó befizetését csak jövő év januárjára írja elő a törvény.
Indoklásul leírták, hogy év közben nem volt idejük felkészülni az érintett kereskedelmi vállalkozásoknak a válságadó pénzügyi fedezetének előteremtésére. A 2010. évi 30 milliárd forint különadó befizetésének év végi ütemezése veszélyeztetheti a megszokott karácsonyi ajándékkínálat színvonalát is.
3) A kormány az érintett gazdálkodók bevonásával tekintse át a későbbiekben a válságadó indokoltságát, vizsgálja meg a tehermentesítés mielőbbi lehetőségeit.
4) Az OKSZ felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy erősítsék a feketegazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati fellépést. Az ellenőrzési célok meghatározásában a szövetség felajánlja együttműködését.
A feketegazdaságot nem rázta meg a gazdasági válság, sőt, szépen gyarapodott az elmúlt években – szögezték le.
30 milliárd a kereskedelmi láncoktól
A kormány tervei szerint a kereskedelmi láncok éves nettó árbevételükkel arányosan fizetnék a válságadót idén, és még két évig:
– 500 millióig nem kellene adót fizetni
– 500 milliótól 100 milliárdig 0,1 százalékot
– 100 milliárd felett 2 százalékot
Az indoklásban hivatkoztak arra, hogy a bolti kiskereskedelmet mélyen érintette a válság, 2009-ben például 33 milliárd veszteséget könyvelhettek el, 3 év alatt tízezerrel csökkent az értékesítőhelyek, és húszezerrel az alkalmazottak száma.
Megemlítették, hogy a szektor a második legnagyobb foglalkoztató, 11 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, megrendelései, beruházásai révén más szektoroknak is munkát ad. Ezek is veszélybe kerülhetnek.
Ha a válságadó marad nettó árbevétel arányos, az az áfához hasonló többletterhet jelentene. S itt emlékeztettek rá, hogy a 2009-es évközi áfakulcs-emelés is mélypontra juttatta a kiskereskedelmi fogyasztást.
A 100 milliárd forint nettó árbevétel utáni 2 százalékos adó pedig ellehetetlenítené a cégeket, mert ez több, mint az árrésük, amiből például a béreket fizetik.
A bejelentés alapján megismert adóterv az OKSZ szerint jogi aggályokat is felvet.
