Üzleti tippek

1000 forint felett is lehet a cigi ára

A dohányosoknak rossz hír, de úgy tűnik, legalább 790 forint lesz egy most 600 forintos cigaretta ára 2018-ban. Sőt, még az sem kizárt, hogy aki szívni akar, annak ezer forint fölötti árat kell majd leszurkolnia egy csomag füstölnivalóért. Az ár háromnegyed része adó.

Minimum 790, de akár 1145 forint is lehet egy most 600 forintos cigaretta ára nyolc éven belül. A kisebb ár úgy jött ki, hogy csak az unió által a cigarettára előírt kötelező jövedékiadó-emeléssel és 3 százalékos inflációval számoltunk. S míg a mostani 600 forintos árból mindössze durván 130 forint maga a cigi, 470 forint az adó (350 forint jövedéki adó és 120 forint áfa), addig 2018-ra már 625 forint lehet az árból a közteher.

Jelenleg 66 euró jövedéki adót kell fizetni ezer szál cigarettára, az uniós előírás szerint azonban 2018-ra az összeget 90 euróra kell emelni. Ez a mostani 273 forintos árfolyamon egy 19 szálas csomagnál 467 forint jövedéki adót jelent majd. Az emelést egy lépésben, vagy évekre elosztva is meg lehet tenni – írta megkeresésünkre a vámhatóság. Utóbbi esetben durván évi 4 százalékos emeléssel érhetjük el az előírt szintet.

A kiszivárogott hírek szerint azonban a kormány jövőre nem ekkora, hanem 10-15 százalékos jövedékiadó-emelést tervez. Ha ezt nemcsak jövőre tervezik, hanem több évre, akkor még mélyebben nyúlhatnak a zsebükbe a dohányosok. Az elmúlt öt évben nagyjából évi 5-14 százalékkal emelkedett a cigaretta jövedéki adója, ebből kiindulva akár évi 10 százalékos jövedékiadó-emelést is feltételezhetünk. Így 2018-ra már 1145 forintba kerülhet a cigi, és ebből az árból csaknem egy ezres lehet az adó.

Miért a drasztikus emelés?

Az adóemelés célja a dohányzás visszaszorítása lenne, hogy kevesebben betegedjenek meg a dohányzás (és a passzív dohányzás) miatt. De hogy ehhez megfelelő eszköz-e a csepegtetett adóemelés, az már nem egyértelmű. Dohányosokat megkérdezve az derült ki, hogy a fokozatos áremelés beépül a költségeik közé, emiatt nem igazán csökkentik az elszívott mennyiséget. Legfeljebb olcsóbb cigire váltanak.

Ezt tűnik alátámasztani az is, hogy míg a vámhatóság adatai szerint a jövedéki adó 2005 és 2009 között összesen 42,6 százalékkal nőtt, addig az állam jövedékiadó-bevétele ennél jobban, 72 százalékkal. Míg 2005-ben közel 15,5 milliárd szál cigi után fizettek jövedéki adót, addig 2009-ben már több mint 18,5 milliárd szálra. Vagyis annak ellenére, hogy nőtt az adó (és ezzel együtt az ár), nem csökkent, hanem 20 százaléknyival nőtt a forgalom. (Lásd a VPOP és a Füstirtók Alapítvány adatsorait a táblázatban)

1000 forint felett is lehet a cigi ára 1

2009-ben 298,2 milliárd forint folyt be az államhoz a cigaretta jövedéki adójából, ami azt jelenti, hogy a dohányosok fizették be a GDP több mint 1 százalékát. A 2010-es költségvetésben csak az idei cigaretta jövedékiadó-emelés miatt 10 milliárdos bevételnövekedéssel számoltak, és átlagosan tízszázalékos cigarettaár-emelkedést becsültek. S mivel a cigire a legmagasabb a jövedékiadó-terhelés, így 7 százalékos fogyasztáscsökkenést valószínűsítettek. Figyelembe véve azonban, hogy a korábbi években az áremelkedés ellenére is nőtt a forgalom, kérdés, hogy most bekövetkezik-e a tervezett csökkenés.

Drasztikusabb lépésekre lenne szükség?

A Füstirtók Alapítvány elnöke, Félix Péter úgy véli, ha valóban csökkenteni akarja az állam a cigarettafogyasztást, a dohányosok számát, és nem csak növelni a saját adóbevételeit, akkor nem elég az EU által előírt vagy az eddig végrehajtott jövedékiadó-emelés. Ahhoz, hogy tíz százalékkal kevesebben dohányozzanak, 5 éven át évi 20-30 százalékos jövedékiadó-emelésre lenne szükség – jelentette ki. A 20-30 százalék egy része pedig lehetne „egészségvédelmi termékdíj”, amiből enyhíthetnének az egészségügyön lévő (részben a dohányzás miatti) nyomáson.

Szerinte a jelentős adóemeléssel párhuzamosan teljes dohányzási stopot kellene elrendelni a közforgalmú helyeken, munkahelyeken, vendéglátóhelyeken és az ellenőrző szerveket a bírságokból anyagilag érdekeltté kellene tenni abban, hogy ezeket az intézkedéseket be is tartassák. Véleménye szerint ilyen drasztikus lépések kellenek ahhoz, hogy az állam valóban azt mondhassa, harcol a dohányzás ellen.

Nőhet a csempészet?

Sokan azt mondják, ha nő a cigaretta ára, nő az olcsóbb csempészett áru iránti kereslet is. Megkérdeztük a vám és pénzügyőrséget (VPOP), hogy mekkora lehet a fekete cigarettaforgalom. Független kutatási adatokra hivatkozva azt írták, hogy az illegális cigaretták aránya 2006 és 2009 között 17,3 százalékról 6,6 százalékra mérséklődött.

Az illegálisan behozott és lefoglalt cigaretta mennyisége ugyanebben az időszakban évi 239,5 millió szálról 169,7 millió szálra csökkent. Ezek szerint a VPOP nem túl hatékony a csempészek lefülelésében. Ha ugyanis a 2009-es összes becsült illegális cigarettamennyiséget lefoglalta volna, akkor 1 milliárd szállal többet kellett volna begyűjtenie.

A csempészet kiszorítására is van egy cseles terve Félix Péternek. Az állam helyében nem zúzatná be a lefoglalt, csempészett cigarettát. Inkább ellátná zárjeggyel, és olcsón forgalomba hozná a füstölnivalót. Ezzel szerinte teljesen ellehetetlenülnének a csempészek, valamint az őket áruval ellátó cigarettagyárak.

A dohánygyárak eddig trükközhettek, adóemelés előtt ugyanis bespájzolhattak a még olcsóbb adójegyből, s így hónapokkal eltolhatták az áremelést. S mivel csak bő két hónappal az adójegybeszerzés után kell fizetniük, így a költségvetésbe is csak késve folyt be a felhalmozás miatti nagyobb adótömeg. Most sajtóhírek szerint a kormány azt tervezi, hogy a betankolási lehetőséget megszünteti, amitől egyenletesebb lesz a költségvetés bevétele. Ezzel együtt jár, hogy az adóemelés is előbb fog érvényesülni az árakban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik